shutterstock_785979430
Ingatlan

Választott a főváros: megmutatjuk, mit tervez az új vezetés Budapesttel

Portfolio
Karácsony Gergely kapta az önkormányzati választáson a legtöbb szavazatot a főpolgármester-jelöltek közül Budapesten, így a következő öt évben az ő vezetésével működhet a főváros. A főpolgármester programja rengeteg területet érint, amelyek a lakáspiacra is hatással lesznek, többek között a klímavédelem, a város- és közlekedésfejlesztés irányai, a zöldfelületek és a közterek kérdései. Emellett a lakáspiacra vonatkozóan önmagában is számos intézkedést tartalmaz, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.

Bár a program sok esetben részletes intézkedéseket említ, azok megvalósítása kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy számos egyéb tényező van (például kormánnyal való együttműködés jövője), ami befolyásolhatja mindezt, így ezek egyelőre inkább iránymutatónak tekinthetők a következő évek Budapestjére vonatkozóan.

Lakáspiac

A program lakáspiacot értékelő fejezete fő problémaként a budapesti lakhatási válságot említi, miszerint ma Budapesten a számunkra mintaértékű városokhoz (Bécs, Berlin) hasonlítva kifejezetten alacsony az önkormányzati tulajdonú vagy támogatott bérlakások aránya. Ezt orvosolná a program a jelenleg üresen álló lakások bevonásával és a nonprofit lakásépítések elindításával, aminek következtében a mai 4,6%-ról fokozatosan 10%-ra emelné a szabályozott lakásbérleti szektor arányát Budapesten.

  1. Létrehoznák például a közösségi célú nonprofit lakásépítések támogatása céljából az első Fővárosi Lakástársaságot, melyek számára átadnák azokat a telkeket, amelyeken a Társaság (EU-s támogatásokra is építve) a nonprofit lakásépítési programot megvalósíthatja.
  2. A magántulajdonosok és a kerületi önkormányzatok számára is lehetőséget biztosítanának arra, hogy a jelenleg üresen álló lakások bérbeadását és kezelését a Lakástársaságon keresztül valósítsák meg.
  3. Megőriznék a főváros tulajdonában lévő lakásokat. Megújítanák a lakásállomány kezelését, karbantartását, bérbeadási rendszerét, fokozatosan felújítanák a rossz állapotban lévő lakásokat.
  4. Átfogó szabályozást vezetnénk be, hogy a rövid távú, turisztikai célú bérbeadás (Airbnb) ne lehetetlenítse el a budapestiek lakhatását.
  5. Budapesti Lakásügyi Tanácsot hoznának létre a bérleti viszonyok jogszerűségének biztosítására, a vitás helyzetek kezelésére, a kerületi jó gyakorlatok terjesztésére.
  6. Fővárosi Lakásügyi Ombudsmant neveznének ki, aki kivizsgálja a lakossági észrevételeket, panaszokat.
  7. Támogatnák kollégiumok létesítését, legyen szó állami, egyetemi, önkormányzati vagy magáncélú beruházásról.
Property Investment Forum 2019
A főváros jövőbeli fejlesztései kiemelt témája lesz a november 21-én megrendezésre kerülő Property Investment Forum 2019 konferenciának.

A lakhatás megoldásán túl is komoly terhet jelent egy lakás rezsijének fizetése, ezért olyan programot hirdetnének, amellyel egyszerre csökkenthetők a háztartások költségei és tehetők zöldebbé ezek az ingatlanok.

  1. Újraindítanák a korábban leállított panelprogramot, a panellakások energetikai korszerűsítését támogató pályázati keretet.
  2. Részben EU-s forrásokra építve lehetővé tennék, hogy a családok önerő és hitel nélkül növeljék otthonaik energiahatékonyságát: szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtés korszerűsítésével.
  3. A Fővárosi Városrehabilitációs Keret pályázati feltételeinek módosításával összekapcsolnák a kerületi és EU-s forrásokból elérhető támogatásokat. A források nagyobb részét társasházak és önkormányzati lakóépületek felújítására fordítanák, míg kiegészítő támogatást kapnának azok az egyéni tulajdonosok, akiknek a jövedelme nem teszi lehetővé a pályázati önrész megfizetését.

