A Grúz Álom 13 hónappal ezelőtt már egyszer megpróbálta keresztülvinni a törvényt, de akkor a sorozatos utcai tiltakozások hatására végül meghátrált.
Kritikusai szerint a törvény orosz mintára készül.
A 2012-ben elfogadott orosz eredeti „külföldi ügynöknek” minősít minden olyan szervezetet és személyt, amely külföldről fogad el pénzt, és ezeknek hivatalos dokumentumaikban is jelezni kell, hogy „külföldi ügynökök”.
A grúz törvényjavaslat szerint azoknak a szervezeteknek kellene „külföldi ügynökként” regisztrálniuk magukat, melyek támogatásuk több mint 20 százalékát kapják külföldről – írja a Reuters.
A Grúz Álom szerint az ellenzék és a média félrevezette a közvéleményt a törvényjavaslattal kapcsolatban, ez vezetett a tavaly márciusi tiltakozásokhoz.
Az Európai Unió diplomáciai szolgálata csütörtökön azt közölte, „komoly aggodalmakat” kelt a grúz kormánypárt bejelentése az ügynöktörvény újbóli benyújtásáról.
A civil társadalmi szervezetek számára kedvező környezet megteremtése és fenntartása, valamint a média szabadságának biztosítása a demokrácia központi eleme. Ez az EU-csatlakozási folyamat szempontjából is kulcsfontosságú
– írta közleményében az EU diplomácia szolgálata.
Grúzia tavaly decemberben kapta meg az uniós tagjelölti státuszt.
Nem az ügynöktörvény az egyetlen, amelyben a Grúz Álom Vlagyimir Putyin nyomdokaiban járna: egy múlt héten bejelentett tervezet szerint betiltanák a nemváltoztatást, az örökbefogadást az egynemű párok számára, illetve az azonos neműekkel kapcsolatos oktatást, illetve az azonos neműek tömeggyűléseit.
A grúz ügynöktörvényről és a nyomában kitört tiltakozásokról tavalyi cikkünkben írtunk:
Címlapkép forrása: Davit Kachkachishvili/Anadolu via Getty Images
