Megtette a hatását a Trump-tornádó: de nem pontosan úgy, ahogy szerették volna

Érdekes tendenciára lehettünk figyelmesek az elmúlt hetekben: két angolszász országban is hozzájárult Donald Trump ahhoz – Kanadában inkább többé, Ausztráliában talán kevésbé –, hogy a liberális vagy baloldali kormánypárt elkerülje a választások előtt pár hónappal még biztosra vett csúfos vereséget, és még az előzőnél erősebb felhatalmazással folytathatják hatalmon.

Kanadában a Mark Carney vezette liberálisok, Ausztráliában Anthony Albanese Munkáspártja készülhet újabb ciklusra, miután fordítani tudtak a jobboldali kihívóikkal szemben. Bár a hivatalban lévő és/vagy balközép, liberális jelölteket helyzetbe hozó globális trendről még korai lenne beszélni – no meg ott vannak a helyi sajátosságok is –, az amerikai sajtóban már jelentek meg elemzések, melyek a jövő heti romániai és lengyel elnökválasztás kimenetelét szintén a Trump-viszonyrendszeren belül igyekeznek értelmezni – George Simiont és Karol Nawrockit, a (radikális) jobboldal jelöltjeit az amerikai elnökkel párhuzamba hozva, míg a centrista Nicușor Dant és Rafał Trzaskowskit vele szembeállítva.

 A Washington Post elemzése mindezt úgy foglalja ezt össze,

úgy tűnik, Trump a külföldi liberálisokat teszi naggyá.

Donald Trump azonban nemcsak külföldön, belföldön is az ellenkezőjét érte el annak, amit feltételezhetünk, hogy szeretett volna.

Megtették a hatásukat a vámok

Az amerikai elnök április 2-án 10%-os alapvámot és további viszonossági vámokat jelentett be a világ országainak többsége ellen. Egy héttel rá 90 nap erejéig, július 8-ig elhalasztotta utóbbiak bevezetését, de Kínán egyelőre növelte a nyomást, az ázsiai nagyhatalom jelenleg 145%-os vámokkal kell szembenézzen.

Arról, hogy Trump vámjait és gazdaságpolitikáját hogyan fogadták az amerikaiak, már írtunk bővebben. Ám azzal párhuzamosan, hogy a többség aggódva figyeli a vámháború hatásait,

a szabadkereskedelem-pártiság reneszánszát láthatjuk kibontakozni az Egyesült Államokban.

A Chicago Council on Global Affairs friss felmérése szerint, mely során három opció közül választhattak a megkérdezettek, tavaly júniushoz képest 20 százalékponttal nőtt a globális szabadkereskedelmet támogatók aránya (35-ről 55%-ra), miközben a nagyobb önállóságot és a kereskedelmi összefonódások csökkentését pártolók hányada 41-ről 29%-ra esett vissza. A szövetséges országokkal való blokkok kialakítását helyeslők részaránya 20%-ről 12-re változott ugyanezen idő alatt.

A poll azt is kimutatta, hogy azok aránya, akik szerint a nemzetközi kereskedelem előnyös a munkahelyteremtésre nézve, elérte a 70%-ot, továbbá több mint tízből nyolc amerikai úgy vélekedett, hogy az javítja az életszínvonalukat. A Washington Post szerint 2004 óta nem mértek ilyen magas értékeket ezekben a kérdésekben.

Since Trump was elected, US support for international cooperation of all kinds has climbed sharply, from free trade to overseas assistance.Perhaps Trumps real MAGA legacy will be Making Americans Globalists Again pic.twitter.com/5U1ax4ZdZz

— John (Burn-Murdoch) April 24, 2025

A Financial Times szintén hasonló eredményekről számolt be (ahogy az adatelemzőjük, John Burn-Murdoch ábráin látható), míg a Gallup múlt havi adatai szerint 20 ponttal emelkedett azon amerikaiak tábora, akik a nemzetközi kereskedelmet inkább a „gazdasági növekedési lehetőségnek”, semmint „fenyegetésnek” tekintik.

81% of Americans consider foreign trade as an opportunity for economic growth, jumping 20 percentage points since last year.Those seeing it as more of a threat to the U.S. economy has fallen by half, to 14%. pic.twitter.com/Y4qQeUCQXA

— Gallup (@Gallup) April 2, 2025

Trump tehát nem igazán lopta be magát az amerikaiak szívébe a várakozásoknál drasztikusabb és szélesebb körű „felszabadulás-napi” vámjaival.

