Lengyel gabonatároló
Globál

Forró pillanatban csapódott rakéta a NATO területére – Van egy nagyon nagy tanulsága a történteknek

Kiss Csaba
Rakéta találta el az ukrán határhoz közeli lengyel falut, Przewodóvot, két ember életét vesztette. Az eset régóta nem látott feszültséget eredményezett a nemzetközi helyzetben, hiszen ha orosz rakétáról lett volna szó, azzal Oroszország – ha csak szándékolatlanul is – de NATO-területet támadott volna. Az előzetes vizsgálatok azonban azt mutatták, az ukrán csapatok lőhették ki a rakétát, amellyel egy orosz rakétát akartak volna eltalálni, ami nem sikerült, így a kilőtt eszköz célt tévesztett. Joe Biden amerikai elnök is arra utalt, hogy a rakéta röppályája alapján valószínűtlen, hogy azt orosz területről lőtték volna ki. Az incidens rávilágít, hogy a nyugati országok, kiemelten az Egyesült Államok józanságot mutattak, és sikerült megelőzni a helyzet eszkalálódását. Mit tudunk, és mire számíthatunk?

Mit tudunk a lengyel területre csapódó rakétáról?

Már az ukrajnai háború kitörése óta állandó kérdés, mi lesz, ha NATO-tagország, ezzel a katonai szövetség kollektív védelmi cikkelye értelmében a teljes NATO, így Magyarország is közvetlenül belesodródik a konfliktusba.

Soha olyan közel nem álltunk ehhez, mikor kedd este arról érkeztek hírek, hogy egy rakéta csapódott be az ukrán határhoz közeli lengyel faluba, Przewodóvba, két ember halálát okozva.

A lengyel külügyminisztérium néhány órával az incidens után jelentette, hogy orosz gyártmányú volt a becsapódott rakéta. Ez önmagában még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az oroszok is lőtték ki, ugyanis az ukrán haderőben is rendszeresítve vannak orosz gyártmányú rakéták, például SZ–300-as légvédelmi rakéták.

A G20-as csúcson, az indonéziai Bali szigetén tartózkodó Joe Biden amerikai elnök később újságíróknak azt mondta, nem valószínű, hogy Oroszországból lőtték ki a rakétát, a röppályája ugyanis kizárja ezt a lehetőséget. Egy a lengyel légtérben tartózkodó NATO-repülőgép állítólag követte a rakéta útját, és az információkat megosztotta a katonai szövetséggel, illetve Lengyelországgal.

Magyar idő szerint szerda reggel az AP hírügynökség három, magát megnevezni nem kívánó amerikai tisztviselőre hivatkozva azt jelentette, az előzetes vizsgálatok szerint a rakétát az ukrán erők lőtték ki, egy orosz rakétát akartak eltalálni vele, de ez nem sikerült, így a rakéta végül lengyel területen ért célba.

Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa nem erősítette meg és nem kommentálta az értesülést, hogy az ukrán erők lőtték ki a rakétát. Megjegyezték, Biden azt mondta, Washington támogatja Lengyelország vizsgálatát az eset felderítésére.

Lehetett volna harmadik világháború?

A NATO 1949-es alapszerződésének híres 5. cikkelye szerint

A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek.

Vagyis amennyiben például Lengyelországot fegyveres támadás, például egy rakétatámadás éri, azt az egész NATO elleni támadásnak tekintik, és a megtámadott országot akár fegyveres erő gyakorlásával is megvédik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha ténylegesen egy oroszok által kilőtt rakéta érte volna el Lengyelországot, akkor automatikusan háború robban ki Oroszország és a NATO között. Egy tagország ellen elkövetett külső támadás vagy annak gyanúja esetén ugyanis a NATO-országok összeülnek, és közösen vitatják meg, milyen ellenlépéseket tegyenek.

