Modi Putyin
Globál

Nem várt helyről szóltak be keményen Putyinnak – Megingott Oroszország egyik legfontosabb partnere?

Kiss Csaba
A Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján sokakat meglepett, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnök szemtől szembe azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy most „nem a háborúk korát éljük”. India korábban egyszer sem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, sőt az olcsóvá váló orosz kőolajat kihasználva az orosz olaj egyik legnagyobb importőrévé vált pár hónap alatt. Vajon mi állhat Modi szavai mögött? Putyinnak az ukrán ellentámadás miatti meggyengülése? Valós aggodalmak a háború Indiát érő negatív hatásai miatt? Vagy az India számára szintén fontos Nyugat felé tett gesztusról van szó?

Kedélyes beszélgetés, erős szavak

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök kedélyes beszélgetésre ült le szeptember 16-án az üzbegisztáni Szamarkandban a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának keretében. Putyin jókívánságait fejezte ki az alapításának 75. évfordulóját nemrég ünneplő Indiának, illetve a születésnapját a beszélgetés másnapján ünneplő indiai kormányfőnek. Mindketten szóba hozták a két ország közötti fejlődő gazdasági kapcsolatokat, az orosz elnök például kiemelte, hogy az Indiába irányuló műtrágyaexportjuk több mint nyolcszorosára nőtt.

Ám Modi szájából Putyin számára kellemetlen dolgok is elhangzottak. Először háláját fejezte ki Oroszországnak és Ukrajnának, hogy a „válság” kezdetén segítették az Ukrajnában rekedt indiai diákok biztonságos hazatérését.

Hálás vagyok mindkét országnak

– mondta az indiai kormányfő. De ami ennél, Oroszország és Ukrajna egy lapon említésénél is kellemetlenebb lehetett az orosz államfő számára, az Modi következő mondata:

Tudom, hogy ma nem a háborúk korát éljük. Erről már sokszor beszéltünk, különösen telefonbeszélgetéseinkben. A demokrácia, a diplomácia és a dialógus fontos eszközök számunkra, hogy megoldást találjunk. Szükséges, hogy béke legyen a jövőben, és biztos vagyok benne, hogy ezt megvitathatjuk.

Modi szavai azért jelentősek, mert India február 24-e óta egyszer sem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, az ENSZ-szavazásokon is mindig tartózkodó álláspontot képviselt. Elítélésről most sem volt szó, de Modi szavai egyértelművé tették, hogy nem helyesli, ami Ukrajnában zajlik.

Putyin nem szállt vitába az indiai miniszterelnökkel, hanem igyekezett békepártinak mutatkozni. Azt mondta, tisztában van Modi aggodalmaival, és mindent megtesznek, hogy a lehető leghamarabb véget vessenek az ukrajnai konfliktusnak. A felelősséget azonban Ukrajnára hárította, mondván, az ukrán vezetés hagyta ott a tárgyalóasztalt, és nyilvánította ki, hogy katonai eszközökkel, a „csatatéren” akarja elérni céljait.

Putyin számára különösen kellemetlen pillanatban hangzottak el Modi szavai.

Az ukrán erők nem sokkal korábban vezettek sikeres ellentámadást az orosz megszállók ellen az északkeleti Harkiv megyében, ami rávilágított az orosz haderő súlyos problémáira is. A szamarkandi találkozó hetében kiújult két posztszovjet konfliktus, az Azerbajdzsán és Örményország, illetve Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti, ami maga is Oroszország meggyengülésének egyik jele lehet. Ráadásul Üzbegisztánban maga Putyin ismerte el, hogy Kínának aggodalmai vannak az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Miközben sokan attól tartottak, hogy Putyin Kína és India részvételével egy Nyugat-ellenes szövetséget tud összerántani – aminek borús előjele volt egy közös hadgyakorlat, melyen mindhárom ország hadereje részt vett –, Szamarkandban

az orosz elnök inkább kokikat és sallereket kapott, mintsem egy Moszkva–Peking–Újdelhi-tengely ígéretét.

Fegyverbarátság

India már régóta jó viszonyt ápol Oroszországgal, illetve annak elődjével, a Szovjetunióval, több tekintetben függ is tőle, más tekintetben pedig előnyös számára az orosz kapcsolat, így nem meglepő, hogy mindeddig nem ítélte el Oroszország ukrajnai háborúját. Ellenkezőleg,

előnyöket kovácsolt a maga számára a Nyugat által Moszkvára kivetett szankciókból.

A Szovjetunió és India 1971-ben kötött egymással kölcsönös béke-, barátsági és együttműködési szerződést. Az időzítés nem volt véletlen, ebben az időben kezdett el ugyanis enyhülés mutatkozni a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok kapcsolatában – a két ország a kommunista Kína 1949-es létrejötte óta fagyos viszonyban volt egymással.

A Szovjetunió és India közeledése tehát az Egyesült Államok és Kína közeledését óhajtotta ellensúlyozni, és mindenekelőtt Kínát akarták elrettenteni. Kína és India ugyanis 1962-ben véres háborút vívott egymással a határok kijelöléséért, Kína és a Szovjetunió között pedig 1969-ben volt egy több tucat halálos áldozattal járó határincidens, ami jól mutatta a két szocialista ország közötti viszony elmérgesedését. Az „ellenségem ellensége a barátom” elve alapján így mind Újdelhi, mind Moszkva számára előnyös volt a közeledés.

