koronavirus jarvany vallalkozono digitalis tanrend
Ingatlan

Magyar vállalkozónők a vírusválság idején: 1 órával kevesebb az üzletre, 2 órával több a családra

A koronavírus-járvány többszörös kihívás elé állította a vállalkozónőket, akik a normálisnak számító időszakokban is komplex menedzsment feladatként birkóznak meg az üzleti tevékenység és a magánéleti, családi kötelezettségek összehangolásával. A válság nem kímélte a vállalkozásokat, de a megnövekedett otthoni tennivalók szintén komoly nehézséget okoztak a cégek tulajdonosainak, különösen a gyermeket nevelő nőknek. A cikk a HÉTFA Kutatóintézet magyar vállalkozónőket vizsgáló friss kutatásának eredményeit mutatja be a kutatóintézet által írt összefoglaló közzétételével.

Többszörös kihívás elé állította a járvány a vállalkozónőket

Számos írás foglalkozott azzal, miként birkóznak meg a nők a koronavírus-járvány nehézségeivel – így a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozókkal, valamint az oktatási-gondozási intézmények bezárásával a gyermeket nevelő szülők, elsősorban az anyák megnövekedett terheivel. A vállalkozást vezető nőkre ugyanakkor lényegesen kevesebb figyelem jutott, noha az elmúlt hónapok őket is többszörös kihívás elé állították. Egyrészt vállalkozóként, munkaadóként meg kellett küzdeniük a járványügyi intézkedésekkel járó korlátozásokkal és az azokat kísérő gazdasági hatásokkal. Másrészt nőként és anyaként jellemzően ők vállalhatták a gondoskodó munkák oroszlánrészét is, tanultak a gyerekekkel, főztek a családra vagy ellátták az idősebb családtagokat.

A HÉTFA Kutatóintézet kérdőíves felmérésen és személyes interjúkon alapuló friss kutatása azt vizsgálta, hogy miként küzdöttek meg a magyar vállalkozónők a vírus okozta nehézségekkel, mind a gazdasági, mind a családi fronton. Az online kérdőívet 368 magyarországi vállalkozónő töltötte ki; ennek eredményeit mutatjuk be a cikkben. (Felmérésünket a gyakori internethasználók töltötték ki, akik közt a magas végzettségű és Budapesten vagy agglomerációjában élők felülreprezentáltak, így megállapításaink érvényessége a választott módszertanból fakadóan korlátozott, s elsősorban erre a csoportra tekinthető relevánsnak.)

A felmérésben résztvevő vállalkozónők kicsivel több mint felének a vállalkozása tekinthető a főtevékenységének, negyedük valamilyen egyéb kereső tevékenység mellett viszi a céget, míg ötödük inaktív státusz mellett (pl. gyermekgondozás, nyugdíj, tanulás). Szinte kivétel nélkül kis- vagy mikro-vállalkozásokról van szó; kétharmaduk önfoglalkoztatóként vagy alkalmazott nélkül, a fennmaradó hányad maximum 10 alkalmazottal működik. A válaszadók legnagyobb része a gazdasági (30%), valamint a személyi/közösségi (23%) szolgáltatások terén tevékenykedik.

A nők által irányított vállalkozások 72%-át érintette kedvezőtlenül a járvány

A koronavírus-járványt kísérő gazdasági visszaesés a magyar nők vezette vállalkozásokat sem kímélte: 72%-ot érintettek negatívan az elmúlt hónapok. Közülük is közel 10% a legnehezebb helyzetbe kerülők aránya: akik számára gyakorlatilag ellehetetlenült a vállalkozás további működtetése. Azonban bizakodásra ad okot, hogy a negatív hatások mellett közel ugyanennyien számoltak be arról, hogy a járvány kedvező üzleti lehetőségeket hozott.

uzleti kovetkezmenyjav2006

A hirtelen jött bevételkiesés komoly problémát jelent

A járványügyi óvintézkedések bevezetése és a gazdaság részleges leállása következtében a kereset visszaesése a válaszadók közel kétharmadát érinti – 60% véli úgy, hogy a 2020-as év bevételei mínuszban lesznek a tavalyihoz képest. A rosszabb helyzetbe került vállalkozónők úgy számolják, körülbelül éves bevételeik 30-40 százalékától eshetnek el 2020-ban.

Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a legnehezebb helyzetbe a turizmus és vendéglátás területén dolgozók kerültek, akik éves jövedelmük akár 40%-át is elveszíthetik idén. A kereskedelem és a személyi szolgáltatások is a magasan érintett ágazatok közé tartoznak – az ezeken a területeken tevékenykedő vállalkozások tulajdonosai átlagosan 25-35 százalékos bevételkieséssel számolnak 2020-ra. Ugyanakkor az oktatásban és egészségügyben dolgozó vállalkozónőket is nagyobb mértékben sújtották a járványintézkedések, mint az ágazat egészét – ennek oka feltehetően az, hogy ezek a cégek a magánszektorban működnek, ahol a tevékenységek a járvány miatt sok esetben lehetetlenné váltak (például magán egészségügyi szolgáltatásokat nem nyújthattak a válság alatt).

A visszaesés a megújulás lehetőségét rejti

A vállalkozónők sokféleképpen reagáltak a járványra és az annak következtében kialakult helyzetre.

A nehézségek és negatívumok mellett többen számoltak be olyan hatásokról is, amelyek hosszútávon megerősíthetik a vállalkozásukat, például új termékek bevezetéséről, az online értékesítés bővüléséről vagy új piacok felfedezéséről.

A válaszadók harmada alakította át tevékenységeit vagy vezetett be újakat (igaz, ugyanennyien voltak azok is, akik visszafogták vagy felfüggesztették azt), de az online értékesítés erősítése is a legfontosabb lépések közé tartozott. A munkaidő csökkentése, a karbantartási feladatok végzése és a dolgozók képzése is többeknél megjelent. A legkevésbé alkalmazott intézkedések közé került a létszámcsökkentés és a (fizetett vagy fizetés nélküli) szabadságolás – ami jórészt abból is ered, hogy a válaszadó vállalkozónők 65%-a önfoglalkoztató.

Az online megoldások bevezetése/erősítése jelenti az egyik leginkább kézenfekvő stratégiát a koronavírus-válság kezelésére – a webes értékesítés a felmérésben részt vett vállalkozónők közel harmadánál szerepelt a járványra adott gazdasági válaszok között. Az online eszközök alkalmazása azonban a válaszadók felénél a válság előtt is a normál ügymenet részét képezte, főként a pénzügyi szolgáltatások, az oktatás és a pénzügyi közvetítés terén működő vállalkozásoknál; míg az egészségügyi és szociális szolgáltatás, valamint a turizmus területén dolgozók körében kevésbé voltak elterjedtek ezek a megoldások.

A válság tehát kevésbé érintette azokat, akik olyan ágazatban és tevékenységben dolgoznak, ahol már a járvány előtt is magasabb volt a webes megoldások aránya, szemben azokkal a vállalkozásokkal, melyeknél a fizikai kontaktus jut nagyobb szerephez, s melyek így a járványügyi intézkedések miatt komoly nehézségekkel szembesültek. 

A többség támogatás nélkül is boldogult

A felmérésben részt vett vállalkozónők kétharmada (63%) semmilyen támogatást nem vett igénybe a járvány kapcsán. Mivel – mind Magyarországon, mind külföldön – a női vállalkozók javarészt önfoglalkoztatók, illetve nem foglalkoztatnak másokat, számukra a foglalkoztatási támogatás eleve nem volt opció. A hiteltörlesztés vagy a KATA megfizetésének felfüggesztési lehetőségével azonban egyaránt a válaszadók közel 15%-a élt.

A legkevésbé népszerű támogatási formák közé tartoztak a kedvezményes hitelek és a beruházási támogatások, melyek az adminisztrációs terhek és a vállalkozásméret miatt nem jelentettek vonzó alternatívát – ahogyan azt az alábbi interjúidézet is illusztrálja. 

