Fontos erődemonstrációra készül az Európai Unió – Új utakat keres a világ legnagyobb térségével

A világ jelenleg agresszióval, geopolitikai feszültségekkel, gazdasági zavarokkal és éghajlati válsággal küszködik. Ebben a meghatározó időszakban alapvető fontosságúak a partneri kapcsolataink, és soha korábban nem szólt ennyi érv a térségeink közötti együttműködés mellett.

Az indiai–csendes-óceáni térség stratégiai jelentőséggel bír. Ott él bolygónk népességének nagyobb része, és gazdasági szempontból is a legjelentősebb régió. A vizein keresztül bonyolódik a világkereskedelem nagy része. A térség stabilitása és az ottani hajózás szabadsága alapfeltétele annak, hogy jólétben éljünk. Az éghajlatváltozás kimenetele és az óceánok egészségi állapota is nagyrészt az említett térségben dől el. Ha – akár Európában, akár az indiai–csendes-óceáni térségben vagy máshol – veszély fenyegeti az alapvető szabadságokat és a nyitottságot, az Európai Unió soha nem közömbös.

Olyan világban élünk, ahol közös kérdés a biztonság. Ha Ázsia egyes részein fokozódik a feszültség, annak globális következményei vannak. Ugyanígy az európai fejlemények is éreztetik hatásukat az indiai–csendes-óceáni térségben. Az Ukrajna elleni jogellenes orosz invázió hatása az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek Oroszország általi kirívó semmibe vételében és az élelmiszerek és energiahordozók árának emelkedésében érhető tetten. Közös érdekünk, hogy kezeljük ezeket a kihívásokat, és érvényt szerezzünk az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak. Ukrajna céljai – azaz a szabadságának, szuverenitásának és területi integritásának védelme – mindannyiunk számára alapvető fontosságúak.

A kihívások terén számos figyelemre méltó párhuzam mutatkozik Európa és az indiai–csendes-óceáni térség között. Túlterheltek az ellátási láncok, destabilizál az infláció, bizonytalan az energiaellátás, a technológia terén éles a verseny, egyre terjed a dezinformáció, a kiberbiztonságot pedig veszélyek fenyegetik. Röviden:

Európa és az indiai–csendes-óceáni térség jövője elválaszthatatlanul összefonódik, és az érdekeink sok tekintetben azonosak.

A két térség együtt elég erős ahhoz, hogy valódi változást érjen el a szabadkereskedelem, az ellátási láncok, a technológia, az éghajlatváltozás és a tág értelemben vett biztonság terén. Együtt több mint kétharmadát tesszük ki a globális kereskedelemnek, a világ GDP-jének és a Föld népességének.  A kapcsolatok szorosabbra fűzése révén még nagyobb hatást gyakorolhatunk a legfontosabb globális kihívásokhoz kapcsolódó együttműködésre. 

Az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiában elkötelezzük magunkat a nagyobb szerepvállalás mellett, és felhívjuk partnereinket, hogy működjenek együtt velünk a közös kihívások kezelése terén. Mélyrehatóbb partneri kapcsolatokat kívánunk kiépíteni a fenntartható jólét, a környezetvédelem, a digitális konnektivitás, valamint a biztonság, többek között az emberek biztonsága terén. A stratégia mindenekelőtt felhívást jelent a térségbeli partnereink számára, hogy folytassunk párbeszédet, és foglalkozzunk az említett kérdéskörökkel.

Az Európai Unió javaslata egyértelmű. Készen állunk arra, hogy konkrét lépéseket tegyünk az együttműködés legkülönfélébb területein, alátámasztva az indiai–csendes-óceáni térség iránti széles körű és hosszú távú elkötelezettségünket. Az utóbbira példa a szabadkereskedelmi megállapodások sora: folynak a tárgyalások Ausztráliával, Indiával, Indonéziával és Kenyával, újraindultak az egyeztetések Thaifölddel, és várhatóan hamarosan aláírjuk az Új-Zélanddal kötött megállapodást. Szerepet vállalunk az infrastruktúra kiépítésében, fejlesztési együttműködést folytatunk, és részt veszünk a tengeri erőforrások megőrzésében Afrika partjaitól a Csendes-óceán távoli részeiig.

Fontos kiemelni, hogy az Európai Unió által alkalmazott megközelítés az indiai–csendes-óceáni térség szempontjából nyílt és inkluzív partnerségi modellt jelent, amelyben közös érdekek mentén, a közös értékek és elvek védelmét szem előtt tartva működünk együtt. Így eredményesebben kezelhetjük az előttünk álló kihívásokat. Célunk a stratégiai bizalom kiépítése, és annak a szemléletnek a terjesztése, hogy közös irányítással szállhatunk szembe leghatékonyabban a globális kihívásokkal.

Miután megérkeznek a résztvevők az uniós és indiai–csendes-óceáni térségbeli miniszterek május 13-i, stockholmi találkozójára, a megbeszélések középpontjában a közös érdekeink, problémáink és értékeink állnak majd, a cél pedig a szorosabb koordináció és integráció lesz. A találkozó az indiai–csendes-óceáni térség iránti hosszú távú európai elköteleződés világos üzenetét hordozza.

Címlapkép: Pallava Bagla/Getty Images