Lenin-fejszobor
Globál

Ők Putyin ágyútöltelékei? – Az egyik legszegényebb oroszországi régió adja a legtöbb áldozatot az ukrajnai háborúban

Kiss Csaba
Burjátföld mintegy 6000 kilométerre fekszik Ukrajnától, mégis, népességarányosan a mindössze 1 millió lakost számláló oroszországi régió adta eddig az egyik legtöbb elesett katonát az ukrajnai háborúban. A szűkebb hazájukban egyharmados kisebbséget alkotó mongol eredetű burjátok maguk is elnyomottak, mégis orosz egyenruhában harcolnak egy olyan háborúban, amely normál esetben őket aligha érintené. A Burjátföldről származó tudósítások ugyanakkor azt mutatják, a burjátok teljesen magukévá tették a putyini propagandát, és katonáik meggyőződéssel mennek Ukrajnába „megvédeni” Oroszországot a „fasisztáktól” és a „náciktól”.

Népességarányosan nagy veszteségek

Oroszország Burjátföld nevű, a Bajkál-tó déli partján fekvő, Mongóliával határos régiója majdnem olyan nagy területű, mint Németország, azonban csak 1 millión lakják. A Burját Köztársaság Oroszország egyik legszegényebb föderatív egysége, magas munkanélküliséggel és alacsony keresetekkel (a burjátföldi átlagkereset egyharmada a moszkvainak és a szentpétervárinak).

Burjátföld őshonos lakosairól, a mongolokkal rokon burjátokról kapta a nevét, ugyanakkor mára már a lakosság kétharmada orosz etnikumú, a burjátok a régió lakosságának mintegy egyharmadát teszik ki. A mongoloknál is honos tibeti buddhizmust és/vagy az ősi sámánista hitvilágot valló burjátok élnek Oroszország szomszédos régióiban is, illetve néhány tízezren Mongóliában és Kínában, összlétszámuk alig több mint félmillió fő.

Burjátföld fővárosa, Ulan-Ude, ahol a világ legnagyobb, 9 méter magas Lenin-fejszobra található, mintegy 6000 kilométerre fekszik Kijevtől,

népességarányosan az egyik legtöbb halálos áldozat mégis a távoli régió katonái közül kerül ki.

Mivel Moszkva nem közli a háborúban elesettek számát, más, nem hivatalos forrásokra kell támaszkodni.

Egy április végi számítás szerint az elesett orosz katonák 2,8 százaléka burját, miközben a burjátok a teljes oroszországi lakosság mintegy 0,3 százalékát adják. Teljesen más az arány a tisztek körében elszenvedett veszteségeket tekintve: jóval kevesebb burját tiszt esett el, mint ami az etnikum számarányából következne, ami azt mutatja, hogy egy burját származású katonának jóval nehezebb az orosz fegyveres erők kötelékében katonai rangig eljutni, mint egy etnikai orosznak.

Az elesett burjátföldiek fele lehet burját, a másik fele burjátföldi orosz, miközben az orosz etnikumúak kétszer annyian vannak a régióban. Március vége óta Ulan-Udében szinte minden napra jut egy katonatemetés. Egy független helyi lap júniusra 191 halott katonát számolt össze Burjátföld és a szomszédos Irkutszk régióból. A Burjátföldön állomásozó orosz katonák 90 százalékát helyiek szerint Ukrajnába vitték.

Burjátföld térkép
Burjátföld elhelyezkedése Oroszországon belül. Forrás: Wikimedia Commons

Mi állhat a számok mögött?

Különböző számítások vannak arra vonatkozóan, hogy népességarányosan Oroszország melyik régiója adja a legtöbb áldozatot, de a legtöbb becslés a kaukázusi Dagesztánt, illetve a szibériai Burjátföldöt hozza ki elsőnek. Mi állhat a jelenség hátterében?

