Kína és Tajvan, avagy a két Kína nevű terület, a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság viszonyát alapvetően meghatározza, hogy mindkét terület kormánya alapvetően teljes Kínára, tehát a kínai szárazföldre és Tajvanra is igényt tart, magát tartva Kína legitim fennhatóságának. Az 1949-ben de facto lezárult kínai polgárháború után évtizedeken át Amerika és a nyugati világ Tajvant ismerte el egyetlen Kínaként, azonban amikor az ENSZ-ben már nem Tajvan képviselte Kínát, hanem a Peking központú Kínai Népköztársaság, akkor nem ismerték el mellette független országnak Tajvant, hanem egy furcsa, köztes állapot jött létre.
A jelenlegi feszült helyzet szempontjából ennek az az egyik fontos következménye, hogy Kína saját belügyeként kezeli a Tajvannal fennálló konfliktust, ellentétben más, például a Fülöp-szigetekkel kapcsolatos nézeteltérésekkel, vitákkal. Peking ugyanis Tajvant a Kínai Népköztársaság részenek tartja. Ennek következtében hivatalosan minden amerikai megmozdulást, mint a saját belügyeibe való beavatkozást értékel.
Tajvan - Ukrajna
A Tajvan és Kína közötti konfliktus mindig is a levegőben lógott, azonban nagyon ritkán vezetett eszkalációhoz, jellemzően olyan esetekben növelte Peking a katonai aktivitását és fenyegetését, amikor Amerika és Tajvan között újabb politikai közeledés történt.
Kedves Olvasónk!
Támogasd te is a minőségi gazdasági tartalomgyártást!
Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható.
A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2 490 forint. Az éves előfizetés díja 29 845 forint. Ezzel közvetlenül támogathatod a legmagasabb színvonalú gazdasági, üzleti újságírást.
Általános Szerződési Feltételek | Gyakran felmerülő kérdések