A vállalkozói hitelek feltételei nagyon kuszák voltak amellett, hogy egyszerűen túl kicsi vagyok ahhoz, hogy vállalkozói hitelekre legyek jogosult. A működési költségeimet KATA-s vállalkozóként egy negyedállásban ki tudom termelni, csak engem nem tart el jól. (Képzéssel foglalkozó vállalkozónő)

Komplex menedzsment feladat újabb kihívásokkal

A vállalkozói tevékenység és a magánéleti, családi kötelezettségek összehangolása normálisnak számító időszakokban is komplex menedzsment feladatot jelent, melyet a járványügyi válság újabb kihívás elé állított. Elég, ha csak a folyamatos otthonlét miatt megnövekedett mértékű háztartási vagy a kijárási korlátozások okán felmerült gondozói tennivalókra (pl. idős családtagok, barátok segítése, ellátása) gondolunk.

A gyermeket nevelő vállalkozónőkre mindez fokozottan igaz, hiszen a járvány miatt bezáró iskolák gondozói szerepét csak részben tudta kiváltani a változatos formákban megjelenő digitális oktatás. A teendők oroszlánrésze jellemzően a nőkre, az édesanyákra hárul – derül ki az eredményeinkből.

Az otthoni teendőkre csoportosították át a vállalkozásra szánt időt a járvány idején

A vállalkozónők fele úgy vélte, hogy a járványt megelőző időszakhoz képest a karanténos időkben sem foglalkozott kevesebbet a vállalkozásával. Azok, akik a járvány alatt kevesebb időt szántak az üzleti teendőkre, közel azonos arányban indokolták ezt a megrendelések lecsökkenésével és a megnövekedett háztartási illetve gondozási feladatokkal.

A gyermekes vállalkozónők – akik a minta kb. felét teszik ki; közülük 17% nevel hét év alatti kisgyereket (is) – azonban egyértelműen az otthoni teendőkre csoportosították át a korábban vállalkozásra szánt erőforrásokat: a hét év alatti kisgyermeket nevelő vállalkozónők 39%-a nyilatkozott úgy, hogy a gondoskodási kötelezettségei növekedése miatt jutott kevesebb ideje a vállalkozására, míg az iskoláskorú gyermeket nevelő vállalkozónők 26%-a gondolkodott hasonlóan. Saját bevallásuk szerint mind a háztartással kapcsolatos, mind a gyerekek körüli teendők, illetve egyéb gondoskodási feladatok 70-75 százalékáért kizárólagosan ők feleltek a családban. 

Sokan [a képzésen résztvevők] multinál dolgoznak, ahol februárban már home office volt, ezért többen jöttek a képzésére. Amikor bezártunk, sokan kérték, hogy legyen online oktatás, de ezt a gyerek miatt nem tudtam vállalni. Az első három nap, amíg még volt iskola minden nap posztoltam, volt online videóm. És onnantól, hogy beindult a gyerekeknek az online oktatás, akkor egy katasztrófa lett. Nem tudtam dolgozni.

Egy átlagos hétköznapon az óvodás gyermeket nevelő válaszadók napi 1,5 órával több időt töltöttek a gyermekekről való gondoskodással és majd egy órával többet a háztartási feladatokkal, a járvány előtti időszakhoz képest.

Az iskolás gyermekeket nevelő vállalkozónők időbeosztásának átalakulása ennél is látványosabb: ők több mint 2 órával szántak több időt a gondoskodási és 1 órával többet a háztartásvezetéssel kapcsolatos teendőkre – összességében másfél órával kevesebbet foglalkoztak a vállalkozásukkal (a korábbi átlagosan 8 órás munkavégzéshez képest ez 20%-os kiesést jelent).

A legnagyobb terhet tehát az iskolás gyermeket nevelő vállalkozónők viselték: gondoskodási és háztartási feladataik közel napi három órával nőttek a járvány időszakában – ha ideiglenesen is, de beáldozták a vállalkozásukat az otthoni oktatás érdekében.

A vizsgálatban és a cikk elkészítésében közreműködő munkatársak: Geambaşu Réka, Barna-Petróczi Andrea, Koltai Luca, Zsár Virág, Bakacsi-Saffer Zsuzsanna

Címlapkép forrása: MTI/Komka Péter

newyork stock exchange
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
teslamodelu
kórházi ápolás műtét elektróda
Német lapértesülések szerint kész Merkel terve hatalmának megerősítésére
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
airbnb app