Megszólaltak a tudósok: kiderült, hova tűntek a pusztító cunamik a valaha volt egyik legerősebb földrengés után

Ahogy arról tegnap is beszámoltunk, a rengés epicentruma Petropavloszk-Kamcsatszkij településtől kb. 130 km-re volt, a hipocentruma pedig nagyjából 20 km mélyen. A területen 1952 óta ez volt a legerősebb földrengés.

A Richter-skála szerinti 8.8-as erejű, azaz a valaha mért 6. legerősebb földrengés rázta meg Kamcsatkát

- írta bejegyzésében a magyar meteorológiai szolgálat, a HungaroMet.

A Csendes-óceán térségében számos ország adott ki riasztást és helyenként evakuálási utasításokat a várható hullámok miatt. Hawaii szigetén a hatóság figyelmeztetéseinek eleget téve a lakosság a magasabban fekvő épületek és sziklákon vonul menedékbe a hullámok elől.

A földrengés epicentrumához közeli kamcsatkai partvidéken a rengés egyes területeken súlyos károkat okozott az épületekben, néhol pedig négy méteres hullámok is kialakultak az óceánon. Más helyeken azonban, beleértve a Kamcsatkához igen közel fekvő Japánt is,

a hullámok a vártnál kisebbek voltak, és sok figyelmeztetést azóta vissza is vontak a hatóságok.

A földrengés méretéhez képest a kialakult szökőárviszonylag kisebb volt, ami a kutatók szerint geológiai okokra vezethető vissza. A rengést a Csendes-óceáni tektonikus lemez mozgása váltotta ki, amely északnyugati irányba nyomul az Észak-amerikai lemez alá a Kamcsatka-félszigetnél, egy szubdukciós folyamat során.

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) szerint a lemezek konvergenciájának átlagos sebessége évente körülbelül 80 mm, ami az egyik legmagasabb relatív mozgási arány a lemezhatárokon. Ez a mozgás azonban általában alkalmanként bekövetkező hirtelen, több méteres elmozdulásként jelentkezik.

A földrengés során a tengerfenék hirtelen elmozdulása hatalmas mennyiségű óceánvizet mozgatott meg, ami cunamihullámokat generált. A nyílt óceánon ezek a hullámok akár 700 km/órás sebességgel is terjedhetnek, így 24 órán belül elérhették a Csendes-óceán bármely partvidékét.

A Kamcsatka-félszigetnél történt földrengés valamivel mélyebben (20,7 km) következett be a földkéregben, mint a 2004-es szumátrai vagy a 2011-es japán földrengés.

Ez a tengerfenék kisebb függőleges elmozdulását eredményezte, ami magyarázatot ad arra, miért voltak a cunamihullámok a vártnál kisebbek, és miért vonták vissza sok helyen a figyelmeztetéseket még a hullámok érkezése előtt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images