Duplázódhatnak a lakásárak a következő években - Mutatjuk, hogy miért

Az új építésű lakások a KSH statisztikáiba a használatbavételi engedély megszerzése után (beköltözhetővé válik az ingatlan), amikor kifizetik a végső számlát és a NAV rögzíti az adásvételt, kerülnek csak be, azonban a fejlesztők rendszerint már a tervezési szakaszban, az építési engedélyeket követően értékesíteni kezdik azokat, amelyeket akkor még rendre bevezető áron kezdenek el kínálni. Az építkezés előrehaladtával organikusan is (1-2 év alatt) akár 10-15 százalékkal is feljebb mehetnek az árak (ahogy készül, és egyre kézzelfoghatóbb a projekt, úgy drágul is), amire még extraként rájön a mostanában (elmúlt 2 év) kikerülhetetlen kivitelezési költségek brutális emelkedése, és a kivitelezési idő csúszása miatti extraköltségek, így a használatbavételi engedély megszerzésekor már egy teljesen új árszint jellemzi a piacot és az adott projektet. Egy társasház felépítése, ha minden gördülékenyen halad, akkor is legalább másfél évig tart, ami alatt fontos piaci változások mehetnek végbe. Ilyen például a lakások árának az emelkedése, ami a kivitelezési költségek emelkedéséből is adódik. A mostani, munkaerőhiánnyal terhelt piaci környezetben azonban nem ritka, hogy egy lakás felépítése az engedélyek megszerzésétől kezdve a végső átadásig 2-2,5 évig is eltartson, extrém esetekben még tovább.

Ha tehát 2019 nyarán a KSH közzéteszi a 2018-ban használatbavételi engedélyt kapott és hvatalosan is értékesített lakások árait, akkor az azt jelenti, hogy olyan projektek és árak is nagy számban szerepelnek benne, amelyeket 2016-ban szerződtek és előlegeztek le az akkor még csak tervasztalon szereplő lakásokért. Nem csoda tehát, hogy 3 évvel később rendkívül alacsonynak tűnhetnek az akkori átlagos négyzetméterárak, a módszertan azonban nem teszi lehetővé a rövidebb átmenetet.

A másik lehetőség az, hogy megnézzük az elmúlt negyedév kínálati árait, ebben az esetben azonban az a probléma, hogy nincs garancia arra, hogy az adott épület végül valóban el is készül és megkapja a használatbavételi engedélyt. Illetve érdekes kérdés, hogy valóban a kínálati árakon történik-e a végső adásvétel, főleg egy kisebb projekt, esetleg egy generálkivitelezős családi ház esetében, hiszen illetéket mindenképp fizetnünk kell a bevallott vételár után, ami pedig nem két fillér.

Árrobbanás jön a statisztikákban

A fenti okok miatt tehát biztosan tudjuk azt, hogy a következő évek KSH statisztikáiban az új lakások ára fel fog robbanni, a mostani 300 ezer forintos árak helyett ugyanis a megyeszékhelyeken ma már sokkal inkább 500 ezer forint feletti árakkal találkozunk, Budapesten pedig a 600-700 ezer helyett mostanra 900 ezer körüli átlagok a jellemzők. Ezek azonban csak 2020-2021-ben fognak megjelenni a statisztikákban, így, ha naprakész információkat szeretnénk, muszáj az aktuális kínálati árakra hagyatkoznunk, de mint látjuk, ennek is vannak hátrányai. A budapesti átlagárárak, az elemzésekben megjelenő, további drasztikus emelkedését ráadásul az is előrevetíti, hogy jelenleg több olyan luxustársasház is épül - Szervita téri projektek, Rózsadomb, Hegyvidék - ahol a várható négyzetméterárak jóval 1 vagy akár 2 millió feletti szinten realizálódnak, ami bőven átlag feletti, így szintén extrém módon felfelé húzza majd a statisztikai átlagot.

• Címkék:
• ingatlan lakás,
• lakáspiac,
• ingatlan,
• ksh lakásárindex,
• Ingatlan lakáspiac,
• luxuslakás