Svédország több évszázados, Finnország pedig a második világháború óta tartó semlegességét adta fel NATO-csatlakozási kérelmével, amelynek beteljesítéséhez már csak két ország támogatására van szükség. Összeszedtük, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek a két ország és a NATO kapcsolatában, és milyen következményei voltak a döntő fordulópontnak, amelyet az Ukrajna elleni február 24-i orosz invázió jelentett. Miért vonakodik az északi országok NATO-csatlakozásának ratifikációjától Törökország, és miért húzhatja az időt a magyar kormány? Mutatjuk, mekkora az esélye annak, hogy elbukik a svéd-finn kérelem, mire érdemes figyelnie a magyaroknak - és a NATO-tagállamok polgárainak - december elején, továbbá azt, mit jelentene a NATO és Oroszország számára a történelmi bővítés.
Évszázados semlegesség? Svédország és Finnország helyzete speciális Európában: tagjai az Európai Uniónak, de egyelőre nem tagjai a NATO-nak, ugyanakkor földrajzilag közel fekszenek Oroszországhoz. A finnek 1340 kilométeres közös határban is osztoznak az oroszokkal. A két ország semlegessége történetileg eltérő eredetű: Svédország a napóleoni háborúk óta nem avatkozik...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