A két ország hidegháború alatti közeledésének melléktermékeként a Szovjetunió India legjelentősebb fegyverszállítójává vált, és Oroszország a mai napi megőrizte ezt a pozíciót. 2000 és 2020 között India 53,85 milliárd dollárt költött fegyverimportra, amiből 35,82 milliárd dollár ment Moszkvának (a teljes összeg mintegy kétharmada), és mindössze 4,4 milliárd Washingtonnak. India fegyverrendszereinek különböző becslések szerint 60–85 százaléka szovjet vagy orosz eredetű. Habár Újdelhi az utóbbi években elkezdett némileg diverzifikálni, olyan szinten határozzák meg az indiai fegyverarzenált az orosz és a szovjet eszközök, hogy ebből a függőségből rendkívül nehéz kiszabadulni. Nem véletlen, hogy India nem akarja borítani az asztalt Oroszországgal.

Putyin Modi
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök egy közös indiai-orosz gazdasági csúcson 2018-ban. Forrás: indiai miniszterelnöki hivatal / Wikimedia Commons

India, a nevető harmadik

Asztalborogatás helyett India inkább kihasználja, hogy a nyugati szankciók miatt rendkívül olcsón tud orosz kőolajhoz jutni. A pontos árat természetesen nem tudjuk, azt azonban igen, hogy mennyivel nőtt India Oroszországból származó olajimportja. A Kpler nevű elemzőcég adatai szerint

az ukrajnai háború kezdete óta India több mint 25-szörösére növelte az orosz olajimportot,

júniusban átlagosan napi 1 millió hordót vásárolt, szemben a februári 30 ezer hordóval. Júliusban ugyanakkor némi visszaesés mutatkozott, mert Szaúd-Arábiából jobb áron tudott olajat venni. Ahogy Kína, úgy India is – csövek hiányában – a tengeren keresztül kapja az orosz kőolajat. A világ két legnépesebb országa az orosz tengeri kőolajexport több mint felét kapja.

Azonban bár India számára áttételesen valóban sok előnnyel járt az ukrajnai háború, a fejlődő világ többi országához hasonlóan ő is szenved a háború másodlagos hatásaitól, például az élelmiszerválságtól. A szamarkandi csúcstalálkozón Modi szóba is hozta, hogy az ellátási láncok a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta megszakadása „példátlan energia- és élelmiszerválsághoz” vezetett. E válságok alól pedig India sem tudja kivonni magát. Tanvi Madan, a washingtoni Brookings Institute India-szakértője szerint Modi nem pusztán a Nyugat felé akart játszani, mutatva, hogy azért nem ért egyet Putyin ukrajnai háborújával, hanem valóban aggódik a háborúnak Indiára gyakorolt negatív hatásai miatt.

De az is fontos Modi számára, hogy a Nyugattal se rúgja össze teljesen a port amiatt, hogy nem áll ki az ukrajnai háború ellen, sőt még hasznot hajt is magának belőle. India számára ugyanis a legnagyobb térségbeli fenyegetést északi szomszédja, Kína jelenti. Legutóbb 2020-ban volt súlyos összecsapás az indiai–kínai határon az indiai Ladak államnál, ekkor húsz indiai katona vesztette életét. Némi enyhülés a két fél között éppen néhány nappal korábban mutatkozott, amikor mindkét ország kormánya bejelentette, kivonják csapataikat a vitatott térségből. Ez azonban legfeljebb enyhülésnek mondható a két ország között, békülésnek nem. Bár a szamarkandi találkozón Modi és Hszi Csin-ping kínai elnök együtt vett részt és együtt is mutatkozott, sem mosoly, sem kézfogás nem volt kettejük között. A két vezető a díszvacsorát is kihagyta.

India tagja az elsősorban a Kína térségbeli hatalmával szemben fellépő Négyoldalú Biztonsági Párbeszédnek (QUAD) az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával együtt. Peking elrettentése érdekében ezért Újdelhinek fontos az elsősorban a Washingtonnal való jó viszony, és emiatt túlságosan nem mehet messze az Oroszországgal való barátkozásban. A szamarkandi csúcstalálkozón elhangzottak azt is megmutatták, hogy India valószínűleg elért arra a határra, amíg még az Egyesült Államokban is tolerálják az Oroszországgal való barátságát.

Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök kétoldalú megbeszélése a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján 2022. szeptember 16-án. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov

panellakás budapest
Oszkó Péter
generali_shutter-20180605
ffp2 maszk
sarkanyhunor
bolt szamla inflacio draga
tanár iskola tanító pedagógus szomorú

Holdblog Világvége

Mivel sokan hívnak azzal kapcsolatban, hogy akkor most lesz-e államcsőd, meg mi vagyunk-e az új Argentína, meg vegyük-e...

Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 4.
A Masterplast sztori a tőzsdén!
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
dmr lövész mesterlövész katona stock