Itt a láthatatlan fegyver, amivel Kína sakkban tarthatja a világot

A német autógyártók a legutóbbiak, akik jelezték, hogy

Kína exportkorlátozásai termelésleállással fenyegetnek és megrázhatják a helyi gazdaságokat.

Korábban egy indiai elektromos autógyártó és amerikai, japán, valamint dél-koreai autógyártók is hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg.

Kína áprilisban exportellenőrzési listára helyezett bizonyos ritkaföldfém-mágneseket és hét ritkaföldfém-elemet: szamáriumot, gadolíniumot, terbiumot, diszpróziumot, lutéciumot, szkandiumot és ittriumot. A világ ritkaföldfém-termelésének mintegy 90%-át Kína adja,

és ezek az elemek nélkülözhetetlenek a védelmi ipar, az elektromos járművek, az energiaszektor és az elektronikai ipar számára.

Bár a ritkaföldfémek viszonylag gyakoriak a földkéregben, Kína elsajátította a technikailag nehéz és környezetkárosító finomítási folyamatot. A globális finomított termelés közel 90%-át állítja elő, és 2023 decemberében már betiltotta a ritkaföldfém-mágnesek gyártási technológiájának exportját is.

Februárban Kína exportellenőrzés alá vonta a volfrámot, tellúrt, bizmutot, indiumot és molibdént is. Januárban pedig javaslatot tett egyes akkumulátor-alkatrészek gyártásához és a lítium, valamint a gallium feldolgozásához használt technológiák exportjának korlátozására.

Tavaly decemberben Peking betiltotta az antimon, a gallium és a germánium exportját az Egyesült Államokba, válaszul Washington Kína félvezetőiparát érintő szigorításaira. Kína domináns szerepet tölt be ezen fémek ellátási láncában,

a globális kínálat 50-90%-át bányássza vagy finomítja.

2023 októberében Kína exportengedélyhez kötötte bizonyos grafittermékek kivitelét is nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Kína a világ legnagyobb grafittermelője és exportőre, valamint a globális grafit több mint 90%-át finomítja olyan anyaggá, amely gyakorlatilag minden elektromos jármű akkumulátorában megtalálható.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images