Az Uráltól nyugatra szinte bármit fel tud robbantani az új ukrán fegyver - Mégis hogy jutottunk el idáig?

1300 kilométerre csapott le az ukrán Ljutyij

City of Izhevsk, 1300 km from Ukraine.An-196 «Liutyi» strike drones conduct strikes at the Kupol electromechanical plant.The Kupol plant is a defense industry enterprise. It specializes in the production of anti-aircraft missile systems, including the famous Tor SAM pic.twitter.com/QZd6Yl5KAY https://t.co/QZd6Yl5KAY

— Cloooud (@GloOouD) July 1, 2025

A héten támadás érte Izsevszket, egy Urálhoz közeli orosz várost: legalább két, Ukrajnából indított drón csapódott be a település területén.

Izsevszk több mint 1300 kilométerre található az ukrán határtól, ami azt jelenti, hogy Kijev új fegyverei legalább ekkora távolságot megtettek, mielőtt célba találtak volna.

Fontos megjegyezni, hogy a drónokat nem csupán „random” ráküldték az ukránok Izsevszkre: a támadás célpontja az IEMZ Kupol volt, egy olyan iparkomplexum, ahol az orosz haderő számára drónokat és légvédelmi rakétákat gyárt az Almaz-Antej. Az üzemcsarnokot sikerült is eltalálni, a komplexumban hatalmas tűz volt és néhány épület le is égett, a gyártást átmenetileg felfüggesztették.

A támadás nagy konklúziója a következő:

Ukrajna már rendelkezik olyan fegyverrel, mellyel pontos találatot tudnak leadni az Uráltól nyugatra szinte bármire, de elérik akár a Földközi-tengert és Európa nyugati partjait is.

Teljes mértékben elképzelhetetlen lett volna a háború előtt, hogy Ukrajna ilyen képességgel rendelkezzen: az ukrán haderő legnagyobb hatótávolságú fegyvere az OTR-21 Tocska harcászati ballisztikus rakétarendszer volt, mellyel maximum 120 kilométeres lőtávolságot tudtak teljesíteni.

Mit tud az "ukrán Sahed"?

Moment porannego ataku na rafinerię w Tuapse (rosja )UAV „Lyutyy” uderza w rafinerię ropy naftowej pic.twitter.com/GsB5TURox9 https://t.co/GsB5TURox9

— Aneczka (@AneczkaKon69192) May 17, 2024

Az AN-196 Ljutyij (jelentése kb. „dühös”) légcsavaros nagy hatótávolságú kamikaze-drón, fejlesztését ironikus módon épp az orosz haderő által használt, iráni eredetű Sahed-136-osra (Gerány-2 az orosz haderőben) alapozták, ezért

„ukrán Sahednek” is becézik.

A háború évei alatt több típusváltozat is készült az AN-196-osból, az első dróntípus hatótávolsága valahol 600-1000 kilométer körül lehetett, egy 50 kilogrammos robbanófejjel volt felszerelve.

A Ljutyij legújabb változata már papíron 2000 kilométeres hatótávolsággal bír és egy egy 75 kilogrammos robbanófejet képes célba juttatni.

Magyarul a fegyver rombolóereje kb. megfelel egy közepes méretű MLRS-rakétáénak, de jelentős hatótávolsága teszi igazán félelmetessé, hiszen olyan, mélyen hátországbéli célpontokat képes támadni, melyet nem feltétlen szereltek fel elégséges légvédelmi képességgel.

Az Izsevszk elleni csapás alapján az AN-196-os kifejezetten pontosnak mondható, navigációs és célkereső rendszereinek működését értelemszerűen nem verték nagydobra, de annyit tudni róla, hogy GPS alapú navigációt, célkereső mesterséges intelligenciát használ.

AFU drones struck the Kupol Electromechanical Plant in Izhevsk, which produces Tor air defence systems & Harpia attack drones.One of the plant's workshops is burning over ​​50sqm. pic.twitter.com/X3k7nGm1E8 https://t.co/X3k7nGm1E8

— Greyskull (@FreudGreyskull) July 1, 2025

Egyetlen Ljutyij drón előállítási árát körülbelül 200 ezer dollárra becsülik, ami nem mondható kifejezetten olcsónak, egy iráni / orosz Sahed-136-os előállítási árát 10-50 ezer dollárra taksálják, bár Oroszország állítólag ennek többszörösét fizette ki Teheránnak az eszközökért.