Ha az derült volna ki, hogy egy eltévedt orosz rakéta okozta az incidenst, nagy valószínűséggel abból sem lett volna harmadik világháború, hiszen a felek tisztázták volna, hogy csak véletlen becsapódás történt, ami nem teszi szükségessé fegyveres erőszak alkalmazását.

Lengyelország a támadás után csak azt jelentette be, hogy valószínűleg aktiválni fogják a 4-es cikkelyt, amely azt mondja ki:

A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyi­kük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

A NATO közép-európai idő szerint szerda 10 órára rendkívüli ülést hívott össze az incidens megtárgyalására.

Egyébként is forró helyzetben történt az incidens

Oroszország a Krími hídon történt október 8-i robbanás után, október 10-étől jelentős rakéta- és dróntámadásokkal sújtja Ukrajnát, a cél elsősorban az ukrán energetikai infrastruktúra. Utóbbi 40 százaléka Volodimir Zelenszkij elnök szerint vagy megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott a támadásokban. A Nyugat új légvédelmi rendszerek Ukrajnába küldésével reagált az orosz támadáshullámra. Minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

Az ukrán erők által eltalálni kívánt orosz rakéta ennek a támadássorozatnak a része lehetett. A keddi támadások egy hónapja a legerősebb rakétatámadások voltak, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen indított.

Kedd este Zelenszkij szokásos videóüzenetében azt mondta, több mint 70 orosz rakétát és 10 drónt semmisítettek meg amerikai NASAMS légvédelmi rendszerekkel a keddi nap folyamán, és csak tíz orosz csapás ért célt.

Az orosz támadássorozat mellett már egy jó ideje az is téma, mi történne, ha Oroszország atomfegyvert vetne be. Moszkva ugyanis az orosz jog szerint, de a nemzetközi joggal ellentétesen szeptember végén annektált négy ukrán megyét: Luhanszkot, Donyecket, Zaporizzsját és Herszont. Az orosz katonai doktrína értelmében, ha Oroszországot létében fenyegetik, akkor atomfegyvert alkalmazhat a fenyegetés kivédésére. Bár arról nincs pontosan szó, hogy mit jelent a létében való fenyegetés, ha akarná, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy illegálisan annektált ukrán megye elleni ukrán támadást is értelmezhetné ekként, és atomfegyverrel válaszolhatna.

Mikor Putyin szeptember 21-én bejelentette az oroszországi részleges mozgósítást, az ennek kapcsán tartott beszédében kitért rá, hogy országa területének védelmében minden eszközt be fog vetni, és ez „nem blöff”.

Ez fölerősítette az orosz atomtámadástól való félelmeket.

Ha ilyen bekövetkezne, valószínűleg taktikai atomfegyver bevetéséről lenne szó, amely kisebb erejű, mint egy stratégiai atombomba. Ez ugyanakkor már a NATO-t is válaszra késztetné, még akkor is, ha ukrán területet érintene. A nyugati válasz valószínűleg nem nukleáris lenne, hanem hagyományos fegyverekkel lépnének föl Oroszország ellen.

Oroszország azonban mindeddig nem vetett be atomfegyvert, annak ellenére, hogy augusztus vége óta folyamatosan harctéri kudarcok érik. Talán a legnagyobb kudarcuk a március elején elfoglalt Herszon város múlt heti föladása volt, ami annak tükrében még nagyobb vereség, hogy a város az illegálisan annektált Herszon megye központja.

Azonban éppen a kudarcok miatt

Oroszországnak most pont nem érdeke, hogy konfliktusba sodródjon a NATO-val.

Minden jel arra mutat, hogy fogyatkoznak az orosz lőszerkészletek, amelyeket Iránból és Észak-Koreából igyekeznek pótolni, rengeteg fegyverük és harci eszközük semmisült meg Ukrajnában, több tízezer orosz katona veszthette már életét – a részleges mozgósítás kihirdetése is azt mutatta, hogy súlyos létszámhiány lépett föl az orosz haderőben. Ilyen körülmények között Oroszország egy a NATO-val vívott hagyományos háborút nagy valószínűséggel elveszítene. Ami azonban egy világháborút még valószínűtlenebbé tesz, az az, hogy mindkét fél atomfegyverekkel rendelkezik, ezért egy világháború szükségképp atomháborúba torkollna. Nem véletlen, hogy nem tört ki háború a NATO és a néhai Varsói Szerződés között sem még az olyan forró időszakokban sem, mint az 1962-es rakétaválság idején.

Mit szűrhetünk le az esetből, és mi várható?

A Lengyelországot ért rakétacsapás után vezető nyugati politikusok óvatosan nyilatkoztak az esetről, és nem állítottak semmi olyat, amit nem lehetett bizonyítani. Sokan elsőre nyilvánvalóan Oroszországra gyanakodtak, hiszen Oroszország az, amely rakétacsapásokkal sújtja Ukrajnát, és mivel az orosz rakéták pontossága nem mérhető a nyugati rakétákéhoz, nem kizárt, hogy egy eltévedt rakéta véletlenül lengyel területet érjen.

Vezető nyugati tisztviselő szájából ugyanakkor nem hangzott el olyan nyilatkozat, amely nyíltan és közvetlenül Oroszországot vádolta volna az incidenssel.

Orosz részről azonban érkeztek vádaskodó nyilatkozatok. Az orosz védelmi minisztérium kedd esti közleménye szerint az eset szándékos provokáció, Oroszország nem támadott lengyel területet. A mostanában a kommunikációs „főhéja” szerepét ellátó volt elnök, Dmitrij Medvegyev pedig azt írta a Twitteren, az incidens azt bizonyítja, hogy a Nyugat hibrid háborút folytat Oroszország ellen, és hogy a Nyugat közelebb kerül a világháborúhoz.

Orosz részről tehát lényegében ukrán vagy nyugati provokációnak akarják beállítani az esetet, amellyel végső soron a Nyugatnak Oroszország elleni háborúba vonása a cél.

A nyugati reakciók azonban éppen azt mutatják, hogy minden eszközzel igyekeznek elkerülni egy ilyen típusú eszkalációt, erre utal a lengyelországi incidenssel kapcsolatos óvatos kommunikáció is.

Fölvetődik a kérdés: mi van akkor, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy ukrán rakéta találta el a lengyel falut? Nyilván a NATO egy ilyen véletlen incidenst nem értelmez az ellen irányuló támadásnak, de az sem valószínű, hogy ezért bármilyen módon büntetnék Ukrajnát.

A várható kommunikációs vonalat valószínűleg Mark Rutte holland miniszterelnök Twitter-bejegyzése mutatja, aki azt írta, az incidens nem történt volna meg, ha Oroszország nem támadja Ukrajnát, és ők továbbra is a megtámadott ország mellett állnak.

Rishi Sunak brit és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a Downing Street tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy bármi legyen is a vizsgálat eredménye, Putyin ukrajnai inváziója okolható az erőszakért. A G20-csúcson az Európai Unió és Ausztráli közös nyilatkozatban jelentették ki, hogy továbbra is „határozottan Ukrajnával vannak”. Ezek a nyilatkozatok azt mutatják, hogy ha teljesen bebizonyosodik is az ukrán felelősség, Ukrajna inkább csak még több támogatást kap, jó minőségű légvédelmi rendszereket például, melyekkel csökkenthető egy hasonló incidens esélye.

Címlapkép: A lengyelországi gabonatároló, amelynél a becsapódás történt 2022. november 16-án. Omar Marques/Getty Images

richter4_forras_richter
GettyImages-502361474
eu európai unió brüsszel
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
December eleji részvénymustra, aktualitások, grafikonok, értékeltségek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
ukrán tarack ukrajna háború fegyveres erők fegyverek oroszország orosz