Tokió egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz azért, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, mivel úgy látják, hogy növekszik a feszültség a Távol-Keleten. A térségben egyértelműen Kína felemelkedése okozza a legnagyobb kihívást a döntéshozók számára, de Észak-Korea veszélyes rakétatesztjei, valamint Oroszország jelenléte is aggasztja a szigetország vezetését.
Japánban a komoly belpolitikai vihart gerjesztett a korábbi pacifista politika megváltoztatása, de 2022-ben végül elfogadták a védelmi kiadások hosszútávú emelését.
A stratégia érdekében több lépést is tett a vezetés. Kisida Fumio japán miniszterelnök a hónap közepén tett többnapos látogatást az Egyesült Államokban, ahol szorosabbra fűzték a két ország együttműködését, amely kiterjed védelem területére is. A megállapodás értelmében a két katonai hatalom megállapodott a kapacitások megosztásáról, valamint közös fejlesztésekről is. A koncepció másik fontos pillére, hogy Tokió évről évre nagyobb összeget fog a költségvetésből a haderő modernizálására fordítani. Minoru Kihara védelmi miniszter a múlt héten bejelentette, hogy a 2025-márciusáig tartó pénzügyi évben 8900 milliárd jent (azaz 57 milliárd dollárt) fognak védelmi célokra fordítani.
Az összeg a teljes költségvetés mintegy 1,6 százalékát jelenti, amely már közeledik a célul kitűzött 2 százalék felé, de a jövőben tovább kell folytatniuk ráfordítások folyamatos emelését. A kiadások az egy évvel ezelőtti arány 0,2 százalékpontos emelését jelentik. A tájékoztatás szerint a pénzből 7700 milliárd jen a védelmi minisztérium működésére megy majd, további 1200 milliárd pedig a más, kapcsolódó ügynökségek költéseit jelentik.
Kihara szerint a stratégia eddig a terveknek megfelelően halad, hiszen a cél az, hogy 2027-ben érjék el a 2 százalékot.
Vannak viszont kritikái is a tervnek, mégpedig, hogy a 2022-es elképzelés még az akkori erős jennel számolt, ám a fizetőeszköz azóta gyengült, így a mostani számok valójában csak az akkori tervek 1,4 százalékának felelnek meg. Az is kérdéses, hogy az eszközbeszerzéseket mikor számolják el, hiszen azok megdobják az arányokat. További kérdéseket vet fel az is, hogy az ország gazdasági mutatói régóta stagnálnak, a fegyverkezés pedig az erre fordítható összeget csökkenti.
Címlapkép forrása: Koichi Kamoshida/Getty Images
