General view of Port de Doraleh, Djibouti, East Africa.
Globál

Itt a bejelentés: merész mestertervvel venné fel a harcot Kínával Brüsszel, Magyarország is kiveheti a részét

Kerekes Miklós
A műtrágya-hiány hamarosan globális élelmiszer-hiányt és élelmiszer-áremelkedést okozhat, ez a probléma pedig várhatóan Magyarországot is mélyen érinteni fogja - mondta el Jutta Urpilainen, az Európai Unió nemzetközi partnerségért felelős biztosa a Portfolio-nak adott exkluzív interjúja során. Arra is kitért, hogy az Európai Unió Global Gateway nevű kezdeményezése, alternatívája a kínai Egy Övezet Egy Út nemzetközi kereskedelmi programnak, és a magyar cégek számára is lehetőséget nyújt, hogy a világ legnagyobb piacaihoz férjenek hozzá.

Portfolio: Az ammónia és műtrágya nagyon fontos orosz exporttermékek és úgy tűnik, hogy a pénzügyi és egyéb szankciók miatt Oroszországnak nehézségei vannak ezen termékek exportjával. Van-e lehetősége az EU-nak bármilyen formában lazítani az orosz exportra kivetett korlátozásokon, ezzel áttételesen kezelve a kialakult világméretű hiányt is?

Jutta Urpilainen: Igaz, hogy Oroszország világszinten nagyon fontos ammónia és a műtrágya exportőr, azonban meg kell jegyezni, hogy az EU nem léptetett életbe szankciókat a műtrágya exportját illetően. Oroszország továbbra is exportálhat mezőgazdasági termékeket és élelmiszert harmadik országokba, beleértve afrikai országokat is, és ez a kereskedelem folyamatosan zajlik is. A nagyobb képet nézve, az EU világszinten nagy figyelmet fordít az élelmiszer-ellátás biztonságára is, mert itt nemcsak a műtrágyáról, hanem az élelmiszerek áráról, és azok hozzáférhetőségéről is szó van.

Ezért az EU éppen most jelentett be további 600 millió euró támogatást az ACP (African, Caribbean and Pacific) országoknak. Ebből 150 millió eurót humanitárius segítségnek szán a legjobban érintetteknek, például Száhel-övezetben és Afrika szarvánál, azaz Északkelet-Afrikában lévő országoknak.

Ezzel párhuzamosan az EU a helyi élelmiszer-előállítást is támogatja, mert Afrika meglepően nagy arányban importál élelmiszert, annak ellenére, hogy meglenne a lehetősége, hogy helyben megtermelje azt. Ezért közelíti meg az EU két úton a problémát, egyrészről humanitárius segítséggel, másrészről a helyi termelés elősegítésével és megerősítésével.

Urpilainen
Sima Sami BAHOUS, az UN-Women ügyvezető igazgatója, és Jutta URPILAINEN. Forrása: Európai Bizottság

A mostani gázárak következtében nagy probléma a műtrágyatermelés ez EU számára, ugyanis az itteni cégek egy jelentős része bezárt a megemelkedett árak miatt. Milyen megoldást kínál az EU erre a helyzetre?

Ha jól emlékszem, az európai termelés 70%-kal esett vissza a magas energiaárak miatt. Az Európai Bizottság éppen az előző héten adott ki a műtrágya helyzettel kapcsolatban egy kommünikét, amely a probléma két aspektusával foglalkozik. Az egyik a belső dimenziókkal foglalkozik, tehát milyen módon lehet az európai termelést megerősíteni, segíteni. Ezen túlmenően vannak az EU-n túlmutató, külső tényezők; a műtrágyatermelő cégek számos tagállamban állami támogatásokban részesülnek jelenleg, ezáltal növelve az európai belső termelést, mert nemcsak az orosz műtrágya export könnyítése, hanem az európai termelés fellendítése is egy nagyon fontos megoldandó feladat.

Az élelmiszerek ára jövőre várhatóan jelentős szinten emelkedni fog az alacsonyabb terméshozamok és az egyéb költségek miatt. Még ha az Európai Unió tagállamai meg is tudják majd az élelmiszert venni, elképzelhető-e, hogy ez a drágulás élelmezési válságot, és akár éhínséget fog okozni a fejlődő világban? Együtt járhat-e ez egy újabb migrációs hullámmal? Milyen tervekkel rendelkezik az EU ennek a megelőzésére?

