Hűvös tavasz után jön a pokoli nyár? Meglepő előrejelzést tettek a tudósok a magyar időjárásról

Az elmúlt hetekben sokan panaszkodtak a hűvös időjárásra, ami különösen a reggeli és esti órákban volt érezhető. Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóinak tanulmánya szerint valóban hidegebb az idei tavasz a tavalyinál, azonban fontos kontextusba helyezni ezt az észlelést:

2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta.

A HungaroMet adatai alapján 2025 időjárása eddig változékony képet mutat. Januárban extrém meleg periódusok fordultak elő, amelyek hőmérséklete közel azonos volt a mostani május eleji értékekkel (kb. 10 °C). Összességében azonban az év első felében a hőmérséklet a klímaátlagnál kissé magasabb volt (január elejétől 0,4 °C-kal, március elejétől 0,7 °C-kal), így a

"nagyon hideg" megnevezés legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva helytálló.

A globális képet tekintve 2025 május közepéig a műszeres mérések kezdete óta a második legmelegebb év. Miközben hazánkban hűvös volt, Izlandon 26 °C-ot mértek, és a világ más részein is extrém meleg értékeket regisztráltak.

A hazai hűvös május egyik lehetséges okozója a globális klímaváltozás és az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülése.

A poláris örvény gyengülése kihat a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el. Április elejére ez meggyengült, a polárfront délebbre tolódott és egy helyben maradt, így Magyarország tartósan a "hideg" oldalra került. Hasonló jelenség történt 2021 tavaszán is, amikor a virágzás alatti fagyok jelentős mezőgazdasági károkat okoztak.

Bár egy melegedő éghajlaton jellemzően "egy melegedő éghajlat során a melegrekordokból van egyre több, a hidegrekordokból pedig egyre kevesebb", idén

májusban mégis két napon is megdőlt a korábbi hidegrekord.

Ugyanakkor új melegrekordból már öt is volt 2025-ben. Összehasonlításképpen: a tavalyi, eddigi legmelegebb évünkben 24 napon regisztráltak új országos melegrekordot és csupán egyetlen napon hidegrekordot.

Az évszakok átrendeződése is zajlik Magyarországon. A jelenlegi éghajlati viszonyokat a korábbi évtizedekhez hasonlítva a nyár és a tavasz hossza egyaránt 25-25 nappal nőtt, így ezek lefedik már az év napjainak közel kétharmadát. A tavasz egyre korábban kezdődik, de a hidegbetörések még sokáig elhúzódnak, míg a nyár korábban indul és tovább tart szeptemberben is.

A tél hossza drasztikusan csökkent, kevesebb mint felére az évtizedekkel ezelőttihez képest, míg az ősz hossza gyakorlatilag változatlan maradt, csak később kezdődik és később is ér véget.

Az ezredforduló környékén még nem volt ennyire jelentős az évszakok eltolódása.

Területi különbségek is megfigyelhetők: jelenleg az Északi-középhegység térségében a legrövidebb a tél (az év 9%-a), míg a leghosszabb az Észak-Dunántúlon (12%). A tavasz az Északi-középhegységben a leghosszabb, a nyár pedig az Észak-Dunántúlon. Az ősz aránya egységesen azonos az országban.

A kutatók következtetése szerint bár minden évszak melegszik, az egyes időszakok eltérő mértékben változnak, ami az évszakok kezdetének és végének eltolódásához vezetett, de nem az évszakok megszűnéséhez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio