A Biden-kormányzat lépését egy hidegháború idejéből származó jogszabály, a Defense Production Act (védelmi termelési törvény) vészhelyzeti hatásköre tette lehetővé. A lépés a Fehér Ház közleménye szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a hazai biztonság megerősítése érdekében tett erőfeszítések része.
Az energiaügyi minisztérium pénteken tette meg a bejelentést, amelyből kiderült, hogy országszerte kilenc projekt részesül a támogatásból. A Honeywell International és a Copeland is azok között a vállalatok között van, amelyek felgyorsítják a hőszivattyúk és a kapcsolódó alkatrészek gyártását.
Az elektromos hőszivattyúk a hagyományos fűtési módszerek környezetbarátabb alternatívájaként szolgálnak. Az Energiaügyi Minisztérium állítása szerint ezek a készülékek kulcsfontosságúak a nemzet fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentésében és az energiafüggetlenség javításában. A minisztérium azt is kiemelte, hogy az USA energiafogyasztásának több mint 35%-át az épületek fűtése és hűtése teszi ki.
A védelmi termelési törvényt, amelyet eredetileg Harry Truman elnök hozott létre a koreai háború alatti acéltermelés elősegítésére, korábban is használták különböző válsághelyzetek kezelésére. Donald Trump például a koronavírus világjárvány közepette a maszktermelés ösztönzésére és a nehéz helyzetben lévő szénerőművek támogatására használta.
2024-ben az Energiaügyi Minisztérium ezt a törvényt újabb, fenntarthatóságot elősegítő beruházási körre kívánja felhasználni, a cél a hazai gyártási ellátási láncok biztosítása. Emellett tavaly már szó volt arról, hogy ezeket a sürgősségi hatásköröket a napelemek, transzformátorok és hidrogén üzemanyagcellák gyártásának növelésére használják fel.
John Podesta, Biden elnök tiszta energiával foglalkozó főtanácsadója így kommentálta ezt a fejleményt:
A mai védelmi termelési törvény által a hőszivattyúk gyártására nyújtott támogatások azt mutatják, hogy Biden elnök az éghajlatváltozást válságként kezeli.
Címlapkép forrása: Portfolio