A bérlakások számának és arányának lakásállományon belüli növelése mindenképpen pozitív irány, ugyanis - bár a szabályozatlan albérleti környezet miatt nem megbízhatóak az adatok - nyugat-európai mintához hasonlóan Budapesten is egyre nagyobb a bérlakásban élők aránya. Az erre vonatkozó szabályozott környezet megteremtése mind a bérlők, mind a bérbeadók érdeke, aminek hatására egy tervezhető, stabil piaci környezet alakulhatna ki.

Portfolio Ingatlan Újlakás-kereső
BudaPart

BudaPart

1117 Budapest, Kopaszi-gát 5
817 db lakás
29 – 124 m2 alapterület
Átadás:
2019 Q3-tól

Ajánlatot kérek

Klímavédelem

Folytatni kell a budapesti lakásállomány korszerűsítését, hogy csökkenjen az energiapazarlás, melynek során kezdeményeznék, hogy minden új fővárosi beruházás tiszta energiával (például napelem, hőszivattyú) működhessen, és megfeleljen a szigorú EU-s energetikai követelményeknek.

Tervben van egy Budapesti Energiahatékonysági Klaszter létrehozása, amely szakmai tanácsadást nyújt magánszemélyek energiahatékonysági célú lakásfelújításához, és összeköttetést teremt a lakossági és vállalati szféra, illetve az önkormányzati és az európai klímavédelmi pénzügyi alapok között. Ennek közreműködésével beindulhat a társasházak fűtéskorszerűsítése, a távfűtés továbbfejlesztése mellett.

Szakmai tanácsadással, pozitív ösztönzőkkel segítenék a lakossági és vállalati napelemes fejlesztéseket, párbeszédet indíthatnak a kormánnyal a jelenlegi szabályozás reformjáról. Emellett a vállalkozások rezsijének csökkentése érdekében energiahatékonyságot növelő beavatkozásokat támogathatnak, lehetőség szerint megújuló energiákra való áttéréssel együtt. A cél, a megújuló energia részarányának fokozatos növelése Budapest energiaellátásában.

A környezettudatos városvezetés további feltétele a felelős hulladékgazdálkodás, melynek egyik része a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése. Ezt követi az újrahasználat és az újrahasznosítás, valamint a hulladék energetikai hasznosítása.

Az új lakások energetikai követelményei 2021-től jelentősen szigorodnak, az életbelépő rendelet szerint az épület úgynevezett primer energiaigényének (fűtés és használati melegvíz előállításának energiája) 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni, valamint teljesíteni kell a legalább BB energetikai minősítést. Mivel azonban a lakásállomány legnagyobb részét a régebben épült, kevésbé korszerű lakások teszik ki, ezért valóban fontos kérdés a használt lakások energetikai jellemzőinek javítása.

Városfejlesztés

Az autóforgalom problémáinak enyhítésére a kisvárosok a nagyvárosban, avagy kis távolságok városa koncepció megvalósításával magát a mobilitási igényt csökkentenék, amihez a helyi városközpontokat kell megerősíteni, hogy valódi alternatívái legyenek a belvárosi utazásoknak akkor, ha szolgáltatásokról, szórakozásról, bevásárlásról, ügyintézésről vagy munkáról van szó.

A fejlesztéseket (lakó- és irodaberuházásokat) az átmeneti zónába és a külvárosokba irányítanák, a nagyobb ingatlanfejlesztéseket szigorúan a gyorsvasúti megállóhelyek (metró-, HÉV- és elővárosi vasút) közelében engedélyeznék, előnyben részesítve a barnamezős területeket. A plázastop fenntartásával, az újonnan épülő üzletek méretének szigorú szabályozásával élénk helyi kiskereskedelmet alakítanának ki, a városközpontokban a környék beépítettségéhez illeszkedő módon serkentenék a beépítési sűrűség növelését, hogy valóban városias lakó- és szolgáltatási sűrűség alakulhasson ki.

