Mindenki erre készül Ukrajnában: most jön majd az igazi, mindent elsöprő orosz offenzíva?
Globál

Mindenki erre készül Ukrajnában: most jön majd az igazi, mindent elsöprő orosz offenzíva?

Az ukrán és nyugati médiában is egyre több cikket, elemzést lehetett olvasni az elmúlt hetekben arról, hogy az orosz haderő egy átfogó, mindent elsöprő offenzívára készül a nyáron, melynek célja lehet akár az is, hogy térdre kényszerítsék az ukrán haderőt és elérjék a végső győzelmet. Kijev erői már Szumit, Odesszát, Harkivet erődítik. Moszkva vezetői két év elteltével először nyílt háborúról beszélnek és állítólag több mint 100 ezer katonát készítenek elő az offenzívához, sőt, még az sem kizárható, hogy hamarosan újabb mozgósítás lesz. Mivel az inváziós irányok vélhetően még a tervezőasztalon vannak, nehéz jósolni bármit arról, hogy mennyire lesz eredményes az orosz „nyári hadjárat.” Az viszont biztos, hogy ha így haladnak a dolgok, egy olyan időszakban indulhat meg a támadás, amikor az ukrán hadsereg tényleg rossz állapotban van, így jó esélyekkel számíthatunk kisebb-nagyobb orosz sikerekre.

Oroszország oldalán a kezdeményezés

Az elmúlt hetekben ukrán, amerikai és különféle EU-s forrásokból is rengeteg jelentést, elemzést lehetett arról olvasni, hogy az orosz haderő hatalmas offenzívára készül a nyáron, esetleg késő tavasszal. A készülődés különösen Vlagyimir Putyin elnök „újraválasztása” után lett látványos: az orosz kormány elkezdett az Ukrajna ellen indított invázióról mint háború beszélni (különleges művelet helyett), Oroszország régi-új vezetője pedig kijelentette, hogy pufferzónákat kell létrehozni az orosz határ mentén. Közben olyan vezetők, mint Dmitrij Medvegyev biztonságitanács-alelnök vagy Gyenisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője arról beszélnek, hogy Harkivet, Odesszát is el kell foglalni, mert ez "ősi orosz föld."

Annak, hogy miért éppen most indulhat meg egy nagyobb orosz offenzíva, egy fő oka van:

a frontvonalon most abszolút az orosz haderő kezében van a kezdeményezés, az ukrán haderő pedig több súlyos problémával is küzd, melyek orvoslására rövidtávon nem sok esély van.

Ilyen például az, hogy

  • egyre súlyosabb az ukrán tüzérségi képesség lőszerhiánya: az ukrán tüzérek a tavaly nyári lőszerhasználat alig 20-30%-át lövik el, az arányszám pedig folyamatosan csökken. Mindez azért érdekes, mert a háború eleje óta panaszkodnak arra az ukrán katonák, hogy nem tudják tartani a lépést az orosz tüzérséggel. Ez a probléma részlegesen, átmenetileg megoldódhat Csehországnak köszönhetően, amely egy EU-s kezdeményezés keretein belül több mint egymillió lőszert szerez be egy meg nem nevezett országtól, azt azonban nem tudni, az utánpótlás mikor érhet a frontra.
  • Légvédelmi rakéták és légvédelmi rendszerek kapcsán is egyre komolyabb hiány látszik. Kijev még jól védett, de a frontvonal körüli légtér védelmére egyre kevesebb korszerű légvédelmi eszköz jut, amely miatt jelentősen fokozódott az elmúlt hetekben az orosz légierő szárazföldi csapásmérő tevékenysége. Nem sokat segít a helyzeten, hogy az elmúlt napok során két NASAMS-rendszert is eltaláltak az orosz Lancet-drónok és egy Patriot-üteget is (legalább átmenetileg) harcképtelenné tettek.
  • A legnagyobb, hosszú távon egyre nehezebben megoldható probléma a harcoló alakulatok feltöltöttsége, vagyis, hogy egyre kevesebb motivált, képzett, képezhető katonája van Ukrajnának. Az újabb és újabb mozgósítási hullámok a háború elhúzódásával egyre kevesebb „minőségi” katonát tudnak majd a frontra juttatni, a harci drónok pedig még közel sem olyan fejlettek, hogy harckocsikat tudjanak kezelni, városi harcokat tudjanak megvívni, zászlót tudjanak kitűzni a felszabadított területek fölé. Lőszert, tarackokat, rakétákat, harckocsikat lehet gyártani, az élőerő pótlása azonban közel sem ilyen "egyszerű" feladat.

Így tehát az kijelenthető, hogy az orosz haderő most egy sok szempontból meggyengült ellenféllel néz szembe; világos célja egy esetleges orosz offenzívának, hogy addig üssék meg minél fájdalmasabban az ukrán haderőt, amíg fennáll a lőszerhiány, eszközhiány.

