A bejelentés két héttel a Meteorológiai Világszervezet bejelentését követően érkezett, amely hét év után számolt be az El Nino jelenség kialakulásához szükséges körülményekről a Csendes-óceán trópusi térségében.
A BOM márciusban figyelmeztetést, júniusban pedig riasztást adott ki az El Nino jelenség kialakulása miatt - közölte kedden a hivatal éghajlati megfigyelésért felelős munkatársa egy sydney-i konferencián.
Az ausztrál meteorológiai hivatal a hőmérséklet növekedését tapasztalta az indiai-óceáni dipólusként (IOD) ismertté vált hőmérséklet-ingadozási jelenség során. A Csendes-óceán, az Indiai-óceán és a trópusok éghajlati tényezőit vizsgáló Climate Driver Update legfrissebb jelentése szerint a két jelenség együttes, tavaszi előfordulása megerősíti a meteorológiai hivatal előrejelzését, amely szerint Ausztrália nagy részén melegebb és szárazabb idő várható a következő három hónap során. A hivatal hangsúlyozta: amennyiben egyszerre fordul elő pozitív IOD és El Nino, az még inkább fokozza a szárazságot.
Az El Nino miatt valószínűleg 2024 közepéig a globális felmelegedés folytatására számíthatunk - figyelmeztetettek.
Szakértők a klímaváltozást, a tengerek felszínének felmelegedését és az El Nino éghajlati jelenséget tették felelőssé az egyre forróbb időjárásért. Az El Nino hatására a Csendes-óceánon már májusban rekordhőmérsékleteket mértek, júniusban az Atlanti-óceán északi részét pedig példátlan tengeri hőhullámok sújtották.
A ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség idén a három évig tartó - a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő - La Nina éghajlati jelenséget követően tér vissza. Az El Nino-hatás következtében az év második felében szélsőséges időjárási jelenségekre - a csendes-óceáni szigeteken trópusi ciklonokra, Dél-Amerikában heves esőzésekre, Ausztráliában és Ázsia egyes részein pedig szárazságra - lehet számítani.
A mostani hír kapcsán érdemes elmondani, hogy az El Niño - spanyolul "a kisfiú" - a Csendes-óceán trópusi középső és keleti részén a felszíni vizek szokatlan felmelegedését jelenti. Ez egy természetben előforduló éghajlati jelenség, amely átlagosan 2-7 évente fordul elő. Az El Niño általában decemberben éri el a tetőpontját, de a teljes hatás általában csak idővel éri el az egész Földet.
Ez a késedelem az oka annak, hogy az előrejelzések szerint 2024 lehet az első olyan év, amikor az emberiség átlépi a kulcsfontosságú 1,5 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletváltozást.
A globális átlaghőmérséklet 2022-ben 1,1 Celsius-fokkal volt melegebb a 19. század végéhez képest.
A címlapkép illusztráció. A címlapkép forrása: Getty Images
