Katonai puccs rázta meg a drogbárók uralta államot – Lehet, hogy csak egy trükkös színjátékot látunk?

Narkóállam?

Katonai puccs történt szerdán a Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán pártján fekvő Bissau-Guineában, alig pár nappal a vasárnap tartott elnökválasztás után, illetve egy nappal azelőtt, hogy kihirdették volna a választás végeredményét. Csütörtökön a katonai vezetés ideiglenes elnökké választotta a hadsereg vezérkari főnökét, Horta Inta-A Na Man tábornokot, aki ígérete szerint 12 hónapig marad hivatalában.

Bissau-Guinea területe 36 ezer km², ami nagyjából a Dunántúl területének felel meg, lakossága 2 millió fő. Mivel a népességnövekedés relatíve nagy, a születéskor várható élettartam viszont alacsony, a legtöbb afrikai országhoz hasonlóan itt is nagy a fiatal lakosság aránya. Az egykori portugál gyarmat, amely 1974-ben nyerte el függetlenségét, még afrikai viszonyok között is szegénynek és fejletlen államnak számít: jelentős ásványi kincsei nincsenek, a lakosság nagy része mezőgazdaságból és halászatból él.

Az utóbbi években Bissau-Guinea a kábítószer-kereskedelem egyik fellegvárává vált, itt rakodják ugyanis át a Latin-Amerikából Európába tartó drogszállítmányokat.

A drogkereskedelemből a szegény országban néhányan nagyon meggazdagodtak, ezek a drogbárók pedig jelentős politikai befolyást is szereztek. A kábítószer-kereskedelem az államigazgatást és a hadsereget is átjárja: utóbbira jó példa, hogy a bissau-guineai haditengerészet egykori vezetőjét, Bubo Na Tchuto admirálist az Egyesült Államok egy művelet keretében 2013-ban elfogta, majd 2016-ban négyéves börtönbüntetésre ítélte kábítószer behozatalára irányuló összeesküvés miatt.

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) először 2008-ban hívta fel a figyelmet arra, hogy Bissau-Guinea „narkóállammá” válhat. A helyzet azóta csak rosszabb lett, különösen a most leváltott elnök, Umaro Sissoco Embaló 2020 óta tartó uralma alatt. Az nem világos, hogy a mostani katonai puccshoz köze lehetett-e a drogkereskedelemnek. A puccsisták mindenesetre azzal indokolták a hatalomátvétel szükségességét, hogy felfedeztek egy titkos tervet, amely a választások eredményének manipulálására irányult, és amelynek egy „jól ismert drogbáró” is az egyik kitervelője volt.

Not ONE civilian killed in Guinea Bissau today. How many people died in Tanzania over an “election” pic.twitter.com/7OdLfoA6Er https://t.co/7OdLfoA6Er

— African (@ali_naka) November 26, 2025

A sokadik államcsíny

Az 1974-es függetlenedés óta összesen hét puccs vagy puccskísérlet történt az országban, ebből csak három Embaló elnöksége alatt. Az első még 2022 februárjában volt, a következő 2023 novemberében. Az utóbbit követően az államfő feloszlatta a parlamentet, amelyben pártja kisebbségben volt, és azóta is rendeletekkel kormányoz. A legutóbbi puccskísérlet ellene éppen idén októberben történt, ezt követte a novemberi sikeres puccs.

Nyugat-Afrikában az elmúlt években egymást követik a katonai puccsok. Bissau-Guinea szomszédjában, Guineában 2021-ben történt katonai hatalomátvétel. Maliban és Burkina Fasóban 2022-ben történt katonai puccs, míg Nigerben 2023-ban. Ha a tágabb kontinenst nézzük, Szudánban 2021-ben volt katonai államcsíny, Gabonban 2023-ban, míg Madagaszkáron idén októberben. A nemzetközi sajtóban már elterjedt a „puccsövezet” (coup belt) elnevezés, amely Fekete-Afrika északi sávját jelenti az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig.

Mivel csütörtökön derült volna ki az elnökválasztás végeredménye, de közbejött a szerdai államcsíny, így nem tudni, ki nyerte végül a voksolást. Mindenesetre mind Embaló, mind legfőbb kihívója, az ellenzéki Fernando Dias da Costa magát nyilvánította ki a győztesnek. Amennyiben valóban Embaló győzött volna, három évtized után az első államfő lett volna, akit másodszorra is megválasztanak.

Szerdán azonban megtörtént a katonai puccs: lövöldözések hallatszottak az elnöki palotában és más helyszíneken, az utcán menekülő embereket rögzítettek a kamerák. Nem sokkal később a katonai vezetés már meg is jelent az állami televízióban, és kijelentették, hogy elmozdították az elnököt, lezárták a légteret és a határokat, illetve kijárási tilalmat rendeltek el. A korlátozó intézkedéseket azonban másnap már vissza is vonták.

CLAIM: An attempted coup is being reported in Guinea-Bissau Gunfire has been heard in the capital, Bissau, amid claims that President Umaro Sissoco Embaló has been detained. pic.twitter.com/6T4h02vg9N https://t.co/6T4h02vg9N

— Clash Report (@clashreport) November 26, 2025

Embaló előbb a katonák fogságába került, de csütörtökön repülőgéppel a szomszédos Szenegálba távozott. Választási ellenfelének, Diasnak elmondása szerint sikerült elmenekülnie a puccsisták elől, és nyilvánosan elítélte az államcsínyt.

Az ellenzéki politikus szerint a katonai puccs valójában Embaló műve volt, aki szerinte elvesztette a választást, így akart kerülőúton hatalomban maradni.

Az ellenzéki teóriát erősíti, hogy Horta Inta-A Na Man tábornok az elnök közeli emberének számított. Vagyis az ellenzék véleménye szerint csak színjátékról van szó, és a külföldre „menekült” elnök hamarosan a katonai junta élén térhet vissza a hatalomba.

A katonai puccs kapcsán valóban sok minden rejtélybe burkolózik, és talán az elkövetkező napok-hetek fogják megmutatni, hogy valóban egy cseles hatalomátmentési kísérletről van szó, vagy valódi államcsíny történt. A független Bissau-Guinea történetét nézve egyik forgatókönyv sem okozna meglepést.

Címlapkép forrása: AA Video/Anadolu via Getty Images