talib-hadsereg-afganisztan-hatalom-valsag
Globál

100 napja tart a rémuralom a földi pokolban

Portfolio
100 napja győztek a tálibok Afganisztánban, a várható szigorú saría-törvénykezés elől pedig ezrek menekültek a kabuli reptéren, katonai repülőgépeken és a még nyitva lévő határátkelőkön keresztül az országból. A hatalomátvétel után 100 nappal összegyűjtöttük a tálib rémuralom főbb történéseit és következményeit.

A BBC afganisztáni riportjában kórházi dolgozók, gyerekeiket féltő szülők, tanárok és diákok mesélnek arról, hogyan próbálnak alkalmazkodni a tálib hatalomátvétel utáni állapotokhoz - vagy egyáltalán túlélni azon problémák között, amelyek korábban is jelen voltak a különféle csapások által sújtott országban. Az alultápláltság, a munkahiány, illetve az iskolák bezárása csak tetőzi a mindennapos életveszélyt, amely az ott élők hétköznapjainak része. De mi vezetett idáig, és milyen következményekkel lehet számolni?

Kivonulás, káosz, hatalomátvétel, még nagyobb káosz

A táliboknak 1996-ban már sikerült teljesen magukhoz ragadniuk a hatalmat Afganisztánban, amikor elfoglalták az ország fővárosát. Öt éves uralmuk alatt fundamentalista iszlám törvénykezés valósult meg az országban.

A tálibok emellett számos terrorszervezetnek adtak lehetőséget arra, hogy búvóhelyeket és kiképzőbázisokat hozzanak létre Afganisztánban, közéjük tartozott a hírhedt Al-Káida is, amely 2001. szeptember 11-én támadást indított az Egyesült Államok ellen. Mivel a tálibok nem voltak hajlandóak kiadni a merényletek feleőseit, az Egyesült Államok egy NATO offenzíva keretein belül megszállta Afganisztánt, két hónappal a harcok kezdete után pedig össze is omlott a tálib rezsim, amelynek képviselői vagy a hegyekbe, vagy pedig a szomszédos Pakisztánba menekültek.

A mindennapos harcok következtében az amerikai közvélemény körében idővel egyre népszerűtlenebbé vált az afganisztáni háború folytatása, így az Egyesült Államok vállalta, hogy 2021 májusáig valamennyi ott állomásozó csapatát kivonja Afganisztánból.

A helyzetet kihasználva a tálib lázadók 2021 augusztusában harc nélkül elfoglalták Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Az afganisztáni NATO-intervenciót záró kabuli reptér körüli kimenekítési műveletek közben legalább 100 ember vesztette az életét balesetek, fegyveres összetűzések és öngyilkos-merényletek miatt, köztük 13 amerikai katona, akiket az Iszlám Állam ölt meg egy robbantásban. Októberben bejelentették, az amerikai külügyminisztérium főfelügyelője vizsgálatot indít a Biden-kormány afganisztáni kivonulásával kapcsolatosan.

Az iszlamista hatalomátvételt követően a nemzetközi adományok elapadtak, és a megszokottnál jobban előtérbe került az afgán gazdaság segélyfüggősége. Emellett Afganisztán külföldi vagyonát is befagyasztották, miután a nemzetközi közösség egyelőre nem tudja eldönteni, hányadán áll az új tálib kormánnyal. Az élelmiszerhelyzet - amelyet tovább rontott az éghajlatváltozás - a tálib hatalomátvétel előtt is válságos volt.    

Az egyik vezető afgán jegybanki tisztviselő felszólította az európai országokat, köztük Németországot, hogy szabadítsák fel a tartalékokat a gazdasági összeomlás elkerülése érdekében, ami tömeges migrációt idézne elő Európa irányába. A tisztviselő szerint az afgán központi bankban az év végéig van elegendő pénz.

Felállt az Iszlám Emírség Hadserege

November elején jelentette be Mohamed Jakub, Afganisztán de facto védelmi minisztere, hogy hivatalosan is megkezdte működését a tálibok által vezetett Iszlám Emírség Hadserege (IEA). A katonai formáció több nagyvárosban is felvonulással ünnepelte megalakulását, mely során megvillantották az Amerika-szövetséges Afgán Nemzeti Hadseregtől (ANA) zsákmányolt haditechnikai eszközeiket.

Az egyik ilyen felvételen az látható, hogy hosszú sorokban kígyóznak az amerikai Humveek, M1117-es páncélautók, illetve International MaxxPro MRAP-ek. A formáció fölött elrepül egy szintén amerikai UH-60 Black Hawk helikopter is. A tálib harcosok többnyire az Afgán Nemzeti Hadsereg egyenruháit használják, arcukat viszont maszkkal fedik el.

A tálibok egyébként rendszeresen vonulnak fel a nagyvárosokban katonai eszközeikkel, az augusztusi hatalomátvétel óta már legalább 2-3 hasonló parádé volt Afganisztánban. Afganisztán de facto urai büszkén villogtatják azt a nagy mennyiségű amerikai fegyvert, melyet megkaparintottak sok esetben egy puskalövés nélkül az Afgán Nemzeti Hadseregtől. Mára egyébként az is bebizonyosodott, hogy az Afgán Nemzeti Hadsereg számos katonája tényleg átállhatott még a fegyverletétel előtt és háborítatlanul folytatja a szolgálatot a tálibok vezette hadseregben.

Végeláthatatlan válság

Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára előző héten a FÁK-tagországok nemzetbiztonsági titkárainak évenkénti találkozóján Moszkvában arra figyelmeztetett, hogy az afganisztáni események

katasztrofális fordulatot vehetnek, ha nem sikerült normalizálni a helyzetet az országban.

Jelenleg Afganisztánban példátlanul súlyos helyzet van kialakulóban mind katonai-politikai, mind pedig szociális-gazdasági vonatkozásban. Ha az új hatalomnak Kabulban nem sikerül normalizálnia a helyzetet, a nemzetközi közösség pedig nem nyújt tevékeny segítséget az afgán népnek, az események katasztrofális forgatókönyv szerint játszódhatnak le, ami lehet a polgárháború újabb felvonása, általános elszegényedés és éhezés – mondta Patrusev, aki szerint ez az egész világ számára rendkívül kedvezőtlen fejlemény lenne.

Afganisztán szinte mind a 34 tartományában jelen vannak már az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistái - értékelte Deborah Lyons, az ENSZ afganisztáni különmegbízottja a radikális iszlamista tálibok augusztus közepi hatalomátvételét követően kialakult helyzetet a dél-ázsiai országban.

Lyons az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) arról számolt be, hogy a tálibok főként a feltételezett terroristák illegális őrizetbe vételével és meggyilkolásával próbálják megfékezni az Iszlám Állam Afganisztánban aktív, és az Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISKP) nevet viselő csoportját. Mint mondta, ezekre a történésekre nagyobb figyelmet kell fordítania a nemzetközi közösségnek. Hozzátette, hogy míg tavaly 60 merényletet követtek el a dzsihadisták, az idén már 334 terrorcselekmény fűződik hozzájuk.

Lyons egyben ismételten humanitárius katasztrófára figyelmeztetett a tél beálltával tekintettel az összeomlott gazdaságra és az aszályra. Sürgette a nemzetközi közösséget, hogy találjon megoldást az egészségügyi dolgozók, tanárok és segélymunkások bérének fizetésére  mondván, hogy a humanitárius segítség önmagában nem kielégítő. Hozzátette, hogy a gazdasági összeomlás az illegális drog-, fegyver- és emberkereskedelmet fogja elősegíteni, illetve a szabályozás nélküli pénzügyi átutalásokat, amelyekből csak a terroristák húznak hasznot.   

Elnyomott nők és sajtószabadság

Engedjük a nőket dolgozni és tanulni. Lesznek keretrendszereink természetesen. A nők nagyon aktívak lesznek a társadalomban, de az iszlám keretein belül. Nem lesz diszkrimináció a nők ellen. Vállvetve fognak velünk dolgozni

– mondta Zabihulla Mudzsahid, a tálibok szóvivője az iszlamista csoportosulás első nyilvános sajtótájékoztatóján augusztusban.

Mudzsahid azt is megígérte, hogy a csoport „nem fogja ugyanazokat a tetteket véghez vinni,” melyeket 20 éve megtett, hiszen „tovább fejlődött.”

Arra is ígéretet tett, hogy megvédik a sajtószabadságot és a sajtó munkatársait.

Elkötelezettek vagyunk a sajtó felé a saját kulturális keretrendszerünkön belül. A magánkézben lévő média továbbra is független és szabad lesz. Folytathatják a tevékenységüket”

– mondta Mudzsahid.

Szeptemberben azonban utcára vonultak Kabul női, hogy a diszkrimináció ellen, illetve a nők közéleti szerepvállalása mellett tüntessenek. Az AP akkor arról írt, hogy a tüntetést egy tálib különleges alakulat tagjai oszlatták fel, akik a levegőbe lőttek éles fegyverekkel.

A tálibok most fejkendő viselésére kötelezték a női újságírókat és műsorvezetőket , bár az irányelvek arról nem szólnak, milyen mértékben kell elfedni a fejüket a képernyőre kerülő nőknek. A tálib kormány döntése értelmében nők nem szerepelhetnek többé televíziós drámákban Afganisztánban – írja a BBC.

Címlapkép forrása: Murteza Khaliqi/Anadolu Agency via Getty Images

kórház hospital korhaz
Gazdaságos olimpia? A franciák már most dupla költségektől félnek
new york_getty_stock
tél áram elektromos vezeték getty stock energia
Kiakadtak a britek a kormány Brexit-húzásán
forint bankjegy
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Online előadás
Mik a fontos szintek, formációk, indikátorok, amelyek befolyásolják az árfolyamot?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
koronavirus