Putyin KBSZSZ
Globál

Putyin félelmetes ostora, a posztszovjet ellen-NATO, amelyet három évtized után most próbáltak ki először élesben

Kiss Csaba
Először próbálták ki élesben a volt szovjet tagállamok lényegében 1992 óta létező katonai szövetségét, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ), amelyet története során először Kazahsztánban vetettek be a múlt héten. A Varsói Szerződés utódjaként indult katonai szövetség Vlagyimir Putyin elnöksége alatt egyre inkább egyfajta eurázsiai ellen-NATO-vá nőtte ki magát, amely azonban mindeddig csak közös hadgyakorlatokkal mutatkozott meg. Oroszország minden szempontból kiemelkedik a hattagú szervezeten belül, amely így inkább tűnik az orosz elnök hatalmi igényeit kiszolgáló klubnak, mint egyenrangú felek alkotta valós védelmi együttműködésnek. A kazahsztáni események során az is egyértelműen megmutatkozott, hogy Putyin beállt a kazah elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev mögé, cserébe erőteljesebb orosz befolyás jöhet Közép-Ázsia legnagyobb gazdaságában.

Hazatérnek Kazahsztánból a KBSZSZ „békefenntartói”

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök kedden a nur-szultani parlamentben bejelentette: a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csapatai két napon belül megkezdik a kivonulást az országból, ami nem fog tovább tartani tíz napnál. Csütörtökön az orosz védelmi minisztérium közölte, elkezdték átadni a kazah biztonsági erőknek az általuk őrzött kazahsztáni objektumok védelmét, és megkezdték a haditechnika felkészítését az állandó állomáshelyre való visszatérésre.

A KBSZSZ (orosz rövidítéssel ODKB, angollal CSTO) erőit január 6-án, csütörtökön hívta be az országba a kazah elnök, miután az autógáz (LPG) áremelkedése nyomán kitört tüntetések eszkalálódtak, és véres összecsapások törtek ki a tüntetők és a kazah biztonsági erők között. A KBSZSZ legnagyobb erejét adó Oroszország légideszantosai több mint 70 repülőgéppel érkeztek az országba, de közvetlenül a harcokban állítólag nem vettek részt, csak olyan stratégiai fontosságú létesítményeket biztosítottak, mint az almati nemzetközi repülőtér, vagy éppen az Oroszország által bérbe vett bajkonuri űrközpont.

A KBSZSZ beavatkozására a szervezet alapokmányának 4. cikke ad lehetőséget, amely kimondja:

bármely tagállam elleni agresszió (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást veszélyeztető fegyveres támadás) esetén az összes többi tagállam az érintett ország kérésére haladéktalanul megadja a szükséges segítséget, beleértve a katonait is.

Ilyen beavatkozásra azonban a 2002, korábbi formájában 1992 óta létező szervezet történetében még nem volt példa, pedig két alkalommal is előfordult, hogy egy tagállam a KBSZSZ segítségét kérte: Kirgizisztán a 2010-es zavargások idején, Örményország pedig 2020-ban az Azerbajdzsánnal Hegyi-Karabah miatt kirobbant háború miatt. A katonai szervezet egyik alkalommal sem avatkozott bele az eseményekbe, csak Oroszország közvetített az örmények és az azeriek közötti konfliktusban.

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének logója.

Varsói Szerződés-utánérzésből ellen-NATO

A Kollektív Biztonsági Szerződést az üzbegisztáni Taskentben 1992-ben írta alá hat, az 1991-ben megszűnt Szovjetunióból kiszakadt volt tagköztársaság: Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. A szerződés 1994-ben lépett életbe, ekkor csatlakozott hozzá Fehéroroszország, Azerbajdzsán és Grúzia is. A katonai szerződés a szocialista blokk katonai szövetsége, az 1955 és 1991 között működött Varsói Szerződés egyfajta örökségeként jött létre, de távolról sem volt olyan szoros katonai szövetségnek tekinthető, mint elődje, vagy éppen az egykori fő ellenfél, a NATO.

1999-ben a szerződést otthagyta Azerbajdzsán, Grúzia és Üzbegisztán, a maradék hat tagállam azonban

szorosabbra vonta az együttműködést 2002-ben, ezzel jött létre a ma ismert Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete.

