Elbukta a bizalmi szavazást, lemond a francia miniszterelnök - Jöhetnek az előrehozott választások?

Emmanuel Macron francia elnöknek most döntenie kell, hogy kinevez egy ötödik miniszterelnököt kevesebb mint két éven belül, vagy új parlamenti választásokat ír ki.

Az elnök jelezte, hogy szeretné elkerülni az újabb választásokat, és elutasította a saját lemondására vonatkozó javaslatokat.

Bayrou az augusztus 25-én kezdeményezett bizalmi szavazással remélte, hogy támogatást szerez 44 milliárd eurós megszorítási tervéhez a 2026-os költségvetésre vonatkozóan. Az ellenzék azonban a hétfői szavazást a miniszterelnök pozíciójáról szóló népszavazásként kezelte.

A 74 éves Bayrou, aki Macron közeli szövetségese és több évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező politikus, a szavazás előtt arra kérte a Nemzetgyűlést, hogy támogassa költségvetését, mondván, hogy Franciaország adósságai "elárasztanak bennünket".

Önöknek hatalmukban áll megbuktatni a kormányt, de nincs hatalmuk eltörölni a valóságot

- mondta.

Bayrou mindössze kilenc hónapig töltötte be a kormányfői pozíciót, de még így is háromszor annyi ideig bírta, mint elődje, Michel Barnier, akit rekordidő alatt buktattak meg egy bizalmatlansági szavazással tavaly decemberben.

Macron a tavalyi váratlan előrehozott választások óta politikai válsággal küzd, amely egy megosztott parlamentet eredményezett, ahol egyetlen párt sem szerzett egyértelmű többséget, így a szélsőjobboldal kulcspozícióba került a kormány stabilitásának befolyásolásában.

Ha Macron új miniszterelnököt nevez ki, továbbra is kérdéses, hogyan fogja a kisebbségi kormány elfogadtatni a népszerűtlen költségvetést. Boris Vallaud, a Francia Szocialista Párt vezetője kijelentette, hogy pártja készen áll a kormányzásra, ha Macron felkéri őket erre.

Franciaország az egyik legnagyobb költekezési szinttel rendelkezik Európában. Tavaly a közkiadások a bruttó hazai termék (GDP) 57 százalékát tették ki, amelyek az egészségügyi ellátást és a jóléti rendszert finanszírozzák, beleértve a bőkezű nyugdíj- és munkanélküli-ellátásokat.

Ez nagy költségvetési hiányhoz és növekvő államadóssághoz vezetett, amely a 2025 márciusában záruló pénzügyi év végére 3,35 billió euróra nőtt, ami a GDP közel 114 százalékának felel meg. Összehasonlításképpen, az Egyesült Királyság adóssága 2,9 billió font, ami a GDP közel 96 százalékát teszi ki.

Címlapkép forrása: Nathan Laine/Bloomberg via Getty Images