Kijev B-terve: acélsündisznóvá változtatnák az országot, ami emészthetetlenné válik bármilyen támadó számára

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly arra biztatta Kijevet, hogy változtassa az országot "acélsündisznóvá, amely emészthetetlenné válik a jelenlegi és jövőbeli agresszorok számára". Ehhez hatalmas, állandó hadseregre, a legújabb drón- és rakétatechnológiába való komoly befektetésekre, valamint jelentős hazai fegyvergyártási kapacitás kiépítésére van szükség.

"Ukrajna alapjaiban gondolta újra, mit jelentenek a biztonsági garanciák, és mire kellene épülniük" – mondta Aljona Getmancsuk, Ukrajna NATO-missziójának vezetője a Politicónak. "Korábban a koncepció elsősorban a partnerek védelmi kötelezettségvállalásaira összpontosított. Ma azonban világos, hogy minden biztonsági garancia magjának az ukrán hadseregnek és a védelmi iparnak kell lennie."

Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, Ukrajnának fenntartható védelmi szektort kell létrehoznia, meg kell reformálnia beszerzési rendszereit, át kell alakítania toborzási gyakorlatát, tovább kell fejlesztenie dróntechnológiáját, nagy hatótávolságú rakétákat kell építenie, és modern harckocsikkal, tüzérséggel, valamint vadászgépekkel kell felszerelnie erőit. Kijev akár 150 svéd gyártmányú Saab JAS-39E Gripen vadászgép beszerzéséről is tárgyal. Emellett több milliárd dollárnyi segélyre van szüksége ahhoz, hogy olyan hadsereget építsen, amelytől Oroszország valóban tart.

Ukrajna jövőbeli biztonsága "elsősorban a termelési ellenálló képességről szól" – mondta Ihor Fedirko, az Ukrán Védelmi Ipari Tanács vezérigazgatója.

Nem egyes fegyverrendszerekről és nem egyszeri technológiai áttörésekről van szó, hanem arról, hogy a védelmi ipar képes legyen idővel, nyomás alatt, kiszámítható termeléssel működni.

Biztonsági garanciákra azért van szükség, mert Donald Trump amerikai elnök elutasította Ukrajna előnyben részesített opcióját, a NATO-meghívást, amely az 5. cikk szerinti kollektív védelmet biztosítaná.

A NATO-tagság nélkül Ukrajnának egyedi megállapodásokra kell támaszkodnia, amelyek nem feltétlenül olyan erősek, mint a szövetségi kötelezettségvállalás. Kijev különösen óvatos az ilyen alkukkal szemben, miután megégette magát az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 1994-es ígéreteivel, amelyeket akkor tettek, amikor Ukrajna lemondott nukleáris arzenáljáról. Ezek az ígéretek végül üresnek bizonyultak.

Mivel a biztonsági garanciák gyengének tűnnek, Ukrajna B-terve az, hogy elsősorban saját erejére támaszkodik.

"Minél tovább tart a háború, annál inkább meg vannak győződve az ukránok arról, hogy elsősorban magukra kell támaszkodniuk" – mondta Getmancsuk. "Ez tükrözi mind az Ukrajnának tett korábbi biztonsági kötelezettségvállalások miatti csalódottságot, mind a NATO-tagság kilátásaival szembeni szkepticizmust, valamint az Ukrajna saját ellenálló képességébe vetett növekvő bizalmat."

A jövőbeli elrettentő erő kulcseleme a nagy létszámú hadsereg. A béketárgyalásokon Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy 800 000 fős hadsereget tartson fenn.

Az ukrán adatok szerint Oroszország havonta nagyjából 35 000 fős veszteséget szenved, nagyrészt az ukrán drónoknak köszönhetően. Ezt a képességet tovább kell erősíteni egy újabb orosz támadás megakadályozásához.

Ukrajna az elmúlt években kiterjedt drónpiacot, pilóta nélküli flottát, rakétákat, elektronikai hadviselési rendszereket, lőszereket és elfogórakétákat épített ki – mondta Fedorov. "De lehetetlen új technológiákkal harcolni, miközben régi szervezeti struktúrára támaszkodunk."

2025-re a Védelmi Minisztérium 4,5 millió FPV drónra szerződött, és több mint 110 milliárd hrivnyát (körülbelül 2,1 milliárd eurót) költött drónokkal kapcsolatos beszerzésekre. Ez háromszorosa az előző évi összegnek.

"A drónok, az elektronikai hadviselés, a lőszerek és a csapásmérő rendszerek terén a termelés már százás és ezres nagyságrendben mérhető. Ebben a szakaszban a fő feladat a tételről tételre való stabilitás és a minőségellenőrzés biztosítása, valamint az, hogy a gyártósorok megszakítás vagy teljesítményromlás nélkül működjenek" – mondta Fedirko.

Ukrajna saját rakétáit is fejleszti. Ha elegendő mennyiség áll majd rendelkezésre, ezekkel pusztító csapásokkal fenyegetheti Oroszország finomítóit, infrastruktúráját és katonai célpontjait, ha Moszkva ismét támadást indítana.

Ukrajnának azonban más cirkálórakétái és nagy hatótávolságú drónjai is vannak, amelyekkel mélyen Oroszország területén lévő célpontokat tud elérni. Emellett az Egyesült Királysággal közösen dolgozik egy 500 kilométeres hatótávolságú, 200 kilogrammos robbanófejet szállító taktikai ballisztikus rakétán is.

Mindehhez erős védelmi iparra és egészséges államháztartásra van szükség.

Tavaly az ukrán védelmi vállalatok kapacitása körülbelül 35 milliárd dollár értékű felszerelés gyártására lett volna elegendő, de Kijev pénzszűkében lévő kormánya csak körülbelül 12 milliárd dollár értékű szerződést tudott kötni – mondta Fedirko.

"A kapacitás 60 százaléka kihasználatlan marad. Hosszú távú szerződések, kiszámítható finanszírozás, védett gyártóhelyek, ahol lehetséges, automatizálás és hazai tesztbázis nélkül a sorozatgyártás nem tartható fenn" – figyelmeztetett.

Saját erőinek felszerelése mellett Ukrajna fegyverexportra is törekszik, amit a jelenlegi háborús szabályok azonban jelentősen megnehezítenek.

Az Európai Unió új védelmi kiadási kezdeményezései, például a 150 milliárd eurós SAFE, hitel-fegyverért program nyitva állnak az ukrán ipar előtt. A blokk emellett 90 milliárd eurós hitelt tervez nyújtani Ukrajnának, amelynek kétharmada védelmi célokra jutna.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images