Üzbegisztán 2006-ban újra csatlakozott, majd 2012-ben újra kivált. A KBSZSZ már egy teljeskörű katonai szövetségnek igyekezett mutatni magát, egyfajta ellen-NATO-nak, ami jelezte, hogy a 2000 óta az elnöki székben ülő Vlagyimir Putyinnak a szövetségépítéssel kapcsolatban nagyobb szabású ambíciói vannak.

Oroszországé mellett azonban a másik öt tagállam hozzájárulása elenyészőnek mondható: míg Oroszország védelmi kiadásai 2021-ben 154 milliárd dollárt tettek ki, addig Kazahsztáné 4 milliárd dollárt, Fehéroroszországé és Örményországé nem érte el az 1 milliárd dollárt, a roppant szegény Tádzsikisztáné és Kirgizisztáné pedig 100 millió dollár alatti költéssel szinte nem létezőnek tekinthető.

Már a számokból is egyértelműen látszik, hogy Oroszország nem saját védelmét várja a többi tagországtól, hanem kelet-európai és közép-ázsiai érdekszféráját jelöli ki vele. A szövetség ugyanis lehetővé teszi számára, hogy katonai bázisokat tartson fenn a tagországokban, és vétójogot ad neki, hogy más hatalom ne hozhasson létre ott bázisokat. A kisebb tagországok cserébe közös hadgyakorlatokon vehetnek részt a klasszisokkal jobban felszerelt orosz hadsereggel, illetve nyomott áron vásárolhatnak védelmi eszközöket Oroszországtól.

Putyin KBSZSZ zászló
Vlagyimir Putyin orosz elnök, mögötte a KBSZSZ zászlaja. Forrás: kremlin.ru / Wikimedia Commons

2007-ben a tagállamok megegyeztek egy 3600 fős békefenntartó egység létesítéséről, két évvel később pedig létrehozták a gyorsreagálású erőket, ami egy 20 ezer fős elit egység állandóan magas készültségben tartását jelenti. A KBSZSZ tavaly augusztustól, az amerikai hadsereg kaotikus afganisztáni kivonulása után kapcsolt még magasabb fokozatba. Tádzsikisztán ugyanis határos Afganisztánnal, ráadásul tádzsik nemzetiségűek is élnek a tálib uralom alá került országban. Oroszország be is jelentette, hogy 30 új harckocsival szerelik fel az ott található 201-es számú orosz katonai bázist, valamint közös KBSZSZ-hadgyakorlatokat is tartanak az országban.

Láthatóvá vált a katonai szövetség

Mindezek ellenére egészen január 6-ig a KBSZSZ szerepe világpolitikailag elhanyagolható volt, most azonban megmutatkozott, mire is tudja használni Putyin, ha szüksége van rá. A tagállamok hétfői videókonferenciáján, amelyen győzelmet hirdettek a „külföldről támogatott terroristák és banditák” fölött,

az orosz elnök azt mondta, a katonai szövetség nem fogja hagyni, hogy bármelyik tagkormányukat is „színes forradalmak” buktassák meg.

Putyin köztudottan rossz szemmel nézi a volt szovjet tagköztársaságokban kirobbant úgynevezett „színes forradalmakat”, ezek ugyanis sokszor éppen a túlzott orosz befolyás ellen irányulnak, mint például a 2003-as grúz rózsás forradalom, a 2004-es ukrán narancsos forradalom, a 2005-ös kirgiz tulipános forradalom, vagy éppen a 2014-es ukrajnai és a 2020-as fehéroroszországi események. Amelyik országban győztek a színes forradalmak (Grúzia, Ukrajna), ott oroszellenes, nyugatbarát vezetés alakult. Fehéroroszországban viszont orosz segítséggel sikerült letörni a Lukasenka-ellenes felkelést.

Putyin számára tehát a KBSZSZ kölcsönös védelemről szóló cikkelye jó lehetőséget kínál arra, hogy bármelyik tagországba orosz békefenntartók menjenek, ahol felmerül egy „színes forradalom” veszélye. Persze Oroszország a KBSZSZ nélkül is képes pacifikálni a helyzetet, ahogy az 2020-ban a fehérorosz rezsim támogatásával történt, de a kazahsztáni esetben már köntörfalazásra sem volt szükség, hiszen legitim beavatkozásra hivatkozhatott, ugyanis a kazah elnök a szövetség alapokmányának megfelelően kérte a beavatkozást. Talán nem véletlen, hogy a KBSZSZ sokakat emlékeztet a Varsói Szerződésre, hiszen a szocialista katonai szövetség is csak akkor lépett fel közösen, például 1968-ban Prágában, mikor egyik tagállamában a moszkvai vezetésnek nem tetsző folyamatok indultak meg.