Sőt, épphogy a szabadkereskedelem pártolása felé tolta a közvéleményt, ami demokrata oldalon is fejvakarást okozott a megfelelő reakciót illetően: hisz Joe Biden is alkalmazott vámokat elnökként, és a Demokrata Párt jelentős része (egyes szakszervezetek pedig kiváltképp) jó szemmel nézik a célzott vámok kivetését bizonyos hazai iparágak védelme érdekében.

Trump elvesztette az ütőkártyáját

De a demokraták arról is vitáztak, hogy miképp tartsanak ellen a republikánus elnök bevándorláspolitikájának. Többen ugyanis mintaként kezelték azt, ahogy a marylandi Chris van Hollen szenátor április közepén Salvadorba utazott, és ott sikeresen követelt találkozót Kilmar Abrego Garciával, míg mások, köztük Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, inkább "figyelemelterelésnek" titulálták az ügyet a Trump-adminisztráció részéről.

I said my main goal of this trip was to meet with Kilmar. Tonight I had that chance. I have called his wife, Jennifer, to pass along his message of love. I look forward to providing a full update upon my return. pic.twitter.com/U9y2gZpxCb

— Senator (Chris) April 18, 2025

Mint emlékezetes, a Trump-adminisztráció március 15-én toloncolt ki érdemi bírósági eljárás nélkül több mint 200 venezuelai állampolgárt Salvadorba, és zárták őket a közép-amerikai kormányzattal együttműködve egy terrorelhárítási megabörtönbe. A Fehér Ház azzal indokolta az intézkedést, hogy az illegális bevándorlók egytől-egyig az MS-13 nevű bűnbanda tagjai voltak, melyet Trump terrorszervezetté nyilvánított, és a korábban csak háborús időkben alkalmazott külföldi ellenségekről szóló törvényre hivatkozva joga van gyorsított eljárásban kitoloncolni őket.

Jóllehet a törvény jogszerű alkalmazását vizsgáló bíró elrendelte az illegális bevándorlókat szállító repülőgépek azonnali visszafordítását, a kormányzat ezt nem tette meg.

Nem sokkal később a Trump-kormányzat beismerte a bíróságon, hogy az említett Kilmar Abrego Garciát tévesen toloncolták ki, ugyanis egy bírói határozat ezt megtiltotta.

Hiába viszont a legfelsőbb bíróság döntése, amely törvénytelennek mondta ki a kitoloncolást, illetve Abrego Garcia visszatérésének "elősegítésére" kötelezte a kormányzatot, a Trump-adminisztráció nem hátrált meg, sőt. Ehelyett – konkrét bizonyíték vagy korábbi bűnös ítélet hiányában – azt hangsúlyozták az előéletére és tetoválásaira mutatva, hogy Abrego Garcia egy bűnöző és erőszakos bandatag, miközben

Donald Trump azt is belengette, hogy akár amerikai állampolgár bűnözőket is kitoloncolhat Salvador kétes hírnevű megabörtönébe.

This is the hand of the man that the Democrats feel should be brought back to the United States, because he is such a fine and innocent person. They said he is not a member of MS-13, even though hes got MS-13 tattooed onto his knuckles, and two Highly Respected Courts found pic.twitter.com/31sNr2k1SK

— Donald (J.) April 18, 2025

Az, hogy az április oroszlánrésze a vámok mellett Abrego Garciáról szólt a Trump-adminisztráció körül, a közvélemény-kutatásokban is meglátszik: miután ugyanis az infláció, a gazdaság és kereskedelem terén a negatív rekordokat döntögette az elnök teljesítményének megítélése, az egyik legnagyobb erősségének számító bevándorláspolitikával kapcsolatosan is negatívba fordultak a róla alkotott vélemények áprilisban. Az Adam Carlson által összesített és átlagolt adatokra pillantva kirajzolódik, hogy ciklusa elején még 8 százalékponttal többen voltak azok, akik támogatták Trump szigorúbb fellépését a migrációval szemben, az április végi mélypont idején azonban 13 pontos mínuszban járt a megítélése ezen a téren is. A republikánus zászlóvivőnek azóta szűkösen, de sikerült visszatornásznia a bevándorláspolitikai megítélését a pozitív tartományba.

Trump bevándorlási szigorának hatása abban is megmutatkozik, hogy mit gondolnak az amerikaiak összességében a bevándorlásról.

