A felemelkedő nagyhatalom bejelentette: ez lehet az a vörös vonal, növekszik a feszültség a régi riválissal

A tajvani kérdés Kína alapvető érdekeinek középpontjában áll, és kihat a kínai-japán kapcsolatok politikai alapjaira, valamint Japán alapvető hitelességére, és egy olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni

– emelte ki a szóvivő.

Kuo Csiakun szavai annak köszönhetőek, hogy a szigetország vezetése november 11-én a Felkelő Nap Érdemrenddel tüntette ki Hszij Csang-tinget, a Tajpej Gazdasági és Kulturális Képviselet Japánban korábbi vezetőjét. Szerinte a japán kormány „ragaszkodott” a kitüntetés átadásához, és ez „egy újabb hibás lépés” Japán részéről a tajvani kérdésben. Hozzátette, hogy Kína határozottan elítéli a döntést.

Tajvanon 1949-ben alakult meg a Kínai Köztársaság, szemben a szárazföldi Kínai Népköztársasággal. A „két Kína” között azóta is súlyos nézeteltérés van, ennek elsődleges oka, hogy Peking a saját területének tekinti a szigetet, de a tajpeji kormány elutasítja a csatlakozást. Az elmúlt évtizedben a konfliktus változó intenzitással időszakosan kiújult, legutóbb 2022 nyarán vált rendkívül feszültté a helyzet, amikor Nancy Pelosi amerikai házelnök a szigetre látogatott. A kínai vezetés mindezt súlyos provokációnak tekintette, azóta a kínai hadihajók és katonai repülőgépek rendszeresen fenyegető hadgyakorlatokat tartanak a Tajvan körüli vizeken, egyes vélekedések szerint egyértelműen egy nagyszabású inváziót gyakorolva.

Japán fontos szövetségese a szigetnek, de azzal kapcsolatban nem egyértelmű Tokió álláspontja, hogy mit lépne egy esetleges kínai invázió esetén.

Japán és Kína között hagyományosan távolságtartó a kapcsolat, mivel a két ország kapcsolatát számos történelmi sérelem terheli. Kuo Csiakun szóvivő ezt is megemlítette, hangsúlyozva, hogy szerinte Tokiónak el kellene ismernie a 80 évvel ezelőtt lezáruló második világháborúban elkövetett bűnökért a felelősséget.

Címlapkép forrása: Johannes Neudecker/picture alliance via Getty Images