Versenyfutás az idővel: egyetlen dolog döntheti el a háborút Ukrajnában

A lap szerint Kijev és Moszkva is az idővel fut most versenyt: kérdés, hogy az ukrán tartalékok és a katonák még meddig képesek kitartani, ahogy az is, hogy az orosz gazdaság meddig bírja finanszírozni a háború költségeit. Donald Trump amerikai elnök igyekszik békét teremteni a két ország között, azonban a legnagyobb problémát az okozz, hogy az orosz elnök arra fogad, hogy Moszkva lesz a kitartóbb, így ők tudják majd a feltételeket megszabni a győzelem után. A javaslatok lényege, hogy Ukrajnát lényegében Vlagyimir Putyin vazallus államává tennék, a szuverenitás jelentős hiánya mellett. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy ami leginkább hiányzik Kijevnek, az egy egységes stratégia, amelyet az európai hatalmak és az Egyesült Államok is következetesen betart a biztonsági garanciák mentén.

A problémák láthatóan halmozódnak, de az orosz gazdaság nem fog egyhamar csődbe menni

– mondta Alekszandr Gabujev, a berlini Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója, hozzátette, hogy a romló kilátások ellenére a következő másfél-két évben az orosz gazdaság még egészen biztosan ki fog tartani.

Gabujev kifejtette, hogy a szigorúbb nyugati szankciókkal és a már meglévők határozottabb betartásával sokkal nagyobb nyomást lehetne gyakorolni, amivel az oroszok kitartásának ideje jelentősen rövidíthető. A másik nagy problémát az jelenti, hogy ameddig Moszkvának olyan erős partnerei vannak, mint India vagy Kína, addig stabil bevételre számíthat az orosz gazdaság, így a háborút is képesek finanszírozni. A következő gond magának az elnöknek, Putyinnak az elhivatottsága, mivel

rögeszméje, hogy Oroszország egykori dicsőségét helyreállítsa, így az sem elképzelhetetlen, hogy a meredeken zuhanó mutatók sem állítanák meg a támadásokban.

Több lépés viszont azt mutatja, hogy a Kreml nem teljesen érzéketlen a gazdasági hatásokra, igyekszik tompítani a károkat, amely akár az ország eladósításához is vezethet. A helyzetet súlyosbítja, hogy Ukrajna nagyszabású támadássorozatba kezdett az orosz energetikai létesítmények és olajfinomítók ellen, ez pedig az exportot nehezíti, de a belföldi ellátásban is gondokat okoz.

Ezzel szemben az ukránoknál azzal kell szembenézni, hogy meddig bírják tartani a védelmi állásokat. A beszámolók szerint a katonák már így is rendkívül kimerültek, és ha még további két-három éven keresztül kellene tartani a pozíciókat, azt már nem biztos, hogy elbírnák.

Moszkva célja most főképp nem is az, hogy területeket szerezzen, sokkal inkább ki akarja meríteni Kijevet, hogy ezzel kerüljön egyértelmű fölénybe.

Ugyanakkor a Nyugat erőinek együttműködése arra késztetheti Putyint, hogy mérsékeljen a céljain. Az ukránok gyengeségeit mutatja, hogy Donyeckben a gyalogság egyre ritkásabb védelmet tudd fenntartani, így az orosz rohamcsapatok egyre gyakrabban tudnak beszivárogni a frontvonal mögé, majd áttörést kialakítani.

A WSJ arról ír, hogy Ukrajnában az is gondot okoz, hogy a szegényebb vidéki területekről igyekeznek pótolni a kieső katonákat a sorozás során, hogy a városi magasabb jövedelmű réteget mentesítsék, de ez egyre nehezebb. Ez a jelenség egyre frusztrálóbb a társadalom szemében is, mivel a frontvonalon harcoló katonák egyre kimerültebbek és nehezen tudják tartani a helyzetet, addig a nagyvárosokban az éjszakai élet még mindig pörög a jómódúak szórakozása miatt. Azt is komoly problémának gondolják, hogy az ukrán katonai doktrína továbbra is az egykori szovjet gondolkodáson alapul, túl merev és felesleges veszteségeket is bevállal, amiket nem tehet meg.

A kérdés, hogy az ukránoknál eljöhet-e az a pont, amikor már egyszerűen ezeket a halmozódó hibákat nem tudják vagy nem akarják elviselni, és ez vajon előbb jöhet-e, mint az orosz gazdasági összeomlás.

Ezen futnak versenyt a felek, ami most a háború legnagyobb kérdése.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images