2023. április 27-én a Sándor-palota közleményt adott ki, amelyben ismertették, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a „Hunnia-per” jogerősen elítélt vádlottjainak, azaz Budaházy Györgynek és öt társának. A per hét másik vádlottja már tavaly december végén eljárási kegyelemben részesült, négyen pedig még a jogerős ítéletre várnak. A több mint 13 évig tartó eljárásban Budaházyt terrorcselekmények elkövetésében találták bűnösnek, és jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélték. Az elnöki kegyelem értelmében a még megmaradt kétéves büntetésének végrehajtását öt évre felfüggesztették, ugyanakkor a közügyek gyakorlásától történő eltiltása még öt évig érvényben marad (vagyis nem választhat és nem választható).
Mi az elnöki kegyelem?
Kegyelmet kizárólag a mindenkori köztársasági elnök (államfő) adhat. Kétféle kegyelem létezik, eljárási kegyelem és végrehajtási kegyelem, továbbá van úgynevezett „kegyelmi mentesítés”, amely a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszüntetését jelenti.
Eljárási kegyelem a büntetőeljárás jogerős befejezéséig adható, és a vádlott elleni teljes eljárást megszünteti. Utóbbi akkor sem indulhat újra, ha az egykori vádlott később más bűncselekményt követne el, és ezért jogerősen elítélnék.
Más a helyzet a végrehajtási kegyelemmel. Ez az ítélet jogerőre emelkedését követően, kizárólag a még végre nem hajtott büntetések és a mellékbüntetés (közügyektől eltiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés vonatkozásában nyújtható be. Amennyiben egy végrehajtási kegyelemben részesült személy a próbaideje alatt újabb bűncselekményt követne el, és ezért jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnék, a korábban kiszabott büntetést is végre kellene hajtani rajta.
Fontos, hogy
a köztársasági elnöknek sem nyilvánosságra nem kell hoznia, kiket részesít kegyelemben, sem indokolnia nem szükséges, miért ad kegyelmet valakinek.
Éppen ezért alig rendelkezünk adatokkal arról, kik kaptak kegyelmet, miért, és a kegyelmet kapott személyek milyen bűncselekményt követtek el. Sajtónyilvánosságot leginkább néhány, a médiában egyébként is nagy visszahangot keltő bűncselekmény elkövetőjének esete kapott, így a mostohaapját agyonlövő Simek Kittinek, vagy egy a csecsemők halálával végződő otthonszülést levezető Geréb Ágnesnek adott elnöki kegyelem.
Az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztálya rendkívül szűk körű statisztikát vezet a köztársasági elnök által hozott kegyelmi döntésekről. A statisztika jóformán csak a kegyelemben részesültek, illetve az elutasítások számát tartalmazza, valamint a kegyelemben részesültek százalékos arányát az összes döntéshez viszonyítva
– mondja dr. Szabó Zsolt Tibor, a Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda ügyvédje, aki megbízott oktatóként büntetőjogot tanít az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
2019-ban 500 kérvény érkezett és 8 személy részesült kegyelemben (1,57%), 2020-ben a kérvények száma 396 volt, a kegyelemben részesültek száma 13 (3,28%), 2021-ban 508 kérvény aránylik a 15 kegyelemben részesülthöz (2,95%), 2022-ben 367 aránylik a 17-hez (4,63%), míg idén, március 31-ig kb. 3,49%-ot láthatunk (86 kérvényből 3 vezetett eredményre).
A kegyelem megadásának általános menete a következő: a terhelt, védője, törvényes képviselője vagy hozzátartozója kegyelmi kérelmet nyújt be az első fokon eljárt bírósághoz, amely azt felterjeszti az igazságügyi miniszterhez. A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki dönt a kegyelem ügyében, de ennek érvényességéhez a miniszter ellenjegyzésére is szükség van. Utóbbi legtöbbször csak formalitás, ugyanakkor volt már példa arra, hogy a miniszter nem hagyta jóvá az államfői kegyelmet. Az első Orbán-kormány igazságügyi tárcájának vezetőjeként Dávid Ibolya 1998-ban például nem ellenjegyezte a Göncz Árpád akkori köztársasági elnök által a Kunos Péter egykori Agrobank-vezérigazgatónak adott kegyelmet.
Fontos megjegyezni, hogy a köztársasági elnök hivatalból nem adhat kegyelmet.
Egyik jogszabály sem, sőt, még az Alaptörvény sem teszi lehetővé azt, hogy a köztársasági elnök hivatalból, kegyelmi kérvény benyújtása nélkül gyakorolja eljárási- vagy végrehajtási kegyelmezési jogkörét
– mondja dr. Szabó Zsolt Tibor.
A Budaházy-ügy
Budaházy György neve 2002. június 4-én vált ismertté, amikor társaival együtt lezárta az Erzsébet hidat, hogy a jobboldal számára vesztes országgyűlési választások szavazatainak újraszámolását követelje.
