Bejelentést tett India és Pakisztán is, itt a fordulat?

Ha India leáll, mi is leállunk

- nyilatkozta Ishaq Dar pakisztáni miniszterelnök-helyettes a Samaa TV-nek, néhány órával azután, hogy a hadsereg bejelentette: több indiai katonai létesítmény ellen hajtott végre csapást, válaszul India pakisztáni légibázisok elleni rakétatámadásaira.

Új-Delhiben az indiai tisztviselők szintén azt közölték, hogy jövőbeli lépéseik Pakisztán következő lépéseitől függnek. "

Az indiai fegyveres erők megerősítik elkötelezettségüket az eszkaláció elkerülése mellett, amennyiben a pakisztáni hadsereg is hasonlóan jár el

- mondta Vyomika Singh parancsnok.

A négy napja tartó fegyveres szembenállás évek óta a legveszélyesebb szintet ért el, mindkét fél rakétákat lőtt ki és drónokat vetett be kulcsfontosságú katonai létesítmények és sűrűn lakott városok felett.

Az Egyesült Államok, Kína és Szaúd-Arábia is diplomáciai megoldást sürget.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Asim Munir pakisztáni hadsereg-parancsnokkal, valamint Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszterrel a feszültség enyhítése érdekében. Rubio "továbbra is arra ösztönözte mindkét felet, hogy találjanak módot a helyzet enyhítésére, és felajánlotta az USA segítségét a konstruktív tárgyalások megkezdéséhez".

Bár a két dél-ázsiai rivális közötti feszültség továbbra is nagy, a szombati katonai csapások után enyhe hangnemváltás volt tapasztalható. Khawaja Asif pakisztáni védelmi miniszter cáfolta azokat a helyi médiahíreket, melyek szerint Shehbaz Sharif miniszterelnök összehívta volna a nukleáris fegyverekről döntő Nemzeti Parancsnoki Hatóságot.

"Reméljük, India most a párbeszédet választja az eszkaláció helyett" - közölte Ahsan Iqbal pakisztáni tervezési miniszter. Hozzátette, hogy Pakisztán nem szeretné, ha a nukleáris fegyverek elsőként való bevetésének tilalmáról szóló doktrína felbomlana.

Szombat hajnalban a pakisztáni hadsereg közölte, hogy ellentámadást indított, miután indiai vadászgépek rakétákkal csapást mértek három pakisztáni légibázisra, köztük a rawalpindi Noor légibázisra, amely a hadsereg főhadiszállását is magában foglalja, és közel van Iszlámábád fővároshoz. A hadsereg szerint válaszul indiai légibázisokat és más katonai létesítményeket támadtak meg Pandzsáb államban és Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részén.

A szombati új-delhi sajtótájékoztatón az indiai tisztviselők cáfolták Pakisztán állításait, miszerint indiai légibázisokat semmisítettek volna meg. India hadserege közölte, hogy "precíziós támadásokat" hajtott végre pakisztáni katonai célpontok, köztük a szialkoti légibázis ellen.

Vikram Misri, India külügyi államtitkára Pakisztánt hibáztatta a konfliktus eszkalálásáért, mondván, hogy az civil létesítményeket vett célba olyan városokban, mint Szrinagar, India Dzsammu és Kasmír régiójának fővárosa, valamint Radzsauri. Elmondása szerint Pakisztán egy egészségügyi központot, iskolát és légibázisokat támadott meg Szrinagarban, Avantipurában és Udhampurban. Pakisztán tagadta, hogy civil létesítményeket támadott volna.

Pakisztán vasárnap délig lezárta légterét minden járat előtt. India szintén bejelentette 32 repülőtér lezárását az ország északi és nyugati részein, valamint 25 légifolyosó felfüggesztését május 15-ig.

A konfliktus április 22-én robbant ki, amikor fegyveresek 26 civilt, főként hindu turistákat öltek meg India Dzsammu és Kasmír régiójában. India terrorcselekménynek minősítette a támadást, és Pakisztánt vádolta érintettséggel, amit Iszlámábád tagadott.

A helyzet ezen a héten drámaian eszkalálódott, amikor India csapást mért azokra a létesítményekre, amelyeket terrorista táboroknak nevezett Pakisztánon belül. A kilenc célpontot ért támadásokban apakisztáni hadsereg szerint 31 civil halt meg, az 1971-es háború óta a legmélyebb behatolást jelentették India részéről pakisztáni területre.

A konfliktus megrázta mindkét ország pénzügyi piacait. India NSE Nifty 50 indexe pénteken több mint 1%-kal esett, ami egy hónap óta a legnagyobb visszaesés. A csütörtöki zuhanás után a pakisztáni részvények pénteken emelkedtek, miután a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyta az ország 1 milliárd dolláros hitellehívását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