Mindez azután hangzott el, hogy csütörtökön Vlagyimir Putyin azt mondta: a júniusra Svájcba tervezett kétnapos magasszintű konferencia nem veszi figyelembe a realitásokat, így például azt, hogy a Krímet az oroszok már 2014-ben elfoglalták, és éppen ezért nem is akarnak részt venni a svájci eseményen az oroszok.
A megjegyzésre pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is reagált, aki azt mondta: az olyan tárgyalási stratégiát, mint ami 2022 tavaszán volt, nem lehet béketárgyalásnak nevezni, hiszen az egyik fél ultimátumot fogalmaz meg, és a tárgyalásoknak azt lehet nevezni, amikor a két fél közös megállapodásra akar jutni, amit aztán megbízhatóan be is tart.
A Reuters emlékeztet, hogy a 2022 tavaszán közel lehettek a felek egyfajta egyezséghez, amikor az oroszok a Krím elismerése mellett a keleti megyék státuszát is rendezték volna az ő érdekeik szertint és kikötötték volna, hogy Ukrajna semleges ország lesz, nem csatlakozhat a NATO-hoz és korlátozták volna a hadászati képességeit. Az egyezségre azonban részben azért nem került sor, mert Kijev alól az orosz csapatok kénytelenek voltak visszavonulni, illetve az ukránok nem hittek benne, hogy az oroszok őszinte tárgyalófelek. Zelenszkij most ki is mondta, hogy ha akkor egyezséget kötöttek is volna, akkor sem lett volna vége a háborúnak.
Mindezek után szólalt meg pénteken Peszkov, aki ezt mondta: a 2022-es megszakított tárgyalások jó alapot szolgáltatnának a béketárgyalásokra, de (a fenti okok miatt) nem érzékelik, hogy az ukránok erre nyitottak lennének.
Forrás: Reuters
Címlapkép forrása: Getty Images
