A totális összeomlás határára kerülhet egy ország Amerika partjainál, Washington legnagyobb riválisa tehetetlen

Szakértők szerint Kína a következő hónapokban is óvatosan fog lavírozni, és igyekszik elkerülni a közvetlen összecsapást az Egyesült Államokkal Kuba miatt. Washington a caracasi rajtaütés, vagyis Nicolás Maduro volt venezuelai elnök amerikai elfogása óta látványosan erősíti jelenlétét és befolyását a nyugati féltekén. A caracasi akció óta a Fehér Ház különös figyelmet fordít a nyugati félteke egyetlen kommunista államára, Kubára. Donald Trump amerikai elnök szerint „Kuba készen áll az összeomlásra”.

Havanna erősen függ a kedvezményes venezuelai kőolajszállítmányoktól, és ha Washington nagyobb ellenőrzést szerez ezek felett, Kuba gazdasági helyzete tovább romolhat.

Trump csütörtökön a New York Timesnak nyilatkozva azt mondta, hogy az Egyesült Államok éveken át fogja irányítani Venezuelát, és hasznosítani fogja az ország hatalmas olajtartalékait. Csian Sihszüe, a Sanghaji Egyetem Latin-Amerika Kutatóközpontjának igazgatója szerint az esetleges amerikai fellépés Kuba ellen „nem feltétlenül katonai művelet lenne”.

Az Egyesült Államok más eszközökkel is nyomást gyakorolhat Kubára, például szigorúbb szankciókkal. Ha Venezuela leállítja az olajszállítást, a kubai gazdaság helyzete tovább romlik

– mondta.

A mintegy tízmillió lakosú szigetország mindössze 145 kilométerre fekszik Floridától. Az 1960-as évek eleje óta amerikai gazdasági blokád sújtja. A kubai gazdaság alig heverte ki a Szovjetunió összeomlása utáni támogatásmegvonást, azóta pedig tartós áruhiány, gyakori áramkimaradások és a járvány utáni turizmus összeomlása sújtja. Trump és tanácsadói abban bíznak, hogy a venezuelai olajszállítások leállítása a kubai rendszer összeomlásához vezet. A héten az Egyesült Államok két, szankciók alatt álló olajszállító tartályhajót is lefoglalt, tovább szorosabbra húzva az ellenőrzést a venezuelai olajexport felett.

Az olajszállítmányok blokkolása kulcsfontosságú, mert Kuba súlyos üzemanyaghiánnyal küzd

– mondta Fulton Armstrong, az Egyesült Államok egykori latin-amerikai hírszerzési tisztje.

Peking jelenleg a legnagyobb vásárlója a venezuelai olajnak, és szoros ideológiai kötelékeket ápol Kubával is. A megfigyelők szerint azonban Kína támogatása valószínűleg korlátozott marad.

A kínai–kubai kapcsolatok alakulása elsősorban Pekingtől függ. Kuba igényei és vágyai egyértelműek, de Kína soha nem volt hajlandó Kuba patrónusává válni

– mondta Armstrong, aki jelenleg a washingtoni American University oktatója.

Az 1960-as évektől kezdve Moszkva volt Kuba fő támogatója, ám ez 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásával egyik napról a másikra véget ért. Peking azóta nyújtott ugyan némi pénzügyi segítséget, és elengedte Kuba adósságának egy részét, de Armstrong szerint a Havannával való kapcsolat sosem tartozott Kína valódi prioritásai közé. Arra a kérdésre, hogy Kína hajlandó-e több pénzügyi vagy gazdasági támogatást nyújtani Venezuelának és Kubának, Mao Ning kínai külügyi szóvivő szerdán úgy válaszolt: országuk továbbra is együttműködik ezekkel az államokkal, de a konkrét lépésekről közösen kell dönteni. Armstrong szerint Peking régóta úgy látja, hogy Kubának saját gazdasági reformokat kell végrehajtania, ahelyett hogy folyamatosan külső segélyekre támaszkodna.

Csian szerint nem valószínű, hogy a latin-amerikai országok engednek az amerikai nyomásnak, és Kínát sem fogják eltántorítani a térséggel való együttműködéstől.

Az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy kiszorítsa a többi országot, köztük Kínát és Oroszországot a térségből. Kína latin-amerikai kétoldalú kapcsolatai a jövőben biztosan több kihívással néznek szembe

– mondta.

Armstrong kiemelte ugyanakkor, hogy Kuba már régóta készült arra, hogy egyszer elzárják a venezuelai olajcsapot. Szerinte ez nem sikerült maradéktalanul, ám a kormánynak még vannak tartalékai, ám így is fájdalmasnak ígérkezik a következő időszak.

Címlapkép forrása: Zed Jameson/Anadolu via Getty Images