Úgy gondolom, hogy az éhínség egy valós fenyegetés a világ egyes részein, ezért is fordít az EU nagy figyelmet ennek a megelőzésére, például a korábban említett 600 millió eurós támogatással. De ha az egész élelmiszer-ellátás biztonságát nézzük a következő két évre, tehát 2024-ig, akkor 7 milliárd eurót különítünk el az EU költségvetéséből erre a problémára. Ez a 7 milliárd euró természetesen nemcsak Afrikába megy, de az egyik nagy fókuszpontja mégis ez a kontinens, mert itt a legjelentősebb a probléma. Ebből nagyjából 2 milliárd euró a humanitárius segítség, ami akár azt is jelentheti, hogy készpénzes támogatást tudunk nyújtani a legszegényebbeknek, akiknek az élelmiszer megvásárlása gondot jelent, de természetesen a világ más részein, például Afrikában ez élelmiszer-osztásra is fordítható.

A 7 milliárdból 5 milliárd euró pedig az élelmiszer-termelésre lett elkülönítve, ugyanis Afrikát ebben szeretné az EU elsősorban megerősíteni, hogy hosszútávon is biztosított legyen az élelmiszer-ellátása.

Mindemellett az éhség és a biztonság között is van természetesen összefüggés. Ezt láthattuk az arab tavasz idején is pár éve. Emiatt úgy gondolom, hogy mindenképp az EU érdekében áll, hogy erőforrásokat szánjon erre a problémára, hogy az élelmiszer-előállítás támogatásával a biztonságot fenn tudja tartani.

Milyen területeken tud az EU igazán segíteni Afrikában az éhínségek megelőzésében?

Amikor az élelmiszer-ellátás biztonságáról beszélek, akkor ide kell érteni a logisztikai és infrastrukturális kérdéseket is. Tudniillik meg kell oldani azt is, hogy ezek a kicsi, elsősorban családi gazdaságok Afrikában is többet tudjanak termelni. Ehhez hozzájönnek még a környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdések is. De mindemellett, ha ezek megoldásra is kerülnek, a tárolásra és az export logisztikai kérdéseire még mindig választ kell találni. Még az is kihívást jelent sok esetben, hogy a terményfelesleg Afrikán belül eljusson egy másik országba. A Global Gateway kezdeményezés is jelentős mértékben ezekre a problémákra próbál megoldást kínálni.

Mik a legfontosabb különbségek a Global Gateway és a kínai Egy övezet egy út kezdeményezések között?

Global Gateway az EU pozitív ajánlata a partnerországai számára. A Global Gatewayen keresztül fel szeretnénk gyorsítani a zöld és a digitális átmentet, mint ahogy ezek a fő politikai célok Európán belül is. Az EU célja, hogy 2050-re az első karbonsemleges kontinens legyen. Emellett új technológiákba és a digitális átmenetbe történik jelentős befektetés. Szeretnénk önazonosak lenni, és ezeket a változtatásokat globálisan is elősegíteni. Együtt szeretnénk működni a magánszektorral is a tagállamainkon keresztül. Ezt egy ún. Team Europe (Európa együtt) hozzáállással képzeljük el, ahol a Bizottság a tagállamokkal és azok fejlesztési minisztériumaival együtt akár magáncégek megnyerésével, ezekbe a fejlődő országokba fektetne be. A célunk 300 milliárd eurónyi befektetés 2027-ig, amelynek felét, tehát 150 milliárd eurót Afrikának szánunk. Ez utóbbi az EU Africa Investment programja, amely idén februárban indult el.

Amiben azonban különbözik a Global Gateway a kínai elképzeléstől az elsősorban az, hogy mi nem szeretnénk függőségi viszonyokat kialakítani, hanem éppen ellenkezőleg, meg szeretnénk erősíteni a partnerállamaink függetlenségét és ellenálló képességét. Ezt azt is jelenti, hogy a mi befektetéseink a mi értékeinket képviselik, úgymint jogállamiság, korrupcióellenesség és emberi jogok.