Amióta a MAGA-mozgalom életre hívója visszatért az Ovális Irodába, megfordultak az erőviszonyok: emelkedett azok aránya, akik összességében úgy vélik, hogy a bevándorlás jobbá teszi az Egyesült Államokat, és csökkent azoké, akik szerint rosszabbá. Bár ugyanezt a jelenséget figyelhettük meg a régi-új elnök első ciklusa idején is, a Washington Post elemzése hozzáteszi, nem biztos, hogy ez egy az egyben a Trump politikájára adott reakció, hisz annak is betudható lehet, hogy 2024 óta valóban csökkent az amerikai-mexikói határon feltartóztatott személyek száma.

Economist/YouGov Poll% of U.S. adult citizens saying that in general, immigration makes the U.S. better off | worse off, in...Oct 19-22, 2024: 35% | 36%Apr 19-22, 2025: 40% | 29% https://t.co/IXajrSjjQY

— YouGov (America) April 23, 2025

Ez lenne a termosztát

De akkor mivel magyarázható ez a jelenség tágabb értelemben? A közvélemény termosztátszerűségét feltételező elmélet szerint

a választók preferenciái gyakran a másik irányba mozdulnak el az éppen regnáló kormányzathoz képest:

azaz ha a kormányon lévő párt például balra tolódik, a közvélemény jobbra fog, ha pedig jobbra mozdul el, a közvélemény balra indul. Egyszóval az emberek hozzávetőleges preferenciája egy termosztáthoz hasonlóan beállítja, "lehűti" vagy "tüzeli" a kormányzati aktivitást, attól függően, hogy az éppen milyen lépéseket tesz. Hasonló okokkal magyarázható, hogy az Egyesült Államokban az elnök mandátumát megfelező, "félidős" kongresszusi választásokon általában "megbüntetik" az elnököt adó pártot, és jobban szerepel a másik politikai erő.

De persze nem minden ügy válik termosztatikussá, ehhez az szükséges, hogy kellően kirívó és mindenki számára észlelhető legyen az adott kérdés és a releváns kormányzati politika következménye. Az előbb említett két esetben ez kétségtelen, hiszen a vámok és Abrego Garcia ügye folyt a csapból is az elmúlt hetekben. Az utóbbi évtizedben a bevándorlás bizonyára termosztatikus szakpolitikai kérdéssé vált az Egyesült Államokban, de feltételezhetjük, hogy a szabadkereskedelem esetében is hasonló folyamatok állhatnak a háttérben. Ugyanakkor a másik lehetőség természetesen az, hogy az amerikaiak meggyőződésesen, valóban szabadkereskedelem- vagy bevándorlás-pártibbá váltak az utóbbi hetekben. Hogy melyik helyzet áll fenn, és merre hajlik a saját szavazóbázisának vagy egy átlagos választónak a preferenciája a kérdésben, azt már a politikusok dolga kitalálni – vagy befolyásolni.

New poll: 46% of Americans say US not doing enough to help Ukraine against Russias war, marking a 16% increase since December to new high that dates back to 2022. At same time, proportions thinking US is doing too much (30%) or the right amount (23%) for Ukraine shrunk. @Gallup

— Christopher (Miller) March 18, 2025

De egyébként az olyan kérdésekben is termosztatikus mozgást feltételezhetünk, mint például Ukrajna támogatása.

Miután Trump Vlagyimir Putyin orosz elnök felé tett gesztusokat, és februárban botrányba fulladt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott ovális irodai egyeztetése, márciusra 46%-ra nőtt azok aránya, akik szerint Amerika nem tesz eleget az Oroszország által megtámadott ország támogatása érdekében, miközben decemberben még 30%-on állt ugyanez. A most tavasszal mért 46% az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta a valaha mért legmagasabb érték a Gallup kutatásában.

Last year, just 32% of Americans said the president had too much power.Today: 54% say that. pic.twitter.com/cRnrC4Lhyq

— Aaron (Blake) May 2, 2025

De talán a legsokatmondóbb adat Donald Trump elnökségének megítélése kapcsán, hogy a tavaly márciusi 32%-ról idén áprilisra 54%-ra nőtt azok hányada, akik szerint a mindenkori amerikai elnök kezében túl sok hatalom koncentrálódik. Ezzel párhuzamosan egyre többen gondolják azt, hogy a Kongresszusnak és a legfelsőbb bíróságnak túl kevés hatalma van.

Címlapkép forrása: Chris Kleponis/CNP/Bloomberg via Getty Images