A fél világ ezt a tárgyalást várta: itt vannak az orosz-ukrán csúcs megállapodásai

Előzetesen nem igazán lehetett tudni, hogy mire lehet számítani a június 2-i orosz-ukrán delegációk csúcstalálkozóját követően, azonban a kilátások nem voltak éppen reménykeltőek: az első forduló nem hozott látványos áttöréseket, ráadásul egyik oldal sem mutatkozott különösebben nyitottnak a másik fél javaslataira. Éppen ezek miatt az áthidalhatatlannak tűnő ellentétek miatt inkább úgy tűnt, hogy maximum kisebb haladás lehetséges. Alaposan bekavart ebbe Ukrajna váratlan titkosszolgálati akciója egy nappal a megbeszélés előtt, amelyben az orosz légierő több stratégiai bombázója is megsemmisült. A csapás nagyon érzékenyen érintette Moszkvát, mivel mélyen az ellenőrzése alatti területen hajtották végre. A hatalmas támadást követően még az is felmerült egyes orosz politikai elemzőknél, hogy a Kreml delegációja ki sem utazik a találkozóra. Ezek a feltételezések nem igazolódtak, a két ország delegációs találkozott Isztambulban, ahol Törökország igyekezett közvetíteni a felek között.

A koradélutáni órákban el is kezdődtek a megbeszélések, viszont szinte alig ezután már arról számoltak be, hogy véget is ért a találkozó, alig egy órán keresztül tartott.

Hakan Fidan török külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „nem negatív eredménnyel” zárult a megbeszélés, amely nem tűnt túl biztatónak.

Már ez a körülmény is azt feltételezte, hogy nagy áttöréseket ezúttal sem értek el. A jelenleg éppen Vilniusban tartózkodó Volodimir Zelenszkij a következőket mondta az eseményről:

Az isztambuli tárgyalások befejeződtek, most várom (Rusztem) Umerov (védelmi) miniszter jelentését. A delegációk a török fél közreműködésével dokumentumokat cseréltek, és egy újabb hadifogolycsere előkészítésén dolgozunk

– jelentette ki.

Umerov a következő nyilatkozatot tette a zárt ajtós találkozót követően:

• Moszkva és Kijev megállapodott abban, hogy kicserélik az összes 25 év alatti, valamint a súlyosan beteg hadifoglyokat. Hasonlóan átadják egymásnak az elesett katonák holttesteit, a megállapodás szerint mindkét fél 6000 katona maradványainak hazajutásához járul hozzá.
• Az oroszok átadták az ukránoknak a memorandumtervezetet, amit korábban ígértek, Kijevnek egy hete lesz arra, hogy a dokumentumot alaposan megvizsgálja.
• Moszkva elutasította a tűzszünet lehetőségét, ahogy a két ország vezetője sem találkozóját sem támogatják.
• Végül az ukránok azt javasolták, hogy még ebben a hónapban tartsanak egy újabb találkozót.

Nem sokkal ezután a keményvonalas álláspontjáról elhíresült Vlagyimir Megyinszkij, Putyin tanácsadója is a sajtó elé állt, hogy azon értékelje az elhangzottakat.

• Beszélt az orosz memorandumtervezetről. Szerinte ez két részből áll, az ennek a második fele a tűzszünethez vezető úthz felé több javaslatot is megfogalmaz.
• Az általános tűzszünet helyett kisebb, 2-3 napos szakaszos tűzszüneteket javasoltak az oroszok.
• Bizonyos területeken fegyvernyugvás is jöhet, amely elsősorban a harctéri áldozatok összegyűjtését szolgálja majd.
• Szerinte az ukránok ígéretet tettek egy tűzszüneti javaslat jövőbeni kidolgozására.
• Megerősítette az Umerov által már említett nagyszabású fogolycserét.

Szóba kerültek továbbá az Ukrajnából elhurcolt gyerekek kérdése, ám ebben az esetben érezhetően nagyon nem sikerült azonos álláspontot felvenniük.

Bár az első eredmények alapján nem igazán lehet nagy eredményekről beszámolni, többen is méltatták a tárgyalást. Maga Megyinszkij is úgy fogalmazott, hogy elégedetten utaznak vissza Moszkvába, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök is kiválónak nevezte a találkozót. Azt továbbra sem tudni, hogy mikor jöhet a következő tárgyalás a felek között, az álláspontok eddig viszont láthatóan nem, vagy csak minimálisan közeledtek az elmúlt hetekben a megbeszélések hatására. A legtöbb nyugati elemző egyetért abban, hogy elsősorban Oroszország elsődleges szándéka lehet elhúzni a háborút minél tovább, mivel

Putyin stábja úgy érzi, hogy nyerésben vannak, ezért nem érdekük befejezni a harcokat, inkább igyekeznek minél inkább felpörgetni az eseményeket, hogy a lehető legtöbb terület felett vegyék át az irányítást.

Ez később a háború lezárásához jelenthet előnyösebb pozíciót az oroszok számára. Mivel csak részleges és rövidebb tűzszünetekre lehet számítani, ez lehetőséget ad Moszkvának, hogy még jobban felpörgesse a háborút. Ráadásul ezek az alkalmak korábban egyben azt is jelentették, hogy az oroszok igyekeztek kihasználni az időt, rendezni soraikat, megerősíteni a helyzetüket, hogy a fegyvernyugvás lejártát követően újult erővel menjenek neki a frontvonalaknak.

Címlapkép forrása: Turkish Ministry of Foreign Affairs via Getty Images