Már a következő megyét támadják az oroszok – Háborús híreink szerdán

Négyhavi csúcsáról csökkent ma a földgáz piaci ára, miután a norvég kormány beavatkozott, hogy véget vessen az országban kitört olaj- és gázipari sztrájknak, amely azzal fenyegetett, hogy súlyosbítja a régió egyre mélyülő energiaválságát – számolt be a CNBC.

A délkelet-ukrajnai Mariupol kereskedelmi kikötője ismét teljeskörűen működik, úgy, mint az ukrajnai orosz "különleges katonai műveletet" megelőző időkben - jelentette be szerdán a kikötői hatóság igazgatója, Pavel Svackij.

Az orosz parlament alsóháza szerdán olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely súlyos börtönbüntetést helyez kilátásba az "Oroszország biztonságát veszélyeztető nyilvános felszólalásokkal" szemben.

Világszerte jelentősen emelkedett tavaly az éhezők száma, minden tizedik ember nem jutott elegendő élelmiszerhez - állapította meg az ENSZ a globális élelmezési helyzetről szóló éves jelentésében, amelyet szerdán ismertettek New Yorkban.

Hamarosan Ukrajnába szállítják azt a török gyártmányú Bayraktar TB2-es drónt, amelyet egy helyi közösségi finanszírozási kampányt követően Litvánia biztosít a hadviselő országnak – írja a CNN.

Az orosz különleges erők megsemmisítettek egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert, de az eszköz akkorát robbant, hogy kis híján ők is életüket vesztették az akcióban. Az incidensről videó is készült.

A 61 éves orosz üzletembert, Jurij Voronovot holtan találták úszómedencéjében, golyó végezhetett vele – írja a Daily Mail. Ő ebben az évben már a sokadik orosz oligarcha, aki rejtélyes körülmények között veszti életét.

Ukrajna arra kérte Törökországot, hogy segítsen kivizsgálni három orosz zászló alatt közlekedő hajó ügyét, amelyek valószínűleg megszállt területekről szállítottak ukrán gabonát. Ugyanakkor sosem látott részletességű beszámolót készítettek arról, hogy pontosan hova megy az oroszok által ellopott gabona.

Gotabaja Radzsapaksza Srí Lanka-i elnök telefonon kért segítséget Vlagyimir Putyin orosz államfőtől az üzemanyagimportot illetően, miután az ázsiai szigetország hét évtizede nem látott, súlyos gazdasági összeomlást él meg – írja a Reuters.

Az orosz belügyminisztérium (MVD) több magas rangú tisztjét, tábornokát és egy miniszteri asszisztenst is őrizetbe vettek a rendvédelmi szervek – írja az orosz Gazeta magazin.

Ukrajna gabonaexportja szempontjából az ország fekete-tengeri kikötői elengedhetetlen fontosságúak, mivel sokkal olcsóbban és nagyobb volumenben lehet így a gabonát a célországokba eljuttatni. Az azovi-tengeri kikötők és Herszon elestével kettő jelentős kikötő maradt ukrán kézen, amely elvileg alkalmas lenne gabonaexportra: Mikolajiv és Odessza. Azonban ezek a kikötők mindezidáig olyan nyomás alatt voltak, hogy nem lehetett a megnyitásukon még csak gondolkozni sem. Az elmúlt napok eseményei talán változást tudtak hozni ebbe a helyzetbe.

A június végi EU-csúcstalálkozó hozta a papírformát, a Huszonhetek annak rendje és módja szerint jóváhagyták Ukrajna (és vele Moldova) tagjelölti státuszát. Erre ki-ki saját vérmérséklete és hivatali pozíciója szerint reagál: egyesek tapsolva-éljenezve előrébb teszik közösségi média profiljukon az ukrán zászlócskát, mások csendben hümmögve osztanak-szoroznak, és az Unió teljes lebénulását vizionálják. Mindkettő erős túlzás. Az állam- és kormányfők által elfogadott záródokumentumnak ugyanis van egy, az ukrán tagjelöltség beharangozásánál jóval fontosabb momentuma. S kivételesen nem a lábjegyzetben, hanem mindjárt a legelső bekezdésekbe foglalva. Ez a néhány, a „tágabb Európáról” szóló mondat potenciálisan az egész ukrán csatlakozás kérdését – sőt: magát az európai integrációt is – teljesen új pályára állíthatja.

Az Ukrajna elleni invázió egyik fő indoka az volt orosz részről, hogy Kijev csatlakozni akart a NATO-hoz. Most Svédország és Finnország is csatlakozik a katonai szövetséghez, de az oroszok nem tervezik megtámadni őket. Elmondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy miért.