Putyin beállt Tokajev mögé

Tokajev kazah elnök keddi parlamenti beszéde egy szempontból mindenképpen figyelemre méltó volt: az elnök szerint a lakosság elégedetlensége a jövedelmi egyenlőtlenségekkel szemben jogos, a volt elnöknek, Nurszultan Nazarbajevnek köszönhetően pedig nemzetközi szinten is jövedelmezőnek számító vállalatok, illetve nagyon gazdag emberek egy csoportja emelkedett ki az országban. Szerinte itt az ideje, hogy ezek az emberek megfizessék a kazah népnek a tartozásukat, és rendszeresen segítsék őket. Bár Tokajev neveket nem említett, Kazasztán legvagyonosabb embereinek listáját a Nazarbajev-család több tagja is gyarapítja. Tokajev szerint az ország pénzügyi rendszerét nagy üzleti csoportok uralják a

mindent a barátoknak, a törvényeket mindenki másnak

elve alapján.

A kazah elnök beszédében a biztonsági tisztviselőket azzal vádolta, hogy elhagyták állásaikat, és hagyták, hogy a tüntetők fegyvereket és bizalmas dokumentumokat zsákmányoljanak. Szerinte a Nemzetbiztonsági Bizottság, a szovjet KGB kazah utódja – melynek vezetőjét, a Nazarbajev-hű Karim Maszimovot néhány napja hazaárulásért letartóztatták – nemcsak, hogy nem vette észre a fenyegető veszélyt, de a zavargások alatt nem is cselekedett megfelelően. Egyes városokban a tisztviselők elhagyták az épületeket, lőfegyvereket és titkos dokumentumokat hagyva hátra.

Putyin Tokajev (2021-12-28)
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah és Vlagyimir Putyin orosz elnök Szentpéterváron 2021. december 28-án. Forrás: kremlin.ru / Wikimedia Commons

Mivel a KBSZSZ orosz alakulatai először a kazah fővárosban, a Nazarbajevről elnevezett Nur-Szultanban kerültek bevetésre,

találgatások indultak meg, hogy Moszkva elsősorban Tokajevet és a hozzá hű vezetést védte, mivel az elnök saját biztonsági embereiben sem bízhatott meg.

Az erőszak elszabadulását is sokan a kazah elitben megtalálható klánok közötti hatalmi harcnak tulajdonítják. Egyes források szerint a Nazarbajev informális, illetve a Tokajev formális hatalmát ötvöző kettős hatalom a két vezető összekülönbözései miatt egyre kevésbé működött. A volt elnököt Tokajev azóta minden hatalmától megfosztotta, őt magát pedig a tüntetések kirobbanása óta nem látták, és találgatások szerint el is hagyta az országot.

Úgy tűnik, a Putyin vezette Oroszország egyértelműen Tokajev mögé állt, akivel és országával az orosz elnök vélhetően még tovább fogja erősíteni a kapcsolatokat, illetve tovább nőhet az orosz befolyás. Az eddig a hatalom valódi birtokosának tartott Nazarbajevről már Moszkvában sem beszélnek. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov keddi sajtótájékoztatóján kérdésre kijelentette: nincs tudomásra róla, hogy az orosz államfő kapcsolatokat ápolna Nazabajevvel. Mint mondta, arról sincs információja, hogy Putyin tudja-e, hol tartózkodik az egykor nagyhatalmú volt elnök.

Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének rendkívüli ülésén vesz részt videokonferencia keretében vidéki rezidenciáján, a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban 2022. január 10-én. Az ülés központi napirendi pontja a kazahsztáni válság.MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszej Nyikolszkij

elemző
francia ország koronavírus járvány hullám omikron
kariko katalin
who getty stock
feher haz
auchan
antony blinken
horvátország zászló

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
francia ország koronavírus járvány hullám omikron