Emellett támogatnák a helyi közösségeket: a városrehabilitációs alap újragondolásával folytatnák a helyi fejlesztéseket támogató TÉR_KÖZ programot, a kihasználatlan önkormányzati ingatlanok felhasználásával teret biztosítva a helyi kisvállalkozásoknak és civil közösségeknek. Újraélesztenék a Műemléki Alapot és létrehoznák a Budapesti Régiós Egyeztető Fórumot az agglomerációs önkormányzatokkal való együttműködésre, Budapest metropolisz régiójának hatékony és egységes fejlesztésére. Szigorú szabályozási környezettel biztosítanák a város összefüggő nagy zöldterületeinek megmaradását és újabb értékes zöldterületek kialakítását.

A barnamezős beruházások ösztönzése fontos a város megújulása szempontjából, azonban itt a piaci érdekek ellentmondhatnak ennek. Egy barnamezős beruházásnál a terep előkészítése mellett gyakran a funkció átalakítása is extra költségekkel jár (például egy korábbi gyárépület lakóparkká, de akár irodaházzá történő átalakítása során), így a fejlesztőket valami módon érdekeltté kell tenni abban, hogy ilyen irányba nyissanak. A városközpontokban is fontos a helyi kiskereskedelem erősítése, azonban a méretgazdaságosság és a piaci hatékonyság itt sem biztos, hogy maradéktalanul érvényesülni fog.

Big Office Day Konferencia 2019
A budapesti irodapiac jövőjével és fejlesztési lehetőségeivel kiemelten foglalkozunk a november 20-án megrendezésre kerülő Budapest Office Day szakmai napon és kiállításon.

Közlekedés

A program szerint Budapestnek a napi politikai és népszerűségi érdekeken felülemelkedve világosan ki kell mondania, hogy a fenntartható és közösségi alapú közlekedési módok fejlesztésében hisz. Ugyanakkor azt is világossá kell tenni, hogy bár nincs hely és nincs szükség Budapesten ennyi autóra, szükség van arra, hogy aki ma autót használ, az a jövőben is legalább ilyen vonzó közlekedési lehetőséget kapjon.

Bevezetnék a közlekedési alapjövedelmet Budapesten, így mindenki maga döntheti el, hogy az önkormányzattól kapott támogatást milyen közlekedési módra használja fel, melynek célja, hogy minél többen, minél kevesebbet fizessenek a közösségi közlekedésért. Kezdeményeznék, hogy a 14 éven aluliak ingyenesen utazhassanak a közösségi közlekedés járművein. Támogatnák a városi vasúthálózaton alapuló, gyors és hatékony gyorsvasúti (német mintára, S-Bahn) rendszer fejlesztését, a metróvonalak ebbe a rendszerbe illeszkedő fejlesztését, valamint további villamosvonalakat kötnének össze.

Társadalmi vitát indíthatnak a korszerű és emberközpontú közlekedés feltételeiről, többek között a behajtási díjról. Stockholm példáját követve az ideiglenes bevezetés után népszavazással döntenének a fennmaradásáról. A klímavédelem és a budapestiek egészséges életmódja érdekében pedig előnyben részesítenék a gyalogos és kerékpáros közlekedést a motorizált eszközökkel szemben, a közösségi alapú közlekedést az egyéni formákkal szemben. Ezen túl pedig rendbe kell tenni az agglomerációs közlekedést is.

Zöldfelületek

A fővárosi zöldfelületek kapcsán a program az alábbi intézkedéseket fogalmazza meg:

