Reicher Péter interjú
Ingatlan

Van egy új szakma, amire hatalmas az igény és a fizetésben határ a csillagos ég

Tervezési szinten már a világon mindenhol ismerik, a kivitelezésben és az üzemeltetésben azonban még bőven van tere a BIM módszertan alkalmazásának, hogy általa hatékonyságot növeljenek, minőséget javítsanak, illetve időt takarítsanak meg és költségeket csökkentsenek. Az építőipar ilyen szintű – azaz átfogó - digitalizációja ugyanakkor megfelelő szaktudást és újfajta szakértőket is igényel, amiben Magyarország még igazán gyerekcipőben jár. Az építőipar és a BIM jövőjéről beszélgettünk Reicher Péterrel, a Graphisoft SE régió igazgatójával.

Hogyan látja a magyar építőipar helyzetét?

Magyarországon az elmúlt négy évben egy kegyelmi állapot van, a nagy állami beruházások serkentően hatottak a munkanélküliség ellen, valamint a kereskedelem oldaláról is hozzájárultak e kedvező helyzet kialakulásához. Ez kiegészült az 5 százalékos áfával, ami a lakossági lakásépítést dobta meg, illetve a CSOK hatása egy olyan döbbenetes számot produkált, ami évente 20-40 százalékos növekedést eredményezett ebben az időszakban. Ezek a kegyelmi állapotok általában nem tartanak sokáig, az ingatlanosok és a mérnökök is egyre józanabbul próbálnak felkészülni arra, hogy mi lesz egy ilyen gazdasági boom után. Az építőipar korábbi 23 százalékos bővülése most már csak 6,8 százalék, a prognózisok jövőre pedig még ennél is kisebb növekedést jeleznek, tehát valóban itt az ideje annak, hogy gondolkozzunk azon, miként lehet minimalizálni a veszteségeket, fenntartani a profitot, és versenyképesebbé válni. Ez azért fontos, mert a 2008-as vészkorszak teljesen felkészületlenül érte a magyar menedzsmentet nemcsak az építőiparban, hanem az egyéb szektorokban is, a cégvezetők akkor nem voltak felkészülve, hogy milyen menedzsmentmódszerekkel kell erre reagálni.

Reicher Péter

GRAPHISOFT SE, régió igazgató

Reicher Péter okleveles építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök. Szakmai pályafutása során korábban – többek között - az SAP, a Xerox, valamint a HP államigazgatási területért felelős vezetőjeként dolg
Tovább
Reicher Péter okleveles építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök. Szakmai pályafutása során korábban – többek között - az SAP, a Xerox, valamint a HP államigazgatási területért felelős vezetőjeként dolg Tovább

A tervezéstől a felépülésig hol veszik el a legtöbb idő, energia, pénz, hatékonyság, amire érdemes lehet koncentrálni?

A Graphisoftnál sokáig a dizájntervezéstől néztük a folyamatot, de két éve már az ingatlanbefektetők fejével is elkezdtünk gondolkozni. Ráadásul a több évtizedes világpiaci tapasztalatunk van, ezért össze tudjuk vetni a különböző régiók trendjeit, változásait és azok okait. Most azt látjuk, hogy itthon az ingatlanárak már erősen csípnek, és ez teljesen más helyzet, mint amikor nagyon olcsó az ingatlan. Például Hongkongban, ahol kétmillió forintos négyzetméterárnál kezdődnek az ingatlanárak, ingatlangazdálkodóként zsebkendőnyi területen kell felhőkarcolókat felépíteni. Már Magyarországon is elindult az a változás, hogy az ingatlanbefektetők a teljes értékláncot kezdik lefedni, sokszor ők a kivitelezők is és így értékesítik a projektet, vagy üzemeltetők lesznek, ebben az esetben az építkezést a piacra bízzák, de akkor sem rövid távú befektetésben gondolkoznak. Már nem arról van szó, hogy minél olcsóbban megépítsék, aztán minél drágábban eladják, hanem az értéklánc hosszabb folyamatát tartják a kezükben és hosszú távon érdekeltek az üzlet sikerességében.

