Történelmű jelentőségű a keleti nagyhatalom JL-1-es ALBM nukleáris rakétája, de valamiben még mindig súlyos a lemaradás

Sok más meglepetés mellett a kínai felvonulás egyik legnagyobb szenzációját a JL-1-es rakétarendszer felvillantása jelentette szeptember elején. Peking ezzel ugyanis belépett azon katonai hatalmak szűk körébe, amelyek légi, tengeri és szárazföldi nukleáris elrettentő erővel bírnak. A fejlesztésnek ugyanakkor megvannak a maga korlátjai, mivel a keleti nagyhatalomnak javítania kell a stratégiai bombázói képességeit. A nukleáris lövedékkel tölthető légi indítású ballisztikus rakéta (ALBM) megjelenése az arzenálban viszont azt jelenti, hogy mindenképpen javulhatnak az újabb lopakodók. Egyébként a JL-1 mellett tengeralattjáróról és szárazföldről is indítható rakétákat is bemutattak a parádén, ezzel

Kína először demonstrálta a nukleáris triádját.

A kínai állami média elmondása szerint a felvillantott rakéta akár 8000 kilométeres hatótávolsággal is rendelkezhet, miközben hiperszonikus sebességgel közelíti meg a célpontot. Haladása közben manőverekre is képes, ez jelentősen megnehezíti az elfogását. A JL-1-es egy H-6-s repülőgépre is felszerelhető, ez repülés közben utántölthető, mindez jelentősen megnöveli a hatótávolságát. A fejlesztéstől azt várják, hogy hosszú időn keresztül Kína rakétaarzenáljának része legyen.

Joseph Rodgers, a CSIS Nukleáris Kérdésekkel Foglalkozó Projektjének igazgatóhelyettese azt mondta a lapnak, hogy az Egyesült Államokban többen úgy látják, hogy Kína bevetheti a nukleáris rakétáit egy esetleges tajvani konfliktus esetén, különösen, ha az amerikai csapatok beavatkoznak. Peking egyébként azt kommunikálja, hogy csak akkor vetne be ilyen fegyvert, amennyibe az ellenségei először használnának ellenük atombombát.

A keleti nagyhatalom hátrányát az ALBM-ek versenyében jelenleg az jelenti Oroszországgal vagy az Egyesült Államokkal szemben, hogy

mindkét riválisának jóval hatékonyabb stratégiai bombázói vannak.

A kínai H-6-osok szinte egyetlen mérvadó szempontból sem tudják felvenni ezekkel a versenyt, így hatótávolság, hasznos teher és lopakodóképesség terén sem. A lapnak megszólaló szakértők kiemelték, hogy a most bemutatott ALBM egyszerűen túl nagy és túl nehéz ahhoz, hogy Kína akár a következő generációs bombázójára is egynél többet felszereljen belőle. A lemaradás ellenére Peking nagyot nyert a bemutatóval, mivel az ilyen típusú rakéta kifejlesztése önmagában sokkal bonyolultabbá teszi az ellenfelek számára a légvédelmet.

A megoldást a készülő H-20-as lopakodó bombázó jelentheti, amely átveheti a nukleáris triádban a légi indítású rakéták indításáért a felelősséget. Kína ezzel versenybe szállna az amerikai B-2 Spirit és a B-21 Raider repülőgépekkel. Az Egyesült Államokban azzal számolnak, hogy még 2030 előtt jöhet a keleti nagyhatalom újabb szupergépe, amely már képes lehet megszorongatni a vetélytársakat.

Címlapkép forrása: Wikimedia Commons