De ezek mellett tiszteletben tartjuk a környezeti és szociális standardokat. Ha megnézzük az Egy út kezdeményezést és elsősorban afrikai országok helyzetét, sajnos azt kell látnunk, hogy ezek az országok erős függésben vannak, elsősorban az eladósodottságuk miatt. Az EU kezdeményezése ezt szeretné megszüntetni. Az utóbbi időben több, ezen kezdeményezésben érdekelt országban is jártam – a Karib-térségben két hete, Afrikában három hete, ezen a héten pedig a Csendesóceáni-térségbe látogatok el –, és mindenhol azt láttam, hogy igen nagy az érdeklődés a Global Gateway iránt és emellett alapvetően pozitív visszajelzések érkeztek. Ezért is szeretném, ha Magyarország, és a magyar cégek  is tudnának ehhez  a kezdeményezéshez csatlakozni.

ad360363-7056-4ba2-95d0-50b958878376
Pekka HAAVISTO, finn külügyminiszter, és Jutta URPILAINEN. Forrás: Európai Bizottság

Mit tud a Global Gateway kezdeményezés Magyarországnak ajánlani?

Magyarország már kifejezte a szándékát, hogy részt szeretne venni hét Team Europe kezdeményezésben, hét kétoldalú kezdeményezésben, amelyekből számos Afrikát érinti és még két regionális kezdeményezésben is, azaz összesen kilenc másik EU-s kezdeményezésben való részvétel iránt is érdeklődött.

Ha megnézzük például Afrika demográfiai helyzetét, akkor azt látjuk, hogy a kontinensen 1,3 milliárdan vannak, ennek 60%-a 25 év alatti. Magyarország számára is nagy potenciálja van az afrikai piacnak.

Magyarország és a  magyar cégek szakterületeikre tekintve is nagy lehetőség van nemcsak Afrikában, hanem akár Közép-Ázsiában vagy Latin-Amerikában befektetni. De maga a Team Europe elképzelés is hasznos tud lenni, mert itt a tagországok egymást segítve dolgoznak és ez segítség lehet Magyarországnak is. Összefoglalva, ez a program üzleti lehetőségeket biztosít az ország számára, de ezzel a kezdeményezéssel a migráció problémájának gyökerét is megcélozzuk, amely most egy központi téma a magyar politikai közéletben.

Mely magyar cégek és mely szektorok tudnak a legjobban profitálni a Global Gateway kezdeményezésből?

Az EU egyik stratégiai területe a Global Gatewayben az egészségügy. Magyarországi utam során lehetőségem nyílt több, főleg egyészségügyi, és gyógyszeripari céggel is tárgyalnom. Az EU jelenleg a Global Gateway keretein belül támogatja a vakcinagyártást, de a jövőben a gyógyszergyártás kapacitásának a növelése a célok között szerepel például. Emellett az IT-szektor is érdekelt lehet ebben a kezdeményezésben, mert a digitális átállás is része a Global Gatewaynek. Ebben is rengeteg potenciál van, nemcsak Afrikában, hanem Latin-Amerikában is, ahol például most fog elstartolni a digitális partnerség program. Emellett voltak még az érdeklődő cégek között olyanok is, amelyek a zöld átmenettel, energiaellátással, vagy vízellátással foglalkoznak, ami fontos, mert a Global Gateway nagyon erősen fókuszál a zöld programokra.

Mi lehet az EU szerepe a világszintű problémák megoldásában?

Az előttünk álló kihívások élelmiszer-ellátás biztonsági és energiaellátás szempontjából hatalmasok. Csak Afrikában egyedül 600 millió embernek nincs hozzáférése villamosenergiához. A klímaváltozás elleni küzdelemi is nagy próbatétel az egész világ számára, hiszen nagyon sok mindenben befolyásolja az életünket. Mi erre kínálunk egy megoldást. Az EU részéről az Agenda 2030 tervben ki lettek jelölve a fő fenntartható fejlődési célok. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy különböző nemzetközi szereplők is befektessenek ebbe az ügybe, és a saját tőkéjükkel is támogassák a fenntartható fejlődést a világ elmaradottabb régióiban.

Nem szeretnék a különböző nemzetközi szereplőre, mint riválisokra tekinteni, mindenkinek megvan a saját megközelítése és céljai, az EU ezt a pozitív ajánlatot tudja tenni és ezt tartja fenntarthatónak.

Az orosz befolyás csökken Közép-Ázsiában. Van-e az EU-nak terve a kapcsolatok megerősítésére ezzel a régióval?

Igen. Nagyon is aktuális a kérdése, mert ezen a héten, pénteken kerül megrendezésre az üzbegisztáni Szamarkandban egy miniszteri találkozó az EU képviselői és a közé-ázsiai miniszterek között, és ezzel együtt egy connectivity forum is. Az utóbbi keretei között két Team Europe kezdeményezést szeretnék elindítani, amelyek zászlóshajói a Global Gatewaynek; az egyiket a digitális-kapcsolatok másikat pedig az energiaellátás témakörében. Általánosságban igaz, hogy nagy az érdeklődés ebből a régióból és az EU is boldogan nyit az itteni országok felé.

Oroszország aktív szerepet vállal az elmúlt időszakban Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban is. Hogyan tud az EU erre a helyzetre reagálni, milyen szintű befolyása van ezekben az országokban?

Bár nem én vagyok az illetékes a témában, azt mindenképpen megjegyezném, hogy az EU sokat foglalkozott Líbiával és támogatta is a kormányt és a demokratikus átmenetet is. Nagy általánosságban való igaz, hogy Oroszország több afrikai országban is megerősítette jelenlétét, főleg a Wagner-csoporton keresztül. Az EU ezzel ellentétben egy sokkal átfogóbb megközelítést szorgalmaz a legtöbb afrikai országban, gondolok itt a kétoldalú szerződésekre, ahol általában van egy-két kiemelten fontos irányelvünk, aminek a részleteit aztán az adott országgal együtt dolgozzuk ki. Természetesen a biztonság is kiemelten fontos kérdés lehet, de az esetek többségében a zöld átmenetre és az emberek fejlődésre fókuszálunk.

Figyelembe kell vennünk, hogy ezekben az országokban rengeteg fiatalnak kell lehetőségeket biztosítani, ez pedig legtöbbször az oktatás fejlesztésén, támogatásán keresztül valósítható meg.

Ezért is döntöttem például személyesen úgy, hogy az eddigi 7% támogatást 13%-ra növeljük az oktatás fejlesztésére vonatkozóan. Az oktatás segítségével a fiatalok képesek lesznek később munkát vállalni és új ötleteket megvalósítani. Ezzel egyszerre fentarthatóvá válik majd az országok fejlődése, és a migrációt kiváltó okokat is meg tudjuk szüntetni. Mert ezek egymásra épülő problémák, ezért érdemes nemcsak egy aspektust, például a biztonságot kiragadni, hanem egészében kell nézni a helyzetet.

Hogyan tud az EU a segíteni az Amazonasnál és a Száhel-övezetben, hogy csökkenjen az állattartás, és ezáltal növekedjen az erdős részek aránya?

Az Amazonas tekintetében már rendelkezünk egy regionális kezdeményezéssel, amelyben Magyarország is részt vesz. A Száhel-övezetben is hasonló a helyzet, ott a Nagy Zöld Fal kezdeményezés indult el, amely nagyon sok témát foglal magában, az erdősítés kérdése az egyik legfontosabb ezek közül. Von der Leyen elnökasszony előző héten írt alá egy erdők védelméről szóló megállapodást (Forest Partnership) a COP27-en. Ez a megállapodás az erdők védelmére fókuszál, több aspektust is magába foglal, köztük a mezőgazdasági termelés miatti erdőirtás problémáját, és annak kezelését is. Ahogy láthatja, ez most egy nagyon is aktuális napirendi pont, amelyet az EU pénzügyi eszközökkel is támogat.

Címlapkép: Felix Wong/South China Morning Post via Getty Images

bull vs bear
Benzinkút
Microsoft logó felhőszoftver
nyugdij-2022-nyugdijemeles-nyugdijpremium-nyugdij-utalas-2022-mikor-jon-a-nyugdij-nyugdijasok-nyugdij-inflacio-nyugdij-rezsiemeles-nyugidjrendszer-nyugdijkorhatar

Holdblog Medvepiaci hangulat

A Goldman Sachs (GS) arra számít, hogy a 10 éves amerikai állampapír-hozamok egészen 2024 végéig 4 százalék feletti...

2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ukrán Bmp pszh páncélos donbasz