Honnan tudnak az ukránok ilyen fegyvert építeni?

Érdekes anomáliának tűnik, hogy miközben Ukrajna szövetségesei a mai napig azon dilemmáznak, küldjenek-e Kijevnek 400 kilométeres hatótávolságú rakétákat, a megtámadott ország háborús helyzetben olyan fegyvereket fejlesztett, melyek hatótávolsága az említett szám többszörösét is meghaladja.

A magyarázat röviden annyi, hogy Ukrajna felfoghatatlan mennyiségű pénzt ölt bele dróniparának fejlesztésébe a 2022-es invázió kezdete óta, mindemellett jócskán kaptak külföldi szakértelmet is.

Ukrajna még 2022 nyarán, az első komolyabb harctéri sikerek után jelentette be, hogy elindítja a „Drónok hadserege” nevű programot, ennek fejében különféle támogatások formájában több mint 1 milliárd dollárnyi összeget fektettek be a drónipar fejlesztésébe, startupok támogatásába, illetve állami megrendelésekbe a haderő számára.

Kijelenthető, hogy az ukrán hadiipar-fejlesztés és haderőfejlesztés fókuszpontja 2022 nyara óta a drónképesség.

A 2022-ben megmozgatott összeg csak a kezdet volt: azóta minden évben 1-2 milliárd dollár körüli megrendelést ad le az ukrán védelmi minisztérium katonai drónokra, mindemellett Ukrajna külföldi támogatói is évi több százmillió dollárt fektetnek az ukrán dróniparba. Érdemes azt is megemlíteni, hogy közösségi finanszírozási kampányok és maguk a katonák is saját zsebből milliószám vásárolnak drónokat. Értelmes becslést ezen megrendelések értékéről nehéz tenni, de alsó hangon is valahol 5-10 milliárd dollár közti tőkebefektetést, megrendelést kap minden évben az ukrán drónökoszisztéma több mint 300 vállalkozása, így bőven jut pénz az eszközök gyártása mellett K+F tevékenységre is.

Mindemellett arról is érdemes szót ejteni, hogy az ukrán drónipar szakértelem terén is rengeteg külföldi segítséget kap: a háború elején külföldi fejlesztők tömegei mentek Ukrajnába saját startupokat alapítani, aztán dróniparral, mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok is megjelentek, mint a Skyeton Prevail, az Evolve Dynamics, a Quantum Systems vagy a Milrem Robotics.

Szóval nem csoda, hogy ilyen eszközöket ki tudott fejleszteni Ukrajna "önerőből". Az is elég valószínű, hogy közel sem a Ljutyij lesz a legdurvább fegyver, melyet az ukrán hadiipar elő tud állítani. Németország néhány hete jelentette be, hogy (egyelőre)

nem adnak Taurus rakétákat Ukrajnának, de segítenek Kijevnek fejleszteni egy ehhez hasonló fegyvert.

Jelenleg is folyamatban van legalább háromféle ballisztikus/cirkálórakéta-program Ukrajnában: az egyik a Neptun hajó elleni rakétát fejleszti tovább nagy hatótávolságú cirkálórakétává, a másik egy V-1-eshez hasonló működési elven futó cirkálórakéta, a Trembita, a harmadik pedig a több mint egy évtizede húzódó „Hrim-2” ballisztikusrakéta-projekt, melynek sorozatgyártása állítólag el is indult a nyáron.

Ukrainian volunteer group reportedly developed and is testing the Trembita compact cruise missile, powered by a pulsejet engine running on automotive gasoline. Similar engines were used in Germany’s V-1 rockets. Trembita specifications include a 100 kg launch weight, 20 kg… pic.twitter.com/pnNLX8FmTy https://t.co/pnNLX8FmTy

— Clash Report (@clashreport) December 28, 2024

Szóval eddig igencsak úgy fest, beigazolódik az állítás: minél tovább húzódik a háború, Ukrajna annál durvább fegyvereket fog tudni fejleszteni, tesztelni és élesben használni az agresszor Oroszország ellen.

Címlapkép forrása: Ukrinform/NurPhoto via Getty Images / A címlapkép illusztráció.