Az Európai Unió paradox csapdába került a kínai elektromos autókkal

Bár az EU-ban végrehajtott kínai elektromosjármű-beruházások segítik az EU dekarbonizációját, de kockázatokkal is járnak, ezért egységes uniós stratégiára van szükség a klíma-, az ipari és a biztonsági célokkal való összhang megteremtéséhez. Az európai autógyártók azonban magas termelési költségekkel és korlátozott akkumulátorgyártó kapacitással szembesülnek, ezért egyelőre

nem tudnak megfizethető, tömegpiacra szánt elektromos járműveket nagy mennyiségben előállítani.

A kínai gyártók beléptek a piaci résbe, és (nem csupán) költségversenyképes modelljeik mára az EU elektromos jármű eladásainak negyedét teszik ki. Továbbá, a kínai cégek az európai akkumulátor és elektromos jármű ellátási láncok mentén is jelentős beruházásokat eszközöltek. Kína európai elektromos jármű- és akkumulátorszektorokba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetései (FDI) gyorsulnak, ami stratégiai dilemma elé állítja Európát.

A Bruegel tanulmánya rámutat: kínai befektetések rövid távon egyértelmű előnyökkel járnak, bővítik a termelési kapacitást, fenntartják a regionális munkahelyeket és felgyorsítják a dekarbonizációs ütemtervet. Ugyanakkor jelentős kockázataik is vannak, beleértve

• az állítólagosan támogatott versenyből eredő piaci torzulásokat,
• az adatokhoz való hozzáféréssel és a digitális eszközök külföldi ellenőrzésével kapcsolatos biztonsági sebezhetőségeket,
• a hosszú távú gazdasági függőséget, valamint
• a kritikus fontosságú nyersanyag-export fegyverként való lehetséges alkalmazását.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Brüsszel felismerte a külföldi - különösen a Kínából származó - közvetlen befektetések kettős jellegét, azonban nagy kihívást jelent annak biztosítása, hogy a külföldi befektetési hullám hozzájáruljon az EU alapvető céljaihoz, ne pedig aláássa azokat.

Az Európai Bizottság vámokat vezetett be a kínai elektromos járművek importjára, megerősítette kereskedelmi védelmi eszköztárát és új, általános és célzott ágazati iparpolitikai kezdeményezéseket indított, de

az EU tagállamainak kínai beruházásokkal kapcsolatos megközelítései továbbra is széttagoltak és következetlenek.

Ez aláássa az EU kollektív alkupozícióját, éppen akkor, amikor pedig együtt kellene fellépni. A befektetések átvilágításával, az állami támogatásokkal és a támogatási rendszerekkel kapcsolatos megközelítések különbözősége gyengíti az EU kollektív befolyását és aláássa az EU kollektív alkupozícióját, megnehezítve a külföldi tőkebeáramlás Európa hosszú távú érdekeinek megfelelő kontrollját.

Európának nem szabad passzívan elnyelnie a kínai tőkét, és nem is szabad megpróbálnia teljesen blokkolni azt - ehelyett úgy kell alakítania a megállapodások feltételeit, hogy a külföldi beruházások összhangban legyenek az EU éghajlati, ipari és biztonsági célkitűzéseivel.

Ehhez az EU piacához mint az EU legnagyobb befolyási forrásához való hozzáférést kell összehangoltan alakítani. A kínai befektetések hatása attól függ, hogy

Európa képes-e kontrollálni az integráció feltételeit

- piaci erejét nem a kizárásra, hanem a befektetések szabályozására és irányítására használva.

Ez azt jelenti, hogy határozottan érvényesíteni kell az adatlokalizációra, a kiberbiztonságra és az előírások megkerülésének megakadályozására vonatkozó jelenlegi szabályokat, valamint javítani kell a tagállamok közötti koordinációt a támogatási versenyek vagy a szabályozási arbitrázs elkerülése érdekében. Ugyanilyen kritikus fontosságú, hogy a fenntarthatóságot, az innovációt és a munkaerőpiaci feltételeket be kell ágyazni az ösztönzők teljes spektrumába.

Az EU-nak átfogó eszköztárra van szüksége ahhoz, hogy kiaknázza a külföldi (különösen a kínai) befektetésekkel kapcsolatos lehetőségeket és kezelje a kockázatokat - húzza alá a tanulmány. Ezeknek az eszközöknek ötvözniük kell a befektetéseket vonzó és formáló ösztönzőket a káros gyakorlatokat célzó védelmi intézkedésekkel, felölelve a kereskedelempolitikától, illetve az állami támogatásoktól a fenntarthatóságig, a kiberbiztonsági és az adatvédelemig terjedő valamennyi kapcsolódó területet.

Fontos megjegyezni, hogy az EU szupranacionális státusza, a tagországok nemzetbiztonsága feletti korlátozott joghatósággal, valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályai iránti elkötelezettsége

korlátozza politikai lehetőségeit más gazdaságokhoz képest.

Azonban a szükséges jogi eszközök közül sok már létezik uniós szinten: bár az EU-nak nincs központosított befektetés-átvilágítási hatósága, rendelkezik jól fejlett eszközökkel, nevezetesen a kereskedelemvédelem, valamint a külföldi támogatásokról szóló rendelet és az akkumulátorokról szóló uniós rendelet formájában, és ezek az eszközök felhasználhatók a megfelelő hozzáadott értékű befektetések ösztönzésére és a nem piaci kockázatok kezelésére.

Az EU legerősebb eszköze a Kínával folytatott tárgyalásokban és a nagy értékű beruházások vonzására irányuló erőfeszítéseiben továbbra is az egységes piachoz való hozzáférés. Az EU-nak ezt az eszközt arra kell felhasználnia, hogy egyensúlyt teremtsen a nyitottság, az ipari versenyképesség és a biztonság között. A kereslet- és kínálatoldali intézkedések, a kereskedelemvédelmi eszközök és a kiberbiztonsági szabályok nem akadályt, hanem inkább eszközt jelenthetnek a kínai vállalatok strukturált, szabályokon alapuló integrációjához Európa zöldülő ipari környezetébe.

A kihívást tehát nem az eszközök hiánya, hanem a hatékony alkalmazásukhoz szükséges politikai akarat és stratégiai koordináció megteremtése jelenti.

Az irányítás átengedésével kapcsolatos nemzetállami vonakodás – különösen a beruházási döntések feletti kontroll esetében – továbbra is jelentős akadályt jelent. Az uniós országok közötti nagyobb koherencia azonban a Bruegel szerint elengedhetetlen, és ennek a kínai elektromos járművekre vonatkozó ár-kötelezettségvállalásról folytatott tárgyalásokat is befolyásolnia kell. Az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy az árra vonatkozó kötelezettségvállalások kiegészítsék, ne pedig helyettesítsék a szélesebb körű ipari és biztonsági biztosítékokat.

A kínai elektromosjármű- és akkumulátor-ipari beruházások segíthetnek az EU termelési kapacitásának bővítésében, a regionális gazdaságok fellendítésében és a know-how átadásának támogatásában, amelyek mindegyike prioritás Európa zöldátállása szempontjából. A kínai FDI uniós átvilágítási és irányítási keretrendszerével összhangban lévő vonzása hozzájárulhat ehhez, feltéve, hogy azt gondosan integrálják a hazai és nemzetközi partnerségek szélesebb ökoszisztémájába - egy, a Kínából származó elektromosjármű-ipari befektetésekre vonatkozó okos európai stratégiának megfelelően.

Címlapkép forrása: Portfolio