Ez segíti a tudatosságot egy olyan cégnél, amelyik egy ilyen terméket állít elő. Könnyebb eladni, ha hosszú távon, 40-50 éves megtérülésben kell ezt az extra költséget számolni.

Pontosan így van. A BIM nem arról szól, hogy valami még csicsásabbat lehessen építeni, hanem hogy még magasabb minőségben valósuljon meg az építmény, miközben a költségek valamint az átgondoltság és munkafolyamatok összehangoltsága révén a környezeti terhelés is jelentősen csökken. Bármilyen helyzetben egy ilyen eszköz mindig szexi.

Az emberek mindenhol olcsósítani akarnak úgy, hogy a minőségből lehetőleg ne veszítsenek. Ez nem egy új építőanyag, nem egy még drágább gép, amivel valami még szebbet lehet csinálni, hanem egy olyan eszköz, ami a zárványokat kiemeli, ami takarékosságra, versenyképességre, józanságra ösztönöz.

Ez azt jelenti, hogy a digitális fejlődés, amelynek vállalatunk nemzetközi szinten is meghatározó innovátora már eljutott odáig, hogy egy informatikai platformon megoldható az értékteremtő lánc, integrálni lehet a szereplőket, akik tulajdonképpen 3000 éve építenek, de mégis külön fejezetekben szerepelhet a dizájn, a kivitelezés, a tervezés, az üzemeltetés és ezek alcsoportjai.

Melyek azok a konkrét pontok, ahol egy ilyen rendszer költséget csökkent és hatékonyságot növel?

Ha egy házépítésre, vagy felújításra gondolunk, ott is kérdés az, hogy időben ott van-e a megfelelő ablak, amikor azt be kell építeni. Ha négy napot kell rá várni az nem sok, egy 60 napos építkezésnél 8 százalék. Ha tervezési szinten, már egy monitor előtt nézve előre lehetne tudni, hogy mikor kell ott lennie az ablaknak, akkor az idő 6,6 százalékát meg lehet spórolni. Egy nagyobb építkezésnél, például egy hotelnél, ha már csak négy nappal is hamarabb átadják a 160 szobát, akkor korábban kezdődik a pénztermelés és gyorsabb a megtérülés. Ez mind azon múlik, hogy az a rendkívül összetett, rendkívül sok szereplő által megvalósított építésügyi feladat jól, pontosan van-e megtervezve és koordinálva. A BIM-et az informatika eszköztárával a kisebb és nagyobb projekteken is hasznos lenne alkalmazni, természetesen látványos megtakarításokat minél nagyobb projekten lehet elérni. Ha minden szereplő ebbe az irányba indulna el, akkor nemzetgazdasági szinten is jelentős megtakarításokat érhetnénk el a környezetvédelemben, hulladékgazdálkodásban, szén-dioxid-kibocsátásban.

Reicher Péter interjú graphisoft
Reicher Péter

Magyarországon nehezedik nyomás az építőipari vállalkozókra, hogy tegyenek valamit?

Magyarországon az építésügy még nem tart egy olyan bonyolultsági szinten, mint más országokban. Egy kezemen meg tudom számolni a közúti alagutakat, a felhőkarcolókat, egyszerűen nincs még olyan összetett mérnöki feladat, ahol tényleg a határát súroljuk a mérnöki tevékenységnek. Ellenben ez változik, a kezdődő aluljáró-építés, alagútépítés, felhőkarcoló miatt. Ezen felül a mostani kedvező helyzet nem tarthat örökké. Jelenleg tudjuk, hogy egy elnyert közbeszerzésre biztos, hogy további pótmunkák szükségesek, másrészt azt is látjuk, hogy határidőre viszonylag kevés építmény készül el, így van még mit javítani a versenyképességen és a takarékosságon.

Építőipar 2020
A tavalyi év sikere után, 2020-ban már 2. alkalommal rendezzük meg - a fél napos után, immáron egész napos – az építőipar jelenéről és jövőjéről szóló konferenciánkat.

