Kiszivárogtak Oroszország legféltettebb atomtitkai: itt van minden, amit a nukleáris fegyvereiről tudni lehet

Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2018-ban jelentette be Oroszország legújabb nukleáris fejlesztéseit, amely az ígéretek szerint az országot a 21. századba vezetik, és behozhatatlan előnyhöz juttatják a Nyugattal folytatott fegyverkezési versenyben.

Ugyanakkor Oroszország nukleáris fegyverkomplexumának modernizációja már ekkor is több, mint egy évtizede zajlott a háttérben.

A Danwatch a német Der Spiegellel együttműködve

most először tárt fel korábban ismeretlen részleteket Oroszország legvédettebb létesítményeinek fejlesztéséről és kialakításáról.

A két szervezet több mint kétmillió dokumentumot elemzett, amelyeket a Danwatch nyilvános adatbázisokból szerzett meg "különböző digitális technikák segítségével", beleértve az Oroszországban, Kazahsztánban és Fehéroroszországban található szerverek hálózatát.

A megszerzett dokumentumok szerint Oroszországban számos új létesítményt építettek, ezen kívül teljes bázisokat tettek a földdel egyenlővé, majd teljesen megújították őket. A dokumentumokban szerepel több száz új laktanya, őrtorony, irányítóközpont és raktárépület tervrajza, és pontos elhelyezkedése. Még a több kilométernyi titkos, föld alatti alagutak részletes útvonala is immáron az újságírók kezében van.

Moszkva számára a legfájdalmasabb pont a Jasznij-i tervrajzok elvesztése lehet. A Danwatch több száz, eredeti tervrajzot talált a létesítményről, ahol a 2021-ben rendszerbe állított Avangárd hiperszonikus rakéták találhatóak.

Az Avangárd egy irányváltoztatásra képes, interkontinentális hiperszonikus rakéta, Putyin által előszeretettel reklámozott új, orosz fegyverrendszer. A RIA Novosztyi úgy ír a fegyverről, hogy az „sérthetetlen” a NATO légvédelmi rendszerei számára.

Hans M. Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségénél a nukleáris információs projekt igazgatója "teljesen hihetetlennek" nevezte, hogy ilyen információkat lehetett szerezni Oroszország nukleáris fegyvereiről.

Ez a kutatás a legmélyebb betekintés ezeknek a létesítményeknek a szerkezetébe, amit valaha a nyilvánosság előtt láttam. Egészen a 60-as és 70-es évekig kellene visszamennünk, akkor láttam hasonló, eredeti tervrajzokat

- mondta.

A dokumentumok részletesen leírják a nukleáris létesítmények biztonsági rendszereit: három rétegű elektromos kerítéseket a bázisok külső kerülete mentén, szeizmikus aktivitást és radioaktivitást érzékelő szenzorokat, robbanásbiztos ajtókat és ablakokat, megerősített betonépületeket, valamint mágneses érintkezőkkel és infravörös érzékelőkkel ellátott riasztórendszereket. Ezen kívül információkat tartalmaznak a víz-, fűtés- és szellőzőrendszerekről.

A dokumentumok a létesítmények belső elrendezését is részletesen feltárják. Leírják, hogy a katonák hol esznek, hol alszanak és hol használják a mosdót. Leírják, hogy a pincék mely helyiségeiben tárolják a védőfelszereléseket, és hol állnak a fegyverszekrények. 

Egyes esetekben még a belső megfigyelő kamerák típusát és helyét is meghatározzák.

Az ilyen anyag a végső hírszerzés. Ha megérted, hol futnak az áramvezetékek és vízcsövek, és látod, hogyan kapcsolódnak a különböző dolgok a rendszerekben, akkor azonosíthatod az erősségeket és gyengeségeket, és találhatsz egy gyenge pontot a támadáshoz

- mondja Philip Ingram, a brit hadsereg egykori hírszerzője.

A Danwatch saját bevallása szerint úgy jutottak a dokumentumokhoz, hogy lényegében kikeresték az állami pályázatok anyagait, ugyanis a katonai titkokat tartalmazó részeket csak 2020-tól kezdték titkosítani. Ennek egyébként sok orosz építőipari vállalat máig nem tett eleget. A Danwatch és a Der Spiegel még 2024 nyarán is talált érzékeny tervrajzokat a stratégiai nukleáris fegyverbázisokról.

Ez olyan információ, amelyet Oroszország nyilvánvalóan titokban akar tartani. Nem mintha az információ csökkentené a létesítmények értékét, de potenciálisan sebezhetőbbé teszi őket

- jelentette ki Tom Røseth, orosz biztonságpolitikai szakértő.

Tom Røseth szerint a Danwatch és a Der Spiegel által feltárt dokumentumok rávilágítanak arra, hogy Oroszország stratégiai nukleáris fegyveres erőinek modernizálása valós, és hogy az új fegyvertípusokról és infrastruktúráról szóló putyini szavak mögött nagyon is konkrét tettek vannak.

Hans M. Kristensen szerint az orosz modernizációs erőfeszítések elsősorban a régi szovjet korszak rendszereinek "nagyon is szükséges" cseréjét jelentik, és nem változtatják meg jelentősen a szuperhatalmak közötti törékeny egyensúlyt.

A szakértők szerint a rakétabázisokon található közel 900 működő nukleáris robbanófejnek és az azokat indítani képes interkontinentális rakétáknak leginkább pszichológiai jelentősége van. Ennek ellenére Oroszország nagy hangsúlyt fektet a stratégiai rakétaerőkre: több mint 50 ezer katona tartozik a szervezetbe, amely 3 hadseregre, 12 hadosztályra és több mint 40 ezredre oszlik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images