Biztonságpolitikai szakértő: mindössze egyetlen hatalom tudna rendet tenni az Izrael-Irán háborúban

Számítani lehetett arra, hogy Izrael meg fogja támadni Iránt, csak az volt a kérdés, mikor

– nyilatkozta Gyarmati István. A szakértő szerint az izraeli vezetés már régóta készült a katonai fellépésre, aminek jelei hónapok óta láthatók voltak a régióban zajló fegyvertelepítésekben. A támadás időzítése sem véletlen: "Donald Trump hatvan napot adott Iránnak, hogy válaszoljon, és Izrael a 61. napon indította a rakétákat".

Az izraeli hadműveletek elsősorban az urándúsító létesítményeket célozzák. Egyes helyszínek, mint a már támadott Natanz vagy a hegy mélyén található Fordó, jelentős katonai kihívást jelentenek, utóbbinál akár amerikai bunkerromboló fegyverek bevetése is szükségessé válhat. Gyarmati hangsúlyozta, hogy a nagy tisztaságú uránnak kizárólag katonai felhasználása lehet:

A dúsított uránnak a világon semmi hasznosítási lehetősége nincs más, mint az, hogy fegyvert csinálnak belőle.

A nemzetközi közösség Iránnal szembeni elutasító magatartását a szakértő teljesen indokoltnak tartja: "Iránnal azért áll olyan erőteljesen szembe a nemzetközi közösség, mert Irán az egy olyan ország, amelyik kijelentette és az alkotmányába beiktatta, hogy egy másik országot, nevezetesen Izraelt meg akarja semmisíteni. Ezt egyetlen másik ország nem tette meg. Észak-Korea sem mondta azt, hogy ő Dél-Koreát meg akarja semmisíteni, még ha szeretné is, de nem mondja, és nem is igazán tesz érte". Irán jelenlegi helyzetét több tényező is gyengíti: fogyóban vannak katonai eszközei, és regionális szövetségesei – a Hezbollah, a jemeni húszik, a Hamász – is visszafogottabbá váltak. "Úgy tűnik, hogy Iránban kezdenek fogyni a rakétakészletek" – jegyezte meg Gyarmati, hozzátéve, hogy "Izraelnek is vannak ilyen problémái, a védelmi rendszert ellátó Iron Dome rakétái egyenként 40 ezer dollárba kerülnek, a Dávid Parittyája még drágább."

Az iráni vezetés újabban tárgyalási készséget mutat: "Tegnap fölajánlották az amerikaiaknak, hogy tárgyaljanak most már, de Donald Trump azt mondta, hogy ez elkésett, előbb adjátok meg magatokat, aztán utána tárgyalunk." A szakértő egyetértett az amerikai elnök álláspontjával. Gyarmati szerint a jelenlegi helyzet nemcsak Irán katonai gyengeségeit mutatja, hanem a rendszer belső instabilitását is: "Az ajatollah utódlása napirenden van. Egy darabig volt egy szilárdnak tekinthető kijelölt utód, a korábbi elnök, akit helikopterbalesetben magához szólított Allah, és most folyik a harc az utódlásért." Megjegyezte, hogy Irán új elnöke mérsékeltebb politikus, ami önmagában is jelentőséggel bír.

A szakértő szerint a politikai rendszer összeomlása sem kizárt:

Azt mondják az igazán hozzáértők, hogy valahol a lakosság két-három százaléka támogatja ezt a rendszert. Ha egyszer elege lesz a népnek abból, hogy ezek a mullák ott ülnek a nyakukon, ez viszonylag könnyen megoldható lesz.

Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a katonai beavatkozás visszaüthet, és akár még radikálisabb vezetés is hatalomra kerülhet. Az Egyesült Államok szerepe kulcsfontosságú a közel-keleti stabilitás szempontjából – hangsúlyozta Gyarmati. Ha nem Amerika tölti be a vezető szerepet, akkor más nagyhatalmak, például Kína vagy Oroszország próbálnak befolyást szerezni a térségben. Az amerikai érdek az iráni konfliktus lezárása, majd hosszabb távú stabilitás kialakítása, bár a szakértő szerint valódi béke helyett legfeljebb "forró béke" várható.

Trump kommunikációs stílusával kapcsolatban Gyarmati megjegyezte, hogy bár az elnök személyisége impulzív, és gyakran ellentmond saját embereinek is, a háttérben komoly katonai és diplomáciai számítások állnak. "Amerika közvetlen biztonsági érdekei közé számít Izrael biztonságának a garantálása. Tehát ha ott arról van szó, hogy ehhez az szükséges, hogy az amerikai légierő beavatkozzon, akkor be fog avatkozni" – fogalmazott. A szakértő szerint egy új megállapodásra van szükség Iránnal, amely nemcsak az urándúsítást tiltaná, hanem az alkotmányukban rögzített "Izrael megsemmisítésére" vonatkozó célkitűzéseket is eltörölné, valamint korlátozná a rakétatechnológiát és hosszú távú nemzetközi ellenőrzést biztosítana.

Gyarmati a gázai helyzetet is elemezte, megjegyezve, hogy Izrael nem tudta teljesen felszámolni a Hamászt, és a szervezet bármikor új formában feltámadhat. "Egyes problémák olyanok, mint a reuma: nem lehet meggyógyítani, együtt kell velük élni" – fogalmazott. A szakértő szerint érdemes megfontolni Trump szokatlan javaslatait is, mint például a "gázai Riviéra" koncepciót, amely gazdasági fejlesztésekkel próbálná stabilizálni a térséget. A nemzetközi közösség által hangoztatott kétállami megoldással kapcsolatban Gyarmati szkeptikus: szerinte ez már csak "politikai szlogen", ami nem reális, mivel a palesztin oldalon hiányoznak az államiság alapfeltételei. "Azt ismételgetni, ami nem működik, butaság" – jelentette ki, hozzátéve:

Egy jó megállapodás nem létezik. Egy elfogadható viszont igen – ha mindenki egyformán elégedetlen.

Címlapkép forrása: Stringer/Getty Images