Egyre több uniós szabályozást hoznak létre a klímavédelemre fókuszálva. Ebben hogyan tud segíteni egy ilyen rendszer?

Nemzetközi statisztikák mutatják ki, hogy 40 százalékban az építőipar a környezetszennyezés okozója, így természetesen cél, hogy ezen változtassunk. A fel nem használt építőipari anyagok körülbelül 8 százaléka hulladék, ez egy olyan alapszám, amit partnereink révén Japánban mértünk. Az építőiparnak hatalmas hatása van a környezeti fenntarthatóságra, és ez a fajta digitális technológia segít azon is, hogy ezek a számok egyre kisebbek legyenek, kevesebb legyen a szemét, a közlekedés, amivel az építőanyagokat a helyszínre szállítják, és utána a hulladékfeldolgozás is. Két nyomás van, az egyik a beruházók és a befektetők részéről a költségtartás miatt, a másik, hogy a világgal összehasonlítva hol tartunk az építőiparban, mennyire vagyunk lemaradva hatékonyságban, amit minél hamarabb be kell hoznunk.

A makroszintű elvárások hogyan alakulnak az építőiparban?

György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár mondta a legutóbbi konferencián, hogy az osztrák építőipari munkás négyszer termelékenyebb, versenyképesebb, hatékonyabb, mint a magyar, négyszer annyi értéket állít elő. A hazai építőipar valóban hatalmas versenyhátrányban van, ez azt jelenti, hogy ugyanazokból az anyagokból dolgoznak, de a munkaszervezésben, a munkaerő tudásában van a versenyképesség problematikája. Próbáljuk kitalálni, hogy minek lehet a legnagyobb hatása, hol lehet a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb hatást elérni. A kezdeményezés az okos építőipari anyagok használatára megvan, az automatizálást is látjuk, vannak például építőipari appok, amelyek részterületekre adnak megoldást. Az automatizáció során is az első lépés, hogy legyen egy olyan terv, amit a robot végrehajt. A Puskás stadion tetejét mondhatjuk, hogy robotok állították elő, az acélszerkezetet ugyanis Kecskeméten robotok forrasztották, de ennek is egy milliméter pontosságú terv volt az alapja.

Ilyenkor felmerül, hogy a BIM módszer vagy nagyon drága, vagy nem értik, vagy valaki nem szeretné, hogy ezt használják. Miért nem alkalmazza mindenki?

Azért, mert összetett. Viszont meg lehet tanulni, csak szükséges hozzá egy attitűdváltás. Az építőipar 3000 éves múlttal rendelkezik, már minden ki van találva, mindenki a saját szerepéhez, szakterületéhez ragaszkodik. Az attitűdváltás 3-4 éve az együttműködéssel elkezdődött, a technológiai integráció lehetőséget adott arra, hogy az ellenőr a kezdetektől belelásson a tervezésbe, a statikus belelásson az építész munkájába, bármilyen távol is volt az építésztől, a felhőn keresztüli megosztásnak köszönhetően. A terveztető vagy a finanszírozó szintén beleláthat a kivitelezésbe, egy 3D-s filmen nézheti, hogyan zajlik a modellben az előrehaladás. Ez a szemléletváltás, vagyis hogy egymás munkájába belelátunk, nem kritizáljuk, hanem elősegítjük, a Puskás Ferenc Stadion építésénél kézzel fogható volt a tervkoordinációnál. Nem papíron, kiabálva próbáltuk meg helyre rakni a hibákat, hanem mindenki elfogadva a tanultakat, rögtön a kezdeti fázisban együttdolgozott, és így mindenkinek a hozzáadott értékét az informatika, egy adatbázisba össze tudta gyűjteni.

Nagyberuházás kezdődik még BIM nélkül?

Itthon jelenleg minden projektben más a BIM előírás, a kivitelező a különböző projektjeiben különböző feltételek mellett értelmezi, használja ki ezt a módszert és a BIM szoftverek nyújtotta szolgáltatási kínálatot. Az egy következő lépés, hogy esetleg kialakuljon egy nemzeti BIM stratégia, ami még hatékonyabbá teszi ezt a folyamatot. Angliában, Németországban már van egy egységes szabályozás, az EU-ban most készül. Ennek előkészítésére készítette el a Graphisoft a magyar építészek számára az ArchiCAD BIM sablont.