Már más ügyek miatt 2009 júniusában a Központi Nyomozó Főügyészség Budaházyt és a vád szerint általa vezetett Hunnia Mozgalom tagjait bűnszervezetben elkövetett terrorcselekményekkel gyanúsította meg. A gyanú szerint többek között ők tehetők felelőssé több MSZP-s és SZDSZ-es politikus háza elleni támadásért, Csintalan Sándor akkori televíziós műsorvezető megveréséért, meleg szórakozóhelyek elleni támadásokért és a Broadway jegyiroda felgyújtásáért.
A Budaházy-ügy sajátos jellegét az adta, hogy a vád terrorcselekmények elkövetése volt. Maga a per részben azért húzódhatott több mint 13 évig, és születhettek egymástól igen különböző ítéletek, mert a bíróságnak nem volt gyakorlata az ilyen típusú bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. Budaházy Györgyöt 2016-ban első fokon 13 év fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék, de 2018-ban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új elsőfokú eljárást rendelt el.
2022. március 16-án hozták meg az újabb elsőfokú ítéletet, amelyben 17 év fegyházat szabtak ki Budaházyra. 2023. március 9-én született meg a másodfokú, immáron jogerős ítélet, amelyben büntetését 6 év fegyházra csökkentették. Az előzetesben letöltött időt is beleszámítva Budaházynak még mintegy 2 évet kellett volna letöltenie fegyházban – ez alól mentesítette az április 27-én meghozott államfői kegyelem.
A Hunnia-per vádlottjainak adott elnöki kegyelem
Bár fontos perről van szó, a Budaházy Györgynek és öt társának adott elnöki kegyelem ügyének részleteit illetően elég sok a homályos részlet, hiszen nem sok konkrét információ látott még napvilágot az esemény jogi hátterével kapcsolatosan. A részletek tisztázása végett megkerestük a Sándor-palotát, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Dr. Szabó Zsolt Tiborhoz fordultunk, aki kiemelte, hogy magát a köztársasági elnök döntését nem olvasta, tudomása szerint az még a Törvényszékhez sem érkezett meg.
A Sándor-palota április 27-én tette közzé, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette Budaházy Györgyöt és a Hunnia-perben addigra jogerősen elítélt vádlott-társait. A Sándor-palota közleménye így szól:
A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet. A köztársasági elnök mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött.
Az államfői döntés Budaházy György mellett öt társát érintette – a bíróság rájuk is 2023. március 9-én mondta ki a másodfokú, jogerős ítéletet. A per négy további vádlottja esetében még nem született jogerős döntés.
A Hunnia-per összesen 17 vádlottjából hét vádlottnak 2022. december 27-én adott kegyelmet Novák Katalin. Az államfő akkori közleményében azt írta, ők azok, „akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg”. A köztársasági elnöki indoklás akkor így szólt:
Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem.
Novák Katalin megjegyezte azt is:
Az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Felhívom a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.
A Budaházy Györgynek és öt társának adott áprilisi kegyelem ilyen részletes indoklást nem tartalmazott, csupán Ferenc pápa másnap, április 28-án kezdődő magyarországi látogatására történő hivatkozást. Dr. Szabó Zsolt Tibor szerint ez a hivatkozás nem tekinthető a köztársasági elnök indoklásának.
Magához a pápalátogatáshoz, illetve az erre való utaláshoz szubjektíve jogi relevanciát nem tudok társítani. Abból az aspektusból szokatlan a pápalátogatásra hivatkozás, hogy a korábbi köztársasági elnökeinktől – utólagosan ellenőrizve – ilyen és ehhez hasonló hivatkozást nem találtam, de mivel a köztársasági elnöknek valóban nem kell megindokolnia döntését, indifferens, hogy a pápalátogatás ténye közlemény formájában megjelent a Sándor-palota honlapján
– jegyezte meg a szakértő.
„13 éve tartó vesszőfutás”
A Hunnia-perben hozott áprilisi kegyelmi döntéssel kapcsolatban érdemi indoklás tehát nem volt, korábbi, decemberi kegyelmi döntését Novák Katalin viszont az eljárás elhúzódásával indokolta. Kérdés, valóban kirívónak számít-e egy több mint 13 évig tartó eljárás egy ilyen súlyú ügyben.
Dr. Szabó Zsolt Tibor rámutatott, hogy korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) sok esetben elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének megsértése miatt, tudniillik, az EJEB következetes és egyöntetű gyakorlata értelmében az ésszerű határidőn belül történő elbírálás követelménye az egyik alappillére a tisztességes eljáráshoz való jognak (fair trial). Magyarország az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvénnyel magára nézve kötelezőnek ismerte el az Egyezmény rendelkezéseit, így az EJEB döntései is kötnek minket.
Habár az EJEB arra mindig felhívja a figyelmet, hogy az eljárás elhúzódása megállapításának kimondása több körülménytől, ténytől is függ (ügy bonyolultsága, terheltek száma, terheltek magatartása stb.), azonban az kategorikusan kijelenthető, hogy a 13 év valóban kirívónak számít, az EJEB a 13 év fele időtartamára is már bőven-bőven kimondja az egyezménysértést
– mondta el dr. Szabó Zsolt Tibor.