Vagyis logikus megindítani a támadást, mielőtt a Nyugat beröffenti a tüzérségi lőszerek gyártását (ez 2025 végére lesz esedékes), megérkeznek az F-16-os vadászbombázók (a transzfer a nyáron kezdődik), vagy ismét elkezdi szállítani a harckocsikat a német-lengyel koalíció. A legnagyobb érvágás Oroszországnak talán így is az lenne, ha több mint hat hónap után megszavazná az amerikai Kongresszus az újabb, Ukrajnának szánt támogatási csomagot, hiszen egyedül Amerikában van meg jelenleg a képesség az ország hadigépezetének hosszútávú támogatásához.

Ezek lehet a fő támadási irányok

Mivel az orosz hadvezetés valószínűleg még csak tervezgeti az Ukrajna elleni átfogó offenzívát, a támadás kezdete pedig hónapok múlva lehet esedékes, nehéz előre megjósolni, pontosan milyen irányokból, mennyi katonával, mennyi technikai eszközzel indít majd támadást az orosz haderő.

Olekszander Pavlijuk ukrán tábornok pár napja azt mondta: Oroszország 100 ezer frissen képzett és felszerelt katonát tervez a frontra küldeni nyáron. Szerinte ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy ők új frontszakaszt nyitnak majd, hanem lehet, hogy a jelenleg harcoló alakulatokat támogatják meg.

A legnagyobb kérdés amellett, hogy mennyire lehetnek pontosak az ukrán hírszerzés információi az, hogy lesz-e újabb mozgósítási hullám. Egyes, többnyire szintén ukrán vélemények szerint a múlt pénteki, Crocus City Hallt ért szörnyűséges terrortámadást megpróbálja majd az orosz vezetés valahogy egy újabb mozgósítási hullámba átforgatni. Ezt az elméletet egyelőre érdemes fenntartásokkal kezelni, korai még arról spekulálni, hogy a tádzsik származású terroristák által végrehajtott brutális mészárlás pontosan milyen hatással lesz az ukrajnai háborús eseményekre nézve. Ugyanakkor több orosz vezető is beszélt már arról, hogy a terrormerénylet „valódi megrendelői” ukránok, illetve az őket támogató nyugati országok lehetettek, annak ellenére, hogy minden jel arra mutat, hogy az akciót az Iszlám Állam rendezte meg.

100 ezer katonát azonban valószínűleg össze tud hozni az orosz hadvezetés mozgósítás nélkül is, a reguláris erőkből, önkéntesekből, korábban mozgósított tartalékosokból. Kérdés azonban, ennyi ember mire lesz elég.

A háború eddigi dinamikájából kiindulva nem túl valószínű, hogy az orosz haderő új frontot tud nyitni 100 ezer emberrel, a Donbasz elfoglalásához viszont újabb lendületet adhat ennyi frissen frontra vezényelt katona. A háború egyik fő célja még mindig ennek az ukrán megyének a bekebelezése, e cél eléréséhez pedig az orosz erőknek el kell foglalnia még két nagyobb várost (Kramatorszk, Szlovjanszk) és majdnem egy tucat kisebb települést is. Ezek közt több olyan város is van, melynek védelmét 2014 óta erősítik az ukrán erők, és ha a 30 ezres Avgyijivka elfoglalása is legalább 16 ezer orosz életet és 300 harcjárművet követelt, még egy legyengült ukrán haderőtől sem lesz olyan egyszerű elfoglalni a Donbasz megmaradt városait. Kramatorszk például, Donyeck megye de facto fővárosa 150 ezres lélekszámú volt a háború előtt, vagyis kb. ötször akkora, mint Avgyijivka.

A donbaszi offenzíva fő irányvonalai viszont már most is látszanak:

  1. Kreminna felől Liman újbóli megszállása lehet a cél,
  2. mellette Sziverszk lehet még fontos, közeli célpont északkeleten,
  3. a Bahmut-szektorban a jelentősen megerősített Csasziv Jart fogják ostrom alá venni,
  4. a Donyeckváros-Avgyijivka szektorban most a fő célkitűzés, hogy minél jobban előre tudjon nyomulni az orosz haderő nyugat felé, mielőtt az ukrán védvonalak stabilizálódnak,
  5. Mariinka felől az oroszok szép csendben egyre közelebb kerülnek Vuhledárhoz. Nem kizárt, hogy ezt a települést két oldalról próbálják meg közrefogni majd a nyár folyamán. A jelentősen megerősített kisváros védelmébe már kétszer is beletört az orosz erők bicskája.

Ha valóban akkora bajban van az ukrán haderő, mint azt a nyugati médiában is szinte napi szinten megjelenő cikkek sejtetik, abszolút nem kizárható, hogy az orosz offenzíva megroppantja majd az ukrán védelmet a Donbaszban. Az oroszok szinte biztosan ezzel számolnak: orosz vezetők nyíltan értekeznek arról, hogy stratégiai célkitűzés a kevésbé szignifikáns települések körül felőrölni az ukrán haderő legjobban felszerelt alakulatait, annak érdekében, hogy minél könnyebb legyen elfoglalni a nyugatra található, nagyobb településeket.