  • Részben a Kreml tudatos politikájáról lehet szó: az orosz vezetés számára a legnagyobb kihívást az európai orosz nagyvárosok, elsősorban Moszkva és Szentpétervár közvéleményének megnyerése jelenti, ezért lehetőleg az Oroszország távoli – kaukázusi, szibériai, távol-keleti – régióiból származó katonákat küld a frontra, közülük is elsősorban a különböző nemzetiségiekhez tartozókat, nem az etnikai oroszokat. Információk szerint Moszkvából és Szentpétervárból származó katona alig néhány esett el Ukrajnában.
  • Egy másik, cinikus megfontolás lehet a Kreml részéről, hogy nem szláv nyelvű és nem pravoszláv vallású katonák számára kevesebb problémát jelent ukrán katonákra és civilekre lőni, mint a hasonló nyelvű, kultúrájú és külsejű orosz nemzetiségű katonáknak. Sok kaukázusi muszlim (csecsen, dagesztáni), illetve távol-keleti, az ázsiai rasszhoz tartozó orosz katonát látni a felvételeken, és a legtöbbször őket hozzák összefüggésbe a bucsai, irpini, hosztomeli tömegmészárlásokkal is.
  • További ok az, hogy ezekben a távoli régiókban jellemzően nagy a szegénység és a munkanélküliség, a fiatal férfiak számára pedig az egyik fő kitörési pontot az orosz fegyveres erőkben való szolgálat jelenti. Békeidőben a hivatásos katonaság valóban jó munkalehetőséget jelent a szegény régiók fiataljainak, háborúban azonban ők kerülnek elsőként a frontvonalra. Az iparilag fejetlen Burjátfölddel kapcsolatban gyakran elhangzó állítás, hogy a fiatal férfiaknak három lehetősége van: távolabbi bányákban dolgozni, európai orosz nagyvárosokba menni gyakorlatilag vendégmunkásnak, vagy belépni a haderőbe.

Burjátföld vevő a propagandára

Azonban vannak Oroszországnak olyan szintén szegény régiói, így például a kaukázusi Karacsáj-Cserkeszföld, illetve a Kaszpi-tenger mellett található Kalmükföld, amelyekből csak kevés áldozatot jelentettek. Erre az egyik magyarázat az lehet, hogy ezeknek a régióknak a lakói kevésbé lojálisak a moszkvai vezetéshez, mint például a burjátok. A burjátokhoz hasonlóan szintén mongol eredetű, szintén buddhista kalmükök például nagyon sokat szenvedtek Sztálin rémuralma alatt: a szovjet diktátor 1943-ban 93 ezer kalmüköt telepített ki Szibéria távoli régióiba. A Kreml ezért is tarthat attól, hogy kalmük katonák háborúba küldése nagyobb ellenállást váltana ki.

Burjátföld zászlaja. Forrás: Wikimedia Commons

Számos riport tanúskodik róla, hogy a burjátok, köztük az elesett katonák családja egy az egyben elfogadják az ukrajnai „különleges katonai műveletről” szóló putyini propagandát, és azt gondolják, hogy 6000 kilométerre nyugatra kell megvédeniük Oroszországot a rátámadó náciktól. A Szabad Európa magyar felirattal is megnézhető videójában például több elesett katona hozzátartozója is egyetértett az ukrajnai háborúval, és az utcán megszólítottak közül is többen támogatták az inváziót. Az egyik megszólaló szerint az ukránok Moszkvát akarták megtámadni és a Vörös téren keresztülmasírozni.

Ha nincs a különleges művelet, rosszabb dolgok is történhettek volna. Háború is lehetett volna, Isten ments!

– mondta az egyik elesett fiatal katona barátnője, ami önmagában is jól mutatja a háborút különleges műveletnek nevező orosz propagandának az egyszerű lakosokra gyakorolt rendkívüli hatását.

Természetesen olyan megkérdezettek is voltak, akik elítélték a háborút, és nyilvánvalóan sokan vannak, akik félelemből nem mernek háborúellenes nyilatkozatot tenni. Szórványos tiltakozások is voltak: egy férfi a burját fővárosban ledöntött egy zászlót, amelyen a háborúpártiak jelképe, a Z betű szerepelt, egy nő pedig egy helyi busz vezetőjét szólította föl, hogy távolítsa el ugyanezt a szimbólumot a járműről – a sofőr rögtön a helyi rendőrőrsre vitte az asszonyt. Mindenesetre a legtöbb kutatás azt mutatja, hogy az orosz lakosság többségével sikeresen hitette el a Kreml propagandája a maga narratíváját – nincs ez másként Burjátföldön sem.

