Valószínűleg a Rybar nevű, rendkívül népszerű orosz thinktanktől származik az orosz média által felkapott pletyka, mely szerint Örményország elkezdte fegyverekkel felszerelni Ukrajnát.
Az orosz információk szerint Jereván igencsak értékes és szofisztikált fegyverrendszereket kezdett el vagy tervez átadni Kijevnek, köztük
- OTR-21 Tocska-U rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszereket
- és 9K33 Osza típusú önjáró légvédelmi rendszereket.
Egyik sem a legmodernebb technológia, de értékesnek értékes: a háborúban fontos szerepet játszik a nagy hatótávolságú csapásmérő képesség és a légvédelem egyaránt, a régi, szovjet rendszerek pedig biztosan többet érnek most Ukrajnának, mintha nem kapnak semmit.
Jereván raádásul úgy tudja ezeket az eszközöket átadni Ukrajnának, hogy lehet, hogy sosem derül ki a transzfer: Ukrajna arzenáljában is fontos szerepet játszanak, játszottak ezek az eszközök, igaz, mondjuk Tocskákat már tavaly nyár óta nem nagyon lehetett látni akcióban. Törökországon keresztül pedig könnyen tudnak bármilyen fegyvert észrevétlenül nyugatra szállítani, ha valóban születik, született ilyen döntés.
Egyes jelentések szerint az ukránok nagy számú (több mint 200) rakétát is kapnának a Tocskákhoz.
A pletykákat egyelőre érdemes mindenképpen fenntartásokkal kezelni, hiszen csupán orosz forrásokból lehet őket olvasni.
Ugyanakkor nem lenne a valóságtól elrugaszkodott, ha Jereván valóban beállna Ukrajna mellé, hogy ezzel „jó pontokat” szerezzen az Egyesült Államoknál és más, nyugati országoknál.
Akárhogy is nézzük, a két volt szovjet tagköztársaság, Örményország és Oroszország kapcsolata radikálisan, gyorsan és látványosan romlani kezdett az elmúlt hónapokban. Moszkva és Jereván korábban nagyon szoros szövetséges volt: olyannyira, hogy Örményország területén orosz katonai bázisok is működtek, Oroszország volt az örmények elsődleges fegyverbeszállítója és a két ország közti gazdasági szálak is kifejezetten erősek voltak.
A két ország kapcsolata az elmúlt években szép lassan romlani kezdett, de a látványos töréspont 2023 szeptember végén jött el.
Azerbajdzsán átfogó támadást indított az örmények lakta Hegyi-Karabah ellen, a térségben tartózkodó orosz békefenntartók pedig semmit nem tudtak csinálni, hogy megakadályozzák a területért vívott konfliktus immár harmadik ízben való feléledését.
Az örmény szakadár „Astarkh Köztársaság” hadserege egy nap alatt letette a fegyvert, Jereván kijelentette, hogy nem avatkoznak be, Hegyi-Karabah több mint 100 ezer fős örmény lakossága pedig pár nap alatt teljesen elhagyta a régiót, üres szellemvárosokat hátrahagyva a történelmi területen.
Stepanakert is a ghost town now.All Armenians left after the Azerbaijani victory. Crazy pic.twitter.com/GEZ2EcXeji
— Lord (Bebo) October 1, 2023
Örményország ezzel tehát valószínűleg örökre elvesztette Hegyi-Karabahot és oroszország semmit nem tudott csinálni azért, hogy ezt megakadályozza.
Az örmény kormány nyíltan és explicit módon Moszkvát kezdte el vádolni azért, hogy nem tudták szavatolni a békét és az örmény lakosság biztonságát.
Ennek fejében már számos, Oroszországgal szemben talán kifejezetten ellenséges gesztust tett már Jereván, egyebek mellett:
- megtartották az első közös örmény-amerikai hadgyakorlatot Örményország területén (ez még az azeri invázió előtt kezdődött),
- beléptek a Nemzetközi Büntetőbíróság hatálya alá, melynek értelmében le kell tartóztatniuk Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha a vezető a területükre lép,
- elkezdték leépíteni az orosz hadiipari kitettséget és más országoktól (pl. India) kezdtek el fegyvereket vásárolni,
- kihagyták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) előző ülését és nem vettek részt a szervezet októberi, Kirgizisztánban rendezett hadgyakorlatán,
- Nikol Pasinján örmény miniszterelnök már arra is utalt, hogy lehet, hogy fel fogja számolni az Örményország területén működő orosz katonai bázisokat és kiutasítja az orosz katonákat, mivel jelenlétük szerinte „nem jár semmilyen látható előnnyel” Jereván számára.
Oroszország nyilvánvalóan hasonlóan ellenségesen reagál Örményország lépéseire: az orosz külügy, a Kreml szerint Jereván azon dolgozik, hogy „szakítson az orosz és örmény nép évszázados barátságával” és teljesen elárulja a „két nép közti testvéri köteléket.”
Ilyen nexusban egyáltalán nem kizárható, hogy az örmények tényleg odaadtak vagy oda fognak adni néhány Tocskát Ukrajnának.
Merész lépései miatt akár el is kezdhetne Jereván rettegni egy orosz katonai inváziótól, de a romló diplomáciai kapcsolatok szempontjából most kifejezetten előnyös lehet az országnak, hogy nem közvetlenül határos Oroszországgal. Ha Moszkva inváziót akar, először Grúzián és / vagy Azerbajdzsánon keresztül kellene átkelniük, így Jereván könnyen dönthet úgy, hogy úgymond tovább „izmozik” Oroszországgal és inkább a Nyugat felé közeledik.
Címlapkép forrása: Ozkan Bilgin/Anadolu Agency via Getty Images. A fotón egy Azerbajdzsán által zsákmányolt örmény Osza légvédelmi rendszer látható Bakuban.
