Az eredmények
Fél éven belül már másodszor járultak az urnákhoz a választók Lengyelországban, két hónap múlva pedig a harmadik megmérettetés elé néznek a lengyel pártok a június 9-én esedékes európai parlamenti választásokon. Turbulens hónapokon van túl Lengyelország, és hasonlóan turbulens hónapok következhetnek, ahol a közvéleményt továbbra is a lengyel politika két erős embere, Donald Tusk és Jarosław Kaczyński permanens összecsapása uralja.
Vasárnap önkormányzati választásokat tartottak Lengyelországban, ahol megválasztották a 16 vajdaság közgyűlését, a települések polgármestereit és közgyűléseit, és még több más helyhatósági tisztség betöltőit. Ahogy önkormányzati választások esetén sokszor, most is nehéz egy az egyben veszteseket és győzteseket hirdetni, hiszen az egyes szinteken eltérőek az eredmények. A részvétel 51,33 százalékos volt, ami alacsonynak számít. Megemlítendő, hogy a legtöbb eredmény exit poll-eredmény, de az exit pollok Lengyelországban általában jól mérnek. Hivatalos, végleges adatok keddre várhatóak.
Ha a 16 vajdaságban – amelyek azért is fontosak, mert az uniós pénzek elosztásában jelentős szerepük van – az egyes pártokra leadott voksokat összesítjük, akkor a pártverseny győztese az ellenzék vezető ereje, a Jog és Igazságosság (PiS), amely az előzetes számítások szerint 33,7 százalékot szerzett. A második helyen a Donald Tusk vezette pártszövetség, a Polgári Koalíció (KO) végzett 31,9 százalékkal, a dobogó harmadik fokára pedig a Harmadik Út (TD) nevű választási szövetség állhat fel 13,5 százalékkal. A KO és a TD mellett a Tusk-féle kormánykoalíció harmadik pártja a Baloldal (Lewica), amely számukra csalódást keltően csak 6,8 százalékot szerzett. A szélsőjobboldali Konföderáció 7,5 százalékot ért el.
A pártverseny eredményeit látva a PiS máris győzelmet hirdetett. Jarosław Kaczyński pártelnök a választás estéjén Mark Twain író – akinek egyszer tévesen halálhírét keltették – egyik bonmot-jával üzent ellenfeleinek:
A halálomról szóló jelentések nagymértékben eltúlzottak.
Kaczyński szerint ez zsinórban a kilencedik választás, amit a PiS megnyert, a következő feladat pedig most az EP-választásokra való felkészülés.
Donald Tusk számára nagy fegyvertény lett volna, ha a KO első lesz a pártversenyben; a második hely érezhetően csalódás volt számára. A miniszterelnök a választás estéjén azt mondta, az eredmények azt mutatták, hogy a keleti vajdaságokban és a vidéken nem sikerült jól a mozgósítás. Az X-en közzétett posztjában megjegyezte még, hogy a fiatalokat sem sikerült mobilizálniuk. Saját pártján kívül a hirtelen jött nyárias időt is megnevezte a gyenge mozgósítás egyik okaként.
Mi a következtetés számunkra? Nincs több nyafogás! Dolgozni kell!
– üzent a miniszterelnök.
Ha azonban azt nézzük, mely pártok nyerték meg az egyes vajdaságokat, akkor a KO egyértelműen első lett. 16-ból 10 vajdaságban Tusk pártja adhatja a legtöbb képviselőt a közgyűlésekben, és csak 6-ot szerzett meg a PiS. Öt évvel ezelőtt még 9 vajdaságot nyert a PiS, és hetet a KO. A Kaczyński-párt legerősebb bástyái továbbra is a keleti és a délkeleti régiók. A pártelsőség azonban önmagában az egyes vajdaságokban sem jelent sokat, hiszen a közgyűlésekben az abszolút többséget még megszerezheti a centrista koalíció három pártja.
Ha az egyes pártok vajdasági közgyűlésekben elért eredményeit parlamenti mandátumokra konvertálnánk át, hiába győzne a PiS, a kormánykoalíció három pártjának így is meglenne a többsége.
Ha a mostani eredményeket összevetjük az október 16-i parlamenti választások eredményével, akkor a PiS majdnem 2 százalékpontot rontott, míg a KO több mint 1 százalékpontot javított. A Harmadik Út 1 százalékponton belüli eredménnyel esett vissza, a Baloldal viszont majdnem 2 százalékponttal múlta alul magát. Szejm-mandátumok számában nézve a PiS öt helyet veszítene a képviselői helyek mostani számát tekintve, a Tusk-féle koalíció mandátumainak száma pedig éppen annyi lenne, mint most. A PiS öt elvesztett mandátuma így a Konföderációhoz vándorolna.
A települések méretét tekintve a mostani választás is egyértelműen kirajzolja a város–vidék-ellentétet:
míg a nagyvárosok többségét a KO vitte, a kistelepülések a PiS szavazói maradtak.
Varsóban a már hivatalos végeredmény szerint 57,4 százalékos eredménnyel ismét győzött Rafał Trzaskowski polgármester, miközben PiS-párti ellenfele csak 23,1 százalékot szerzett. Ezzel a KO-s politikus már az első fordulóban megnyerte a lengyel fővárost. (Ha egy településen 50 százalék alatt végez minden jelölt, ott április 21-én második fordulót tartanak.)
Poland (Warsaw mayoral election), final results:Trzaskowski (KO-EPP|RE|G/EFA): 57%Bocheński (PiS-ECR): 23%Biejat (Lewica-S&D): 13%Wipler (Kon/BS~NI|ID): 4%Korwin-Mikke (B-*): 1%Starosielec (RNP-*): 1% https://t.co/TMumh6CCxH
— Europe (Elects) April 8, 2024
A PiS más nagyvárosokban is rossz eredményeket ért el. Krakkóban 14,7, Wroclawban 13,7, Gdańskban 12,2, Katowicében 9,7 százalékot szerzett a jelöltjük. A nagyvárosokban így a PiS lényegében egy kisebb középpárttá vált. Gdańskban a Tusk-párt jelöltje, Aleksandra Dulkiewicz még a varsói polgármesternél is nagyobb győzelmet aratott: 62,3 százalékot szerzett.
Mi várható?
Donald Tusk kormányfő számára egyszerre hozott pozitívumokat és negatívumokat az önkormányzati választás. Mindenképpen kudarc számára, hogy nem sikerült megszereznie az első helyet a pártok versenyében, ugyanakkor a mögötte álló koalíció többsége továbbra is stabil. A legnagyobb sikert a hármas koalíción belül könyvelheti el, ugyanis míg két koalíciós partnerének támogatottsága visszaesett, saját pártja, a KO növelte százalékos eredményét a fél évvel ezelőtti parlamenti választásokhoz képest. Tusk pozíciója tehát megerősödhet a kormánykoalíción belül, és kapott egy adut a kezébe ahhoz, hogy a Harmadik Utat meggyőzze a közös indulásról az EP-választásokon.
A PiS egyértelmű sikerként tudja kommunikálni az eredményt,
még akkor is, ha három vajdaságot elvesztett, a nagyvárosokban pedig egyértelműen alulmaradt. A keleti–délkeleti országrész továbbra is stabilan PiS-párti, ahogy általában a vidék, a kisebb települések is. A győzelmi narratívák versenyében egyértelműen a konzervatív párt indul a jobb helyzetből, a 74 éves Kaczyński pedig joggal mondhatta, hogy korai volt még temetni őt.
A következő nagy megmérettetés a június 9-i EP-választás lesz, ahol újra összecsaphat egymással Tusk és Kaczyński. Mivel ott az egész ország egy nagy választókörzet lesz, a pártpreferenciák is egyértelműbben kirajzolódnak majd. A még véget sem ért, máris folytatódó kampány középpontjába nagy valószínűséggel az európai uniós ügyek kerülnek, amelyekben a KO és a PiS szembenállása egyértelmű: a korábban az Európai Tanács elnöki posztját is betöltő Tusk határozottan Európa-párti üzeneteket fogalmaz meg, a kormányzása idején a Brüsszellel folyamatosan feszült viszonyban lévő Kaczyński-párt viszont EU-kritikus jelszavakkal operál. A PiS jó szereplése júniusban különösen fontos lenne európai pártcsaládjának, az Európai Konzervatívok és Reformereknek (ECR), amelyben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártjával együtt a lengyel konzervatívok képezik a legnagyobb erőt.
2025 tavaszán aztán elnökválasztás következik, ami döntő jelentőségű voksolás lesz a kormány mozgástere szempontjából. Rafał Trzaskowski varsói polgármester 2020-ban szűken kikapott az elnökválasztáson Andrzej Dudával szemben, de most nagy valószínűséggel ismét a KO jelöltje lesz a 2025 tavaszán esedékes államfőválasztáson – a mostani eredménye mindenképpen megerősíti az ebbéli várakozásokat. Mivel az elnöknek a legtöbb törvényt illetően vétójoga van, a PiS által jelölt Duda pedig ezt nem is rest használni a Tusk-féle parlamenti többséggel szemben, a kormánynak fontos lenne az első számú közjogi méltóság posztjának megszerzése, hogy maradéktalanul keresztül tudja vinni akaratát. Az még kérdés, hogy ki lesz a PiS jelöltje, Duda ugyanis két ciklust követően nem indulhat újra.
Címlapkép: Jarosław Kaczyński, a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke beszédet mond a lengyel helyhatósági választások első fordulójának estéjén Varsóban 2024. április 7-én. MTI/AP/Czarek Sokolowski
