Pápaválasztás 2025: egy sor dologtól függhet, hogy ki lesz az új katolikus egyházfő

Bár a konklávéra a legtöbben úgy gondolnak, hogy ezen elsősorban a világ legnagyobb egyházának következő vezetőjét választják meg, aki utat mutat a katolikusoknak a következő időszakban, azonban a pozíció ennél sokkal többet jelent: kemény politikai szerepkört. Az elemzés kiemeli a leggyakrabban visszatérő érvőket, a földrajz szerepét és az ideológiai megfontolásokat. Elsősorban

a progresszív és a konzervatív frakciók között alakulhatnak ki törésvonalak a döntésben.

A május 7-i konklávén 2 választásra jogosult bíboros nem vesz részt, mivel betegség miatt ki kell hagyniuk az eseményt, így összesen 133-an leszek a Sixtus-kápolnában. A következő egyházfő személyét eldöntő bíborosok közül összesen 108-at Ferenc nevezett ki, ez pedig valamelyest nyomatékot adhat annak is, hogy a testület pontosan milyen irányvonalat fog képviselni. Az argentin egyházfő nagy figyelmet fordított arra, hogy a katolikusok modern növekedési területeire koncentráljon a kinevezéseknél a Bíborosi Kollégium tagjainál, így Afrika és Ázsia is nagyobb súlyt kapott. Ez nem jelentette még Európa „trónfosztását”, a kontinens továbbra is 52 bíborost ad, ami kiemelt szerepbe helyezi.

A befogadóbb testület megváltoztathatja a hagyományos erőviszonyokat is egyben, mivel a Sky szerint éppen ezzel megosztottabbá is vált. Ferenc pápa kifejezetten progresszív irányvonalat képviselt, különösen az olyan megosztó témákban, mint a meleg párok megáldása, vagy a nők szerepének kérdése. Ezzel szemben sok afrikai vagy ázsiai bíboros kifejezetten konzervatív szemléletet vall, kevésbé nyitott az újításokra. Egy másik szempont, hogy az előző pápa kifejezetten elmozdult a decentralizáció irányába, sok esetben a püspökökre hagyta a döntés jogát fontos kérdésekben, ám egyesek attól tartanak, hogy ez a Szentszék pozícióját gyengíti. A konklávé előtti időszakban visszatérően elhangzott az érv, hogy

az új egyházfőnek hidat kell képeznie, ezzel jelezve, hogy össze kell tartania a különböző érdekcsoportokat.

Az életkor a másik visszatérő érv, méghozzá két szempontból: egyeseket túl fiatalnak, másokat túl idősnek tartanak a szerepre. Sokan attól tartanak, hogy a saját ambícióikat rontanák el azzal, ha most olyasvalaki vezetné a Vatikánt, aki évtizedekig hatalomban maradhat.

Fontos kiemelni továbbá, hogy az egyház szerepe a globális politikára is jelentős hatást gyakorol, mivel több olyan ügyben is megnyilvánulnak, amelyeket a legfontosabb politikusok is emlegetnek. Szemléletes példát nyújt erre Donald Trump amerikai elnök, aki például a klímaügyekben ismétlődően összetűzésbe került a pápával. A Vatikánnak ráadásul figyelembe kell vennie, hogy az Egyesült Államok katolikusai körében nagy népszerűségnek örvend a republikánus politikus, miközben a bevételeik körülbelül egyharmada onnan származik. Ezért a következő egyházfő nem lehet túl rosszban a Fehér Házzal, mivel könnyen nehéz helyzetbe sodorhatja a Vatikánt.

Címlapkép forrása: Vatican Media via Vatican Pool/Getty Images