Orbán Viktor beszélt a Huxitról is

Orbán Viktor úgy vélekedett az Ultrahang youtube-csatornának adott interjújában, hogy örülni kell, hogy Donald Trump lépett hivatalba az Egyesült Államokban, mert nélküle világháború lenne. Azt elismerte, hogy bár január óta hivatalban van az új elnök, nem tudta a békét megteremteni az orosz-ukrán háborúban.

Arról is beszélt, hogy mikor következett be stratégiaváltás Oroszországgal szemben a magyar politikában vagy az ő gondolkodásában. A NATO-nak és nyugati szövetségeseinek csak addig lehet haladnia, amíg az oroszok meg nem erősödnek annyira, hogy ezt megakadályozzák. És ez a pont 2008-ban jött el, Bukarestben a NATO-csúcson - emlékezett vissza. Ezt megelőzően ő még Ukrajna EU-tagságát sem zárta ki. 2008-ban Oroszország még volt olyan gyenge meglátása szerint, hogy meg lehetett volna kockáztatni Ukrajna, valamint Georgia NATO-tagságát.

De erre a nyugati világ nem volt képes és azóta Oroszország csak erősebbé vált, ezért számomra nyilvánvalóvá vált, hogy ennek vége van - fejtette ki. Ezt követően vált számára világossá, hogy Vlagyimir Putyin visszaerősítette Oroszországot olyan szintre, ahol már számolni kell velük.

Innentől a miniszterelnök szerint eldőlt, hogy Oroszországgal erős, világpolitikai tényezőként kell számolni. "Ez a realitás és ebből kell kiindulni a magyar kormnynak, gondoltam én" - fogalmazott Orbán Viktor. Ezért utazott 2009-ben a 2010-es választási győzelem előtt már Szentpétervárra és amúgy Pekingbe is Hszi Csin- ping akkori alelnökkel tárgyalni, hogy ajánlatokat tegyen a két országnak, hogy milyen együttműködést és megállapodásokat képzel el velük.

Akkor azt is javasolta Szentpéterváron, hogy a történelmi vitákat tegyék félre és ez ne nehezítse a mindennapi együttműködést. "Ilyen értelemben nem gondolok mást se 56-ról, se a második világháborúról, csak amikor politikát csinálunk, ezeket a témákat hátrébb soroljuk, mert az a megállapodásunk az oroszokkal, hogy erről se ők, se mi nem beszélünk olyan módon, ami megterhelné az együttműködést" - fejtette ki.

A kormányfő szerint addig nem lesz vége a háborúnak Ukrajnában, amig az orosz és az amerikai elnök nem ül le tárgyalni és nem születik egy nagyobb megállapodás, melynek fontos, de nem egyetlen tétele a háború. Azt is mondta, hogy olyan nincs, hogy mindenki békét akar és nincs béke. Olyan van, és most ez a helyzet, hogy mindenki azt mondja, hogy békét akar, de egyesek nem akarják - jegyezte meg. Azzal folytatta magyarázatát, hogy szerinte az európaiak és az ukránok nyilvánvalóan a háború folytatását akarják, akármit mondanak, az Egyesült Államok elnöke valóban békét akar, és az oroszokról azt tudhatjuk biztosan, hogy a kijelölt területi határokat el akarják érni, és akár háború árán is meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna NATO-tag vagy NATO katonai fegyverlerakat legyen.

Orbán Viktor kiemelte: az orosz-amerikai nagyobb megállapodásnak a háborún túl része az energiaárak alakulása, Amerika hozzáférése az orosz piacokhoz és Oroszországé az amerikaiakhoz, a gazdasági szankciók, a technológia és a fegyverzetkorlátozás kérdése. Szóba került a Trump által bemondott 50 napos ultimátum is, erről azt mondta a miniszterelnök, hogy ezzel kapcsolatban sok a spekuláció, térjünk vissza erre a 49. napon.

Szerinte abból Magyarország számára jó nem sülhet ki, ha Ukrajnában fölfegyvereznek 800 ezer vagy egymillió embert, létrejön egy Magyarország súlyánál, erejénél jóval nagyobb hadsereg, amiről a "Jóisten sem tudja", hogy kik és mire fogják használni a következő évtizedben, mert ez önmagában veszélyes.

Meglátása szerint semmilyen feltétele nem adott annak, hogy az ukránok legyőzhessék az oroszokat.

Kevesebben vannak, még ha a Nyugat ki is tömi őket pénzzel, mindig kevesebb pénzük lesz, a fegyveriparuk évtizedekre van elmaradva az oroszokétól, és a végső soron legfontosabb érv, hogy Oroszoroszág egy nukleáris szuperhatalom, és még soha, sehol, senki nem győzött le nukleáris szuperhatalmat - sorolta Orbán Viktor.

Orbán Viktor beszélt arról, hogy ma még sokkal inkább megéri Magyarország számára az Európai Unión belül lenni és küzdeni a belső változásokért, mint kilépni onnan. Azt mondta, nincs olyan elméletileg kijelölhető pont, ami után már nem éri meg bent lenni;

egy dolgot tudok vállalni a magyar választók felé, ha úgy látpom, hogy a tagság már nem éri meg, akkor szólni fogok.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e ilyen pont, azt felelte, hogy "persze, hogyne".

De ha van is ilyen, az nincs a radaron egyelőre - tette hozzá. Szerinte szellemi értelemben ez a pont létezik, a kérdés indokolt, de egy higgadt vitában úgy érvel, hogy sokkal jobban megéri tagnak lenni.

Szerinte a legújabb uniós költségvetés Ukrajnáról szól, mert az az alapvetése, hogy Ukrajna az EU tagja lesz. A magyar probléma a költségvetéssel, hogy szankciós eszközöket hagytak benne, amikkel a pénzt bármikor elvehetik az országtól.

Amíg én miniszterelnök vagyok, addig én ezt a költségvetést a büdös életben nem fogom megszavazni, mert ez azt jelenti, hogy Magyarország guillotine alá teszi a fejét - érzékeltette.

"Azt gondoltam, hogy 2030-ra Európa és Amerika között harmonikusnak mondható, a kereskedelem azonos ideológiai megközelítésén nyugvó, közös gazdaságpolitika fennmarad. A vámháború ennek az ellenkezőjéről szól, Amerikának Európával szemben is megfogalmazott, saját gazdaságpolitikája lett" - fejtette ki. A 2030-ra a világ egészen másképp néz majd ki, nagy megpróbáltatások előtt állunk, nekünk higgadtan, ügyesen kell manővereznünk ezekben az években - fűzte hozzá.

Ma az a helyzet, hogy Európa a rossz politikai döntések miatt még mélyebbre juthat - foglalta össze a versenyképességi és geopolitikai helyzetet a világban. Szerinte rossz politikai döntések miatt Magyarország 30-40 évet is elveszíthet.

Arról is beszélt, hogy a jobb gazdasági növekedéshez békére lenne szükség. A kormány ezzel számolt még az év elején.

Nem az én dolgom ez, a nemzeti tőkésosztály létrehozza saját magát - fejtette ki egy másik témával kapcsolatban. A kormány dolga, hogy ne gátolja, hogy létrejöjjenek a megfelelő tőkeméretek, tőkevagyonok - mondta. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy három dolgot vár el a magyar nagytőkéstől: minden törvényt be kell tartani, az adót be kell fizetni és ha van pénzed, adjál munkát az embereknek.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Benko Vivien Cher