Az oroszok mellé billen a mérleg nyelve ráadásul nem csupán a katonák (vélhető) számában, hanem a legtöbb haditechnikai eszköztípus tekintetében is: az oroszoknak több légvédelmi eszközük, repülőgépük, jó eséllyel több dedikált katonai célú drónjuk és szárazföldi harcjármüvük is van.

Mindezzel kapcsolatosan fontos látni: nem lehet adott offenzíva kimenetelét csupán a technikai eszközök és katonák számából megjósolni, rengeteg "puha" tényező van, amely eldöntheti adott csata, adott hadjárat kimenetelét. Ilyen a képzettség, a morál, a terepviszonyok, a felhasznált eszközök technikai színvonala, a műveleti tervezés, összfegyvernemi képesség alkalmazása.

Széljegyzeten érdemes megjegyezni: az orosz erők nagy lendülettel támadják most Robotine térségét is, kérdés azonban továbbra is, mennyire akarnak rövidtávon tovább menni az oroszok Orihiv felé, északra. Benne van a pakliban, hogy a donbaszi offenzíva mellett még ennek a városnak az elfoglalása lesz kiemelt cél.

Ukrajna más szektorokat is erősít

Nagyon kevés az esély arra, hogy 100-200 ezer katonával komolyabb ambíciói lehetnek az orosz hadvezetésnek, mint a Donbasz megszerzése, esetleg egy-két kisebb, határ menti település lerohanása az északi, északkeleti határvonal mentén. 

Az ukrán hadvezetés ettől független nyilvánvalóan azzal számol, hogy az oroszok egyre inkább a Donbaszon túl gondolkoznak, erre enged következtetni legalábbis az a számos képsor, melyet láthatunk az újabb és újabb ukrán védvonalak létesítéséről.

Az elmúlt hetekben megfigyelhető volt, hogy az ukrán utászok bunkereket, sárkányfogakat, árkokat, aknamezőket kezdtek el telepíteni

  • Harkiv térségében,
  • Mikolaiv térségében és Odesszánál,
  • Szumi megyében.
  • A belarusz határ térségét pedig már 2022-ben jelentősen megerősítették.

Ezek a régiók két esetben kerülhetnek rövidtávon átfogó, szárazföldi offenzíva célpontjába:

  1. Beválik az oroszok „húsdaráló-taktikája” és megroppan az ukrán hadsereg a Donbasz védelmében.
  2. Oroszországban újabb mozgósítás lesz és sok százezer orosz ember fog fegyvert az újabb offenzívához.

Bár kevésbé valószínű, egyik lehetőség sem teljesen kizárható. Előfordulási valószínűségük azonban egyelőre inkább kisebb, mint nagyobb. Ennek oka, hogy

  1. a súlyos, látható veszteségek és a lőszerhiány mellett azért vannak az ukrán erőknek bőven tartalékai, a tavalyi, kudarcos nyári offenzívához a 2023-ban leszállított technikai eszközök durván harmadát használta csak fel az ukrán hadsereg. A megmaradt készleteket, a teljesség igénye nélkül Abrams tankokat, Leopard 1-eseket, Stryker ICV-ket, CV90-eseket tudják még védekezéshez használni. A tüzérségi és légi fedezet hiánya persze biztosan fog problémákat okozni.
  2. Egy újabb orosz mozgósítás komoly hullámokat vethet Oroszország belpolitikájában. Nem látszik még, hogy a tádzsik terroristák által elkövetett mészárlás milyen irányba befolyásolja majd a hangulatot a háború relációjában, de még ha össze is kapcsolják ezt az esetet az orosz hatóságok Ukrajnával, nem biztos, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy újabb több százezer ember frontra irányítását „nézze el” az orosz lakosság.

Valószínű, hogy az Odessza, Mikolaiv, Harkiv és Szumi térségében felhúzott ukrán védvonalaknak valójában rövidtávon inkább elrettentő célzata van, de sok minden változhat még a nyárig.

Nyilvánvaló, hogy Oroszország hosszabb távú célja a Donbasz bekebelezése mellett

  • a Fekete-tenger partszakaszának elfoglalása (ez kellene az ukrán gazdaság szétveréséhez és a Moldova / Transznisztria folyosó megnyitásához, ahol az orosz szakadárok szintén segítségre várnak Moszkvától),
  • Ukrajna északkeleti határvonalának kitolása (ez a pufferzóna, amiről Putyin beszélt),
  • illetve minél nagyobb terület megszállása a Dnyeper mentén.

Nem látszik azonban még, hogy ezeket a célokat hogyan tudná az orosz haderő a nyárra megvalósítani. Ugyanakkor arra abszolút van reális esély, hogy ha a Nyugat tovább hezitál, az orosz offenzív képesség áttörést hajt végre a Donbaszban.

Címlapkép forrása: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images. A címlapkép illusztráció, a fotó a Zapad-2021 hadgyakorlaton készült.

RSM Blog

Mit kockáztatunk HR nélkül?

A vállalatok jelentős részének életében meghatározó szerepe van a HR tevékenységnek, mert a jól átgondolt HR stratégia támogatja a munkatársak, megtartását, motiválását, fejlesztését,

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
Izraeli vaskupola működés közben