Terrorcselekmény
A köztársasági elnök kegyelmi döntése kapcsán elhangzó egyik leggyakoribb kritika, hogy az államfő „terroristáknak” adott kegyelmet. Ugyanakkor az eljárás folyamán az egyik legnagyobb nehézséget szintén a terrorcselekmény vádja jelentette – sokan megkérdőjelezték, hogy valóban alkalmazható-e a Hunnia-per vádlottjaira ez a tényállás.
A szakirodalomban fellelhető egyes nézetek nem mindenben osztják a terrorcselekmény diszpozíciószerűségét ilyen és ehhez hasonló történeti tényállásra vetítetten, a terheltek védői is – többek között – arra építették fel a védelmet, úgy tudom, hogy maga a terrorcselekmény bűntette nem tényállásszerű. Azt is ki kell mondanunk, hogy a közhiedelemben elterjedt terrorizmus (terrorcselekmény) fogalma nagyban eltér a Budaházy György úr nevéhez köthető terrorcselekmény fogalmától
– mondja dr. Szabó Zsolt Tibor.
Kérdés, van-e olyan bűncselekmény, amelyre még a köztársasági elnök sem adhat kegyelmet.
A jogalkotó egyik vonatkozó jogszabályban sem nevesíti kifejezetten azoknak a bűncselekményeknek a körét, amely bűncselekmények vonatkozásában az államfői kegyelem ex lege ne lenne gyakorolható
– jegyzi meg a szakértő.
Korlátozott kegyelem
A Budaházy Györgynek és társainak adott elnöki kegyelem nem jelenti a büntetés korlátok nélküli eltörlését. Egyrészt a kegyelem Budaházy esetében azt jelenti, hogy öt év próbaidőre felfüggesztették a büntetését, vagyis lényegében olyan, mintha felfüggesztett büntetést kapott volna (a próbaidő tartamának generális maximuma öt év). Ha ez idő alatt bűncselekményt követne el, akkor automatikusan le kellene ülnie a még hátralévő büntetését.
Ha a kegyelemben részesültet a próbaidő alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, úgy a korábban végrehajtásában felfüggesztett büntetést vele szemben végre kell hajtani. Ha az elkövető úgy követ el később újabb bűncselekményt, hogy már nem áll próbaidő hatálya alatt, a korábbi büntetés vele szemben nem lesz végrehajtható
– magyarázza dr. Szabó Zsolt Tibor.
További korlátozást jelent, hogy Budaházy György és öt társa nem kapott kegyelmi mentesítést, vagyis a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megmaradnak számukra.
Budaházy György a főbüntetés mellett mellékbüntetést, öt évre a közügyektől történő eltiltást is kapott. Az államfői kegyelem ez alól nem mentesítette, ahogy azt maga Budaházy is több nyilatkozatában elmondta (például itt és itt). Kérdés, hogy miként lehetséges csak a főbüntetésre vonatkozóan kegyelmet adni, a mellékbüntetésre vonatkozóan nem. Dr. Szabó Zsolt Tibor szerint bár jogelméletileg „egy ilyen helyzet diszkrepanciát teremtene, megtörné a jogrendszer egységének az elvét”, ugyanakkor eljárásjogilag különválasztható a főbüntetés és a mellékbüntetés. Ráadásul az államfő meglehetősen szabadon gyakorolhatja kegyelmezési jogát:
Alapvetően a köztársasági elnököt – szemlátomást – nem kötik a strict büntetőjogi normák, illetve a kialakult bírói gyakorlatban, valamint a tudományos szakirodalomban rögzített tézisek, így a köztársasági elnök valójában arról rendelkezhet kegyelmi döntésében, amiről csak kíván
– mondja a szakértő.
Azt is meg kell jegyezni, hogy az elnöki kegyelem csak egy adott eljárásra, illetve az adott eljárásban kiszabott büntetésre vonatkozik, más eljárások függetlenül kezelendők. Tehát ha folyamatban lenne más eljárás egy kegyelmet kapott személlyel szemben, vagy más eljárásban szabtak volna ki rá büntetést, azokra nem terjedne ki a kegyelem. Természetesen a köztársasági elnök dönthetne úgy, hogy egy személynek több eljárásra/büntetésre vonatkozóan is kegyelmet ad, csak ezek egymástól független kegyelmi döntések lennének.
Összefoglalva:
- Budaházy Györgyöt főbüntetésként jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélték, ebből még mintegy 2 évet kellett volna leülnie.
- A Novák Katalin köztársasági elnök által adott kegyelem értelmében Budaházy főbüntetését 5 évre felfüggesztették, vagyis ha addig nem követ el bűncselekményt, amiért jogerősen elítélnék, nem kell leülnie a megmaradt büntetést.
- A közügyektől történő eltiltásra ugyanakkor nem vonatkozik az elnöki kegyelem, tehát Budaházy György öt évig nem választhat és nem választható.
- Az államfői kegyelem nem mentesítette Budaházy Györgyöt a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
Címlapkép: Budaházy György érkezik az ellene és társai ellen terrorcselekmény bűntette miatt másodfokon indult per tárgyalására, a Fővárosi Ítélőtáblán 2018. április 19-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
