Megválasztása előtt hozhatja meg legfontosabb intézkedését az új japán miniszterelnök

A tartós infláció vált a választói elégedetlenség fő forrásává Japánban, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere elvesztette parlamenti többségét. A kormánypárt jelenleg keresi vezetőjét Isiba Sigeru miniszterelnök szeptember 7-i lemondása után, a pozícióra pedig 5 jelentkező is van. A párt két nap múlva választja meg új vezetőjét (aki ezzel jó eséllyel a miniszterelnöki pozíciót is megkapja majd),

a szakértők szerint pedig az utódlás kérdését a gazdaságpolitikai program fogja eldönteni.

A leendő LDP-vezető és valószínű miniszterelnök legnagyobb kihívása a közbizalom helyreállítása úgy, hogy kézzelfogható gazdasági támogatást nyújtson a költségvetési fegyelem veszélyeztetése nélkül.

Az öt jelölt eddig elutasította az ellenzéki pártok fogyasztási adócsökkentésre vonatkozó javaslatait, beleértve az élelmiszerekre vonatkozó ideiglenes adómentességet is. Még a fiskális lazítást támogató Sanae Takaichi is visszalépett korábbi élelmiszeradó-csökkentési javaslatától, azzal érvelve, hogy az intézkedés bevezetése időigényes lenne és nem nyújtana azonnali segítséget.

A fogyasztási adó jelenlegi 10 százalékos kulcsa (élelmiszerekre 8 százalék) Japán 78 000 milliárd jenes általános adóbevételének közel harmadát teszi ki. Márpedig a japán kormány nem engedhet meg magának egy ekkora bevételcsökkenést, a növekvő társadalombiztosítási és egészségügyi költségek mellett ugyanis az államháztartást terhelő kamatkiadások is egyre magasabbak.

A jelöltek ezért inkább az ideiglenes benzin-különadó eltörlését támogatják,

amit már a kormánykoalíció és a főbb ellenzéki pártok is elfogadtak. Az 1970-es években bevezetett, útépítést és -karbantartást finanszírozó különadó literenként 25,1 jennel növeli az alapvető 28,7 jenes benzinárakat. Ennek megszüntetése évente körülbelül 1 000 milliárd jenes bevételkiesést eredményezne.

A jelöltek emellett különböző jövedelemadó-reformokat is javasoltak,

amelyek célja a dolgozó háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növelése. Shinjiro Koizumi például a jövedelemadó-küszöb emelését javasolta, összhangban a növekvő bérekkel és inflációval.

A javasolt gazdasági intézkedések finanszírozásának részletei egyelőre hiányoznak a vezetői vitákból.

Minden jelölt az infláció és a rekordmagas vállalati nyereségek által megnövelt adóbevételekre mutat, mint potenciális finanszírozási forrásra. Egyedül Takaichi jelezte kifejezetten, hogy szükség esetén hajlandó lenne további államkötvényeket kibocsátani az inflációs hatásokat enyhítő intézkedések finanszírozására.

Japán a fejlett világ legnagyobb adósságával küzd, amely tavaly az éves GDP mintegy 237 százalékát tette ki. Az utóbbi évek inflációja növelte a nominális GDP-t, ami fokozatosan csökkentette a GDP-arányos adósságállományt – ezt a trendet a hitelminősítő ügynökségek pozitívan értékelik. Az inflációs nyomás azonban tavaly kamatemelési ciklus megkezdésére késztette a japán jegybankot, ami fokozatosan növelte a költségvetés kamatterhét.

Az árnyomásra utaló jelek és a kamatemelési várakozások jelenleg is erősek az ázsiai gazdaságban, így könnyen lehet, hogy a kormány költségvetési mozgástere a közeljövőben még tovább szűkül majd.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images