Magyar pártra szavaznak a szlovákok, esélyük nyílt bejutni a parlamentbe

Idén tartották először egyszerre Szlovákiában az önkormányzati és megyei választásokat abban reménykedve, hogy így többen élnek majd az alkotmányos jogaikkal. Eredetileg mindkét szavazást négyévente tartották egy év különbséggel, az előző ciklusban azonban összevonták ezeket. A probléma a választási arányok közötti nagy különbség volt: az előző önkormányzati választáson a részvétel megközelítette az ötven százalékot, a megyein pedig épphogy elérte a harmincat. Utólag jól látható, hogy megyei tekintetben jó volt a részvétel, az összesített választáson ugyanis a szavazókorú állampolgárok 43 százaléka vett részt. Önkormányzati választáson azonban ez a legkisebb részvételi arány eddig. A fentiekből látszik, hogy Szlovákia mintegy 4,5 millió szavazóképes lakosát sokkal inkább érdeklik a helyi szavazások: ez valószínűleg azért lehet így, mivel a megyei képviselők túl távol állnak az emberektől, a hatáskörök hiánya miatt kisebb befolyással vannak az emberekre, ezért nem érzik annyira fontosnak a részvételt.

Szlovákia igen nagy arányú ukrán menekültet fogadott be a háború kezdete óta a lakosság számához képest. Ezzel ellentétben az volt megfigyelhető, hogy az orosz-ukrán háborúról és az ahhoz kapcsolódó menekültekről nem esett sok szó a kampány során, sok jelölt inkább az emelkedő megélhetési költségekre helyezte a hangsúlyt. Ez viszont azért lehet ellentmondásos, mivel ez egy állami probléma, és a helyi vezetők az EU és a kormány támogatása nélkül nem tudnak sokat tenni az árak ellen.

Megyei választások

Szlovákia nyolc megyéjének vezetéséből csupán kettőben történt változás. Nyitra megye irányítását Branislav Becík, Beszercebányáét pedig Ondrej Lunter veszi át, aki a régió előző vezetőjének a fia. Ugyan magyar jelölt nem nyert egyik megyében sem, mégis viszonylag jó eredményt értek el: a mindössze nyolc százaléknyi magyarság a következő ciklusban a megyei parlamentekben jóval nagyobb részt képviseltethet. A tavaly megalakult egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség nem szerepelt rosszul, hiszen a 419 lehetséges mandátumból 54-et zsebeltek be, azaz a mandátumok 13 százalékát. Az általuk indított két megyeelnökjelölt, Berényi József és Csenger Tibor is jó eredményt ért el, előbbi Nagyszombat megyében a szavazatok 21,04 százalékával alelnöki helyet kapott, utóbbi 16,65 százalékkal harmadik lett a rangsorban.