A NATO tavaly júniusi csúcstalálkozóján a tagállamok, köztük az európai országok és Kanada, kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2035-re a GDP 5%-ára emelik védelmi kiadásaikat. (A valóságban 3,5%-os rátáról van szó, a fennmaradó részt pedig a védelmi szektorhoz lazábban kapcsolódó kiadásokra kell fordítani.) Az európai védelmi kiadások összege nominálisan már most 50%-kal magasabb, mint volt 2022-ben. A következő öt évben várhatóan évi 500-700 milliárd euróra (588-823 milliárd dollárra) emelkednek ezen kiadások, és a teljes összeg mintegy 30%-át új fegyverek vásárlására fordítják majd.
Az európai országok tavaly megállapodtak abban is, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás elsődleges biztosítói lesznek. Most amerikai fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára (amelyeket a Biden-kormányzat adományozott volna) a NATO úgynevezett priorizált ukrán szükségletek listája (PURL) nevű kezdeményezése keretében. Európa eddig 5 milliárd dollárt (4,3 milliárd eurót) biztosított a PURL keretében, és a cél az, hogy az év hátralévő részében havonta körülbelül 1 milliárd dollárral folytassák ezt a finanszírozást.
Hosszabb távon Európa terve az volt, hogy Trump kedvében járjon és megnyugtassa, remélve, hogy a NATO amerikai vezetésű struktúrája a lehető legtovább fennmarad, miközben felkészül annak esetleges megszűnésére. Abból indult ki az európai álláspont, hogy az USA NATO-ból való esetleges kivonulása fokozatos lesz. Eszerint Európának legalább öt éve, talán egy évtizede lenne arra, hogy újrafegyverkezzen, és lemásolja az egyedülálló amerikai képességeket. Utóbbiak közé tartozik
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