A Kazahsztánból a Fekete-tengerre olajat szállító Caspian Pipeline Consortiumot (CPC) egy orosz bíróság felszólította, hogy 30 napra függessze fel tevékenységét – írja a Reuters, amely úgy értesült, az olajexport ennek ellenére továbbra is folyik.

Ukrán tisztviselők sürgetik Donyeck megye még ukrán kézen lévő részeinek lakosságát, hogy hagyják el otthonukat, és távozzanak Ukrajna biztonságosabb területeire.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy megsemmisítettek két amerikai M142 HIMARS rakéta-sorozatvetőt – írja az orosz Zvezda News Telegram-csatornáján.

Az orosz haderő nem is foglalta el Luhanszk megyét, mert két településen még folyamatban vannak a harcok – állítja Szerhij Hajdaj, Luhanszk ukrán katonai vezetője az Ukrinform szerint.

Hacsak Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin meg nem állít bennünket, insallah [ha Allah is úgy akarja] eljutunk Berlinbe – nyilatkozta a csecsen parlament elnöke, Magomed Daudov egy Twitteren látható videófelvétel szerint.

Sokan felvetik, hogy az európai szankciók nem működnek Oroszország ellen. Ezek az elemzések azonban számos tényt nem vesznek figyelembe. Racionálisan senki sem várta - és várhatta -, hogy a büntetőintézkedésektől az orosz gazdaság azonnal bajba kerül, azonban az európai vállalatoktól való függőség és a készletek kimerülése egyre nagyobb gondot fog okozni nekik, gazdaságuk pedig évtizedekkel repül vissza az időben.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) agytröszt legújabb jelentésében azt írja, az orosz Biztonsági Tanács főtitkárának, Nyikolaj Patrusevnek hétfőn tett nyilatkozata azt sugallja, Oroszország célja továbbra is az ukrán kormányzat megdöntése.

Az ukrán kormányfő szerint idén legalább 35 százalékkal zsugorodik az ukrán hazai össztermék (GDP) - idézte az Interfax-Ukraine hírügynökséget a kínai Hszinhua.

Súlyos veszteségeket szenvedett Liszicsanszk térségében a belarusz Kasztus Kalinouszki ezred; egy „Volat” hívójelű zászlóalj-parancsnokuk is elesett a harcokban – jelenti a fehérorosz ellenzéki NEXTA hírportál.

Victor Abramowicz biztonságpolitikai elemző a CNBC-nek azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök Luhanszk megye elfoglalása után most Donyeck megye, vagyis a teljes Donbasz elfoglalására összpontosít, és ha ez sikerült, fegyverszünetet ajánlhat Ukrajnának.

Mario Draghi olasz miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában találkozott, és kilenc együttműködési megállapodást írt alá, köztük a védelmi iparban való szorosabb kapcsolatra vonatkozó terveket – írja a Reuters.

A brit védelmi minisztérium szerda reggel is közzétette hírszerzési jelentését.

Lettországban jövőre visszaállítják a kötelező katonai sorszolgálatot - jelentette be kedden Artis Pabriks védelmi miniszter, aki a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölte meg.

Stratégiai orosz győzelemként értékelhető Luhanszk megye elfoglalása, Donyec megye szinte teljes bekerítésével pedig megvan az esélye annak is, hogy a következő hetekben, hónapokban mindkét „szakadár népköztársaság teljes területe" – vagyis Ukrajna két keleti megyéje – orosz ellenőrzés alá kerül. Már a nyugati döntéshozók és talán az ukrán kormány is szkeptikus az ukrán győzelemmel kapcsolatosan, de a háború még mindig nem teljesen lejátszott meccs. Nagy kérdés, mihez kezdenek az oroszok, ha sikerül nekik Donyec megyét is elfoglalni, ahogy az is, hogy mennyiben képesek pótolni mind az oroszok, mind az ukránok súlyosnak mondható veszteségeiket ember- és eszközállomány tekintetében.

Miközben az orosz haderő elfoglalta Luhanszk megyét, az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok támadásait a Donyec-medencében, Bahmut és Kramatorszk irányában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint más területeken ellentámadásba lendültek az ukrán katonák. Külföldről folyamatosan érkezik a segítség az ukránoknak. Megjelentek az első olyan felvételek, amelyeken nappal láthatóak akcióban az ukrán hadsereg legmodernebb tüzérségi eszköze, az amerikaiaktól kapott HIMARS sorozatvető rendszerek Legfontosabb orosz-ukrán háborús híreink kedden.