  1. Létrehozzuk a fővárosi főkertész pozícióját, aki a főépítész mintájára Budapest zöldterületeinek megvédéséért és fejlesztéséért lesz felelős.
  2. Megóvjuk a város fáit, újakat ültetünk és gondoskodunk róluk, hogy a budapestiek eljövendő generációinak biztosítsanak friss levegőt.
  3. Létrehozzuk az új városi parkerdőt, a Budapesti Nagyerdőt Észak-Csepelen és Külső-Ferencvárosban, a Ráckevei-Duna-ág két oldalán. Megóvjuk a Ráckevei-Dunát a természetkárosítástól.
  4. Zöldfolyosóval kötjük össze a Margitszigetet, a Hajógyári- és a Népszigetet, valamint a Római-partot. Gondoskodunk a csillaghegyi öblözet árvízvédelméről, a Római-part megóvásáról.
  5. A nyilvánosság előtt újratárgyaljuk a Liget-projektet, a Városligetet közparkként újítjuk meg, a múzeumi épületeknek pedig máshol keresünk új helyet.
  6. Biztosítjuk a zöldterületek jogszabályi védelmét. Megtiltjuk a zöldterületek építési területté való átnyilvánítását.
  7. Új fát ültetünk minden budapesti újszülött tiszteletére, átgondolt stratégiát alkotunk Budapest befásítására és a meglévő faállomány gondozására.
  8. Az utcák felújítása esetén kötelezővé tesszük a közműalagutak kialakítását, hogy az utcák alkalmasak legyenek fák ültetésére. Fákat ültetünk a szűk, belvárosi utcákban is.
  9. Udvarzöldítési pályázatot hirdetünk a belvárosi lekövezett udvarok biológiailag aktívvá, klimatizáló hatású zöldfelületté alakítására.
  10. A felhőszakadásokkor lezúduló esővizet a víz átmeneti tározására alkalmas, süllyesztett közterületekre vezetjük, esőkerteket alakítunk ki. Támogatjuk a vízáteresztő burkolatok használatát és a locsolási célú esővízhasznosítást, talajvízkutak létesítését.
  11. Szélesítjük a zöldfelületek talajkutas és a Dunából történő közvetlen öntözését, hogy olcsóbbá és az ivóvíz-pazarlás csökkentésével fenntarthatóbbá váljon a parkfenntartás.
  12. Megkezdjük a közúti síkosságmentesítésben is az átállást a talajt, a fasorokat, a zöldfelületeket, a burkolatokat roncsoló nátrium sókról a környezetkímélő megoldásokra (zeolit, homok, stb.).

A város levegőjének védelme érdekében pedig:

  1. A dízeljárművek használatának visszaszorítására pozitív és negatív ösztönzőket alkalmazunk (közösségi közlekedési eszközök megújítása, városnéző buszok szigorúbb szabályozása). Madridi és londoni mintára alacsony kibocsátási övezeteket hozunk létre.
  2. Támogatjuk a motorizálatlan közlekedési módok, a gyaloglás és a kerékpározás térnyerését a gépkocsi-használattal szemben.
  3. Akár beépítési tilalommal is megvédjük azokat a városi szélcsatornákat, ahol szeles idő esetén a szmog távozhat a városból.
  4. Szemléletformálással, a létező jogszabályok betartatásával és célzott szociális támogatással fellépünk a súlyosan légszennyező tüzelőanyagok használatával és a szemétégetésekkel szemben.
  5. Elvégezzük a szmogriadós szabályozás régóta szükséges reformját a hatáskörökkel, a határértékekkel és a szmogos helyzetekben hozható intézkedésekkel kapcsolatban egyaránt.
  6. Növeljük a budapesti mérőállomások számát és azok technikai színvonalát.
  7. Kiterjedt, intenzív tájékoztató tevékenységet folytatunk a légszennyezettség veszélyeiről, okairól és a szükséges lakossági intézkedésekről.
Portfolio Ingatlan Újlakás-kereső
Waterfront City

Waterfront City

1033 Budapest, Folyamőr utca 3.
269 db lakás
30 – 126 m2 alapterület
25.2 – 209.9 M Ft
Átadás:
2021 Q4

Ajánlatot kérek

Közterek

A közterek fejlesztése kapcsán a program kimondja:

  1. Általános forgalomcsillapítást és sebességcsökkentést vezetünk be a főutak kivételével a város lakóterületein. Átmenő forgalom helyett labdázó gyerekeket a lakóutcákba!
  2. Egységes parkolási rendszer bevezetésével és a behajtási problémák rendszerben történő kezelésével értékes területeket szabadítunk fel, helyet adva így fáknak, virágágyásoknak, biciklitámaszoknak és szélesebb járdáknak.
  3. Támogatjuk a kerületek kerékpáros és gyalogosbarát átalakulását. Olyan utcákat alakítunk ki, ahol az emberek szívesen sétálnak vagy bicikliznek: ez jó az emberek egészségének, de a város egészének is.
  4. Közterületi árnyékolókat helyezünk el a tereken és valóban árnyékot adó megállókat létesítünk, hogy a nyári hőség idején is meg lehessen pihenni. Megkezdjük az úgynevezett klímabiztos közterek kialakítását (például természetes csapadékvíz-elvezetés), ebben az összefüggésben is törekszünk a nagyarányú fásításra.
  5. Ivókutakat és nyilvános mosdókat létesítünk városszerte, gondoskodunk azok folyamatos és kiszámítható működéséről.
  6. Befogadó, mindenki számára használható köztereket alakítunk ki: felgyorsítjuk az akadálymentes közlekedés és közterek biztosítását.
  7. Jelentősen növeljük a közlekedés biztonságát mindenki számára, célunk, hogy egyetlen halálos kimenetelű vagy súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset se történjen Budapesten. Új zebrákat festünk fel, ahol szükséges; fellépünk a városi száguldozás és a szabálytalan parkolás ellen.
  8. Minden négyzetméter közterületről világossá tesszük, hogy ki a gazdája. Minden térnek és utcának tisztának és rendezettnek kell lennie!
  9. A város mindenkié: gondoskodunk olyan közösségi terek kialakításáról, ahol fogyasztás nélkül is lehet találkozni, beszélgetni; valamint olyan szabadtéri, de fedett fórumokról, ahol közösségi rendezvényeket, gyűléseket lehet tartani.
  10. Száműzzük a belvárosi zöldterületekről (Erzsébet tér, Gödör, Március 15-e tér) azokat a nagy terhelést jelentő ideiglenes vásárokat, fesztiválokat, amelyek tönkreteszik a zöldfelületeket: ezeket csak burkolt tereken engedjük meg.

Végül pedig a Duna-partokat említve az alábbi intézkedések fontosságára hívja fel a figyelmet:

  1. A pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. A budai alsó rakparton szükségszerűen megmarad még az autóforgalom, de úszóműveken és a hozzájuk vezető, sűrűn elhelyezett zebrákon ott is le lehet majd jutni a víz közelébe.
  2. A hajók tartósabb kikötésére szolgáló kikötőket a folyó külsőbb szakaszaira (a Margit hídtól és a Petőfi hídtól kifelé), valamint a függőleges partszakaszokra költöztetjük, így a lépcsőzetes partfalaknál az emberek találkozhatnak a vízzel.
  3. Szigorú környezeti és közlekedési normákat vezetünk be a Duna budapesti szakaszán közlekedő hajók esetében. Megtiltjuk a szállodahajók aggregátorral történő energiaellátását.

A fenti intézkedések jó irányt mutatnak Budapest fejlesztési céljairól, azonban nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg több olyan fejlesztési program is zajlik, melyekre Tarlós István korábban már megegyezett Orbán Viktorral. Ilyen például a 3-as metró felújításának befejezéséhez szükséges forrás, a tömegközlekedés fejlesztése, valamint a szemétszállítás, de abban is megállapodás született, hogy a kormánnyal áttekintik Budapest árvízvédelmi helyzetét, továbbá foglalkoznak a belváros autómentesítésének kérdésével is.

Orbán Viktor és Tarlós István megállapodásával összefüggésben tavaly októberben egy 62 pontból álló lista foglalta össze azokat a projekteket, amelyek a következő években összesen 1100 milliárd forintból valósulhatnak meg. A listán közterületfejlesztések, épületek felújításai, újabbak kialakítása és teljes városrészek megújítása szerepel, az azokhoz tartozó közlekedési kapcsolatok fejlesztésével együtt.

Este jön a vihar! Másodfokú riasztásokat adott ki az OMSZ
Visszatérne a Boeing 737 Max, aggódnak a repülővel utazók
Megkezdi Európa meghódítását a kínai Alibaba
Hatvanezer autót kell visszahívnia a Mercedesnek
Nagy változás jön a Mátrai Erőmű vezetésében
FrankfurtTőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Budapest ingatlanpiac lakások madártávlat