Vannak versenytársak?

Hogyne lennének. 33 év alatt megszoktuk a versenyt a világban. A Graphisoft benne van abban a 2-3 szoftverfejlesztő cégben a világban, amelyek képesek az építőipar folyamataira széleskörű BIM szoftvermegoldást nyújtani.

A fejlesztők találnak BIM-hez értő szakembert a csapatukba?

A BIM modell elterjedésének és a szoftverek használatának ma még gátja az attitűdváltás és az újfajta szaktudás hiánya. Leginkább a BIM tudás hiányzik Magyarországon és persze máshol is, csak épp különböző mértékben. A BIM módszertan elsajátításához szükséges egy eddigiektől eltérő szakmai tudás, angol nyelvtudás, hiszen a szoftverkörnyezet, a nemzetközi együttműködések ezen a nyelven folynak, valamint erős kommunikációs készség, mivel az egész építőipari folyamat a módszer által válik integrálttá, a szereplőknek sokkal többet kell kommunikálniuk egymással. A világon már létrejött ennek az informatikai protokollcsatornája, a BSC, ez teszi a szoftvereken keresztül gördülékennyé a kommunikációt. A negyedik készsége egy BIM menedzsernek az informatikai képesség, vagyis az, hogy tudjon különböző szoftvereken, mobileszközökön dolgozni, felhő alapú adatbázisokból aktuális terveket akár különböző nyelveken is feldolgozni. Vagyis digitális képességek, a kommunikáció, a szakma ismerete és az angoltudás az, amire alapvetően szükség van. Az EU-ban körülbelül 170 egyetem ad képzést BIM menedzsereknek, ők azok a szakemberek, akik az egyes építészirodáknál vagy az építőipari értékteremtő lánc mentén be tudják tölteni a pozíciókat.

Magyarországon jelenleg ott tartunk, hogy a felsőoktatásban még nincs BIM diplomát adó képzés. Emiatt mi, és a nagy tervező vállalatok nem kapunk magyar BIM szakembert. A Graphisoftnál eddig törekedtünk arra, hogy külföldön képzést szerzett magyarokat csábítottunk vissza például Dániából, Bécsből, Németországból és Svájcból. Sajnos ma már nem találunk ilyen szakembereket, ezért külföldi munkavállalókat, Spanyolországból, Portugáliából, Írországból, Brazíliából vettünk fel. Ez egy fájó pont.

De elindult egy változás, hiszen a BME építőmérnöki karán 2020 februárjától BIM-szemléletet oktató képzés indul. Addig persze folyik a tűzoltás, hogy a piac ne maradjon szakemberek nélkül, egyrészt az Építőmérnöki Kamara indított el egy ilyen mesterképzést, mi pedig nagyon intenzív párnapos tréningeken adunk a végén olyan certifikációt, ami bizonyítja azt, hogy az adott szakterülethez ért a szakember.

Versenyképes fizetést kapnak a BIM szakértők?

A kezdő építész fizetés körülbelül bruttó 300-420 ezer forint. Egy hároméves tapasztalattal rendelkező BIM menedzser fizetése bruttó 700-800 ezer forint. A Graphisoft 30-40 embert tudna rögtön a csatornáin keresztül kiajánlani évente külföldi és hazai munkákra.

Ezeknél a hatalmas építkezéseknél a koordinációban és a digitális támogatásban olyan hozzáadott értéket képvisel egy-egy mérnök, hogy a csillagos eget el lehet kérni a munkájáért. Már hatalmas rá az igény, de ehhez újfajta tudás, készségek kellenek.

Háromszoros a túljelentkezés az építőipari ingyenmilliókért
Frankfurti tőzsde
cimlap_naperomu1210
iroda_munkavállalók_munkaerő
balance hall irodaház
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Háromszoros a túljelentkezés az építőipari ingyenmilliókért