Egy újságíró-aktivista, Karina Pronina a Neue Zürcher Zeitungnak azt nyilatkozta, az invázió elején azt hitték, a háború hamar népszerűtlenné válik, amint a cinkkoporsók elkezdenek megérkezni Burjátföldre, de aztán be kellett ismernie, keserűen csalódtak. A katonai temetéseken a beszédeket mondó hivatalnokok rendszeresen azzal búcsúznak az elesett katonáktól, hogy azok az orosz hazát védték a nácik és fasiszták ellen. Pronina szerint

a hangulat egyáltalán nem háborúellenes Burjátföldön, sőt, sokan önkéntesen jelentkeztek az ukrajnai műveletekbe.

A moszkvai propagandának tehát sikerült elérnie, hogy a gyakorlatilag ágyútöltelékként alkalmazott burjátok önként és meggyőződéssel menjenek meghalni a távoli és őket sehogyan sem fenyegető Ukrajnába.

Dmitrij Medvegyev orosz elnökként látogatást tesz egy burjátföldi buddhista kolostorban 2009-ben. Forrás: kremlin.ru / Wikimedia Commons

A burját katonák Ukrajnában

A burját katonáknak kifejezetten rossz híre van Ukrajnában. Olyan információk is napvilágot láttak, hogy burját katonák vettek részt a bucsai mészárlásban, bár a bizonyítékok azt mutatják, hogy a tömeggyilkosság idején a Burjátföldtől jóval keletre, Habarovszk környékén állomásozó 64. gépesített lövészdandár tartózkodott a Kijevhez közeli településen.

Április végén az ukrán katonai hírszerzés (GUR) azt állította, hogy mintegy 50 csecsen és 50 burját katona között fegyveres összecsapás robbant ki. A Herszon megyei lövöldözés a jelentés szerint azért tört ki, mert a burjátok nehezményezték, hogy a lopott vagyontárgyak nagy részét a csecsenek viszik el, miközben a tényleges harcokban alig vesznek részt. Ráadásul a csecsenek feladata állítólag az, hogy lépjenek föl a harcolni nem kívánó katonákkal szemben, illetve tüzet nyissanak a visszavonulni szándékozókra, miközben a burját katonákat rendszerint az első sorokba küldik.

Június végén burjátföldi katonafeleségek egy videóüzenetben arra szólították föl a régió vezetőjét, hogy hívják vissza férjeiket, akiket már januárban hadgyakorlatra vittek Ukrajna közelében, majd február 24-e óta folyamatosan részt vesznek a műveletekben. A katonafeleségek szerint férjeik fizikailag és mentálisan teljesen kimerültek a több hónapja tartó harcokban.

A katonafeleségek akciójának, úgy tűnik, meg is lett az eredménye. A háborúellenes Szabad Burjátföld Alapítvány szerint 150 burjátföldi katona térhetett vissza hazájába Ukrajnából a feleségek felhívását követően. Az alapítvány vezetője szerint azonban az egész eset valójában úgy kezdődött, hogy a katonák bontották fel egyoldalúan szerződésüket, a feleségek emiatt készült videója pedig kezdetben ellentétes hatást váltott ki: a már Ukrajnát elhagyó katonákat visszafordították. Később aztán mégiscsak hazaküldték, miközben perrel is megfenyegették őket.

A Szabad Burjátföld Alapítvány segítséget ajánlott azoknak a burjátföldi katonáknak, akik megtagadják a szolgálatot. Az alapítvány szerint az invázió kezdete óta már mintegy 500 burját katona tett így. Ez azonban komoly lázadásnak aligha nevezhető. Látható, hogy a Kreml jól kiszámolta, kiket kell küldeni meghalni Ukrajnába. Oroszország egyik legszegényebb régiója az ukrajnai háború egyik legnagyobb elszenvedője, de még ha előbb-utóbb lenne is egy komolyabb háborúellenes mozgalom Oroszországban, az aligha Burjátföldről indulna ki.

Címlapkép: A világ legnagyobb Lenin-fejszobra Bujrátföld fővárosában, Ulan-Udében. Dani Salvà/VWPics/Universal Images Group via Getty Images

akácfa erdő fakivágás rezsi
ukrán atomerőmű atom atomenergia
digitális bankolás laptop informatikus
földgáz
majomhimlő

Kiszámoló A huszadik jobb lesz

Rendszeresen beszélek emberekkel, akik vállalkozni szeretnének, mert vagy túl keveset keresnek vagy nem szeretik, amit...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. október 4.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Model Validation Quantitative Analyst

Model Validation Quantitative Analyst
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter