Kicsoda Erdő Péter, aki az első magyar pápa lehet?

Erdő Péter 1952. június 25-én született Budapesten. Gimnáziumba a fővárosi piaristákhoz járt, papi hivatására az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, majd a budapesti Központi Szemináriumban készült, miközben az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, később a Római Katolikus Hittudományi Akadémián (később ebből nőtt ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem) tanult teológiát, ahol 1976-ban teológiai doktorátust (PhD) szerzett.

1975-ben szentelték pappá, ezt követően Dorogon lett káplán, de 1977-ben már Rómába került ösztöndíjasként, ahol kánonjogi tanulmányokat folytatott, majd 1980-ban kánonjogi doktorátust szerzett.

Magyarországi visszatérve, 1980 és 1986 között Esztergomban tanított, ezt követően teológiatanári pályafutása párhuzamosan zajlott Budapesten és Rómában: 1986-tól egészen 2002-ig tanított a római Pontificia Universitá Gregorianán, 1988-tól 2002-ig pedig a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, illetve ennek utódján, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán volt tanszékvezető tanár. 1996 és 1998 között a kar dékánja, 1998 és 2003 között pedig az egész egyetem rektora volt. 2003-ban védte meg a Magyar Tudományos Akadémia doktora címét.

Erdő Péter tekintélyes tudományos munkássággal büszkélkedhet: mintegy 200 tanulmány és 20 könyv szerepel a neve alatt

elsősorban az egyházjog és a középkori kánonjogtörténet területén, magyar, olasz és latin nyelven, valamint más nyelvű fordításokban.

Egyetemi pályafutása mellett az egyházi ranglétrán is folyamatosan lépett előre. 1990-ben pápai prelátus lett, 1999-ben Puppi címzetes püspöke és a Székesfehérvári Egyházmegye segédpüspöke lett, majd II. János Pál pápa 2000-ben püspökké szentelte a római Szent Péter-bazilikában. 2002-ben Paskai Lászlót követve esztergom-budapesti érsek, egyben Magyarország prímása lett, ami a legmagasabb rang a magyar katolikus egyházban. 2003. szeptember 8-án pedig II. János Pál pápa – mindössze 51 éves korában – bíborossá kreálta. Erdő Péter azon öt bíboros egyike, aki még a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápa kinevezettjeként vesz részt az új pápa megválasztásában.

Számos nyelven beszél, a magyar mellett latinul, olaszul, németül, angolul, franciául, spanyolul, oroszul és lengyelül. 2006 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke volt, amelynek köszönhetően széles kapcsolati hálóra tett szert a világegyházon belül.

Erdő Pétert a konzervatív tábor tagjai között tartják számon, leginkább II. János Pál pápa irányvonalához áll közel. Ugyanakkor nem tekintik a „keményvonalasok” közé tartozónak, inkább azt emelik ki róla, hogy kiváló diplomata, aki jól tud egyensúlyozni a különböző táborok között. Előnyeként tartják számon imponáló egyházjogi és teológiai felkészültségét, ugyanakkor éppen ebből fakad az egyik hátránya is, az, hogy inkább teoretikus alkat, kevés kapcsolata volt a hívekkel, ezért nehezebben tudja megszólítani a szélesebb közönséget, szemben például a mosolygós és közvetlen néhai Ferenc pápával.

Erdő Pétert az elemzők és a világlapok is a pápai címre esélyes bíborosok között tartják számon: szinte nincs olyan nemzetközi válogatás, ahol ne jelenne meg a neve a favoritok között. Bár már a 2013-as konklávén is felmerült a neve esélyesként, akkoriban inkább a másod-, harmadvonalban szerepelt. Amennyiben pápává választanák, ő lenne az első magyar pápa a katolikus egyház történetében. Ha ez nem is történik meg, az 1513-as konklávé óta, amikor Bakócz Tamás esztergomi érseket komoly esélyesként emlegették, most lehetünk a legközelebb ahhoz, hogy magyar bíboros kerüljön Szent Péter trónjára.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Francisco Seco