Scheer Sándor FRICS, vezérigazgató, Market Építő Zrt. panelfelvezető előadásában elmondta, hogy a pandémia egyik felismerése, hogy sosem lehet elég szabályozottan dolgozni, éppen ezért foglalkoztak sokat a szervezetfejlesztéssel és az adatgyűjtéssel is.
Ebben a nehéz időszakban az adatelemzésben rejlő lehetőséget emelném ki. Kielemezve az elmúlt 10 év egységárait azt láttuk, hogy 2015 végétől a munkadíjak felzárkóztak a nyugatiakhoz. A díjoldal duplázódásához viszont nem zárkóztak fel a bérek.
Scheer Sándor elmondta, hogy az alapanyagárakat is kielemezték és volt olyan, aminek az elmúlt 5 évben duplázódott az ára:
PÉLDÁUL A SÓDER, CEMENT, TÉGLA, GIPSZKARTON. Ezeknek AZ ÁREMELKEDÉSÉRE NINCS LOGIKUS MAGYARÁZAT.
Egy hosszabb kitekintésben a cégek eredményeit is megvizsgálták:
Nem korrekt, hogy egy szakkivitelező 35 százalékos adózás előtti eredményt ér el úgy, hogy a burkolási díja 4 euróval magasabb mint Németországban, miközben a dolgozóinak a bruttó bére alig éri el a 200 ezer forintot. Amikor behívtuk a szóban forgó szakkivitelezőt, hogy megegyezzünk egy munkáról, az ajánlatunkra az volt a válasza, hogy ennyiért anyámnak sem burkolok.
- idézte fel a beszélgetést a vezérigazgató, majd hozzátette, hogy a hosszabb távú árváltozásokat nem mindig vesszük észre, de ha egy 15 éves grafikonra ezek rákerülnek, akkor arra is rá lehet döbbenni, hogy számos építőipari cég monopol helyzetben tevékenykedik. Fontos, hogy le legyenek bontva azok a rossz beidegződések, amik a monopol helyzetet támogatják.
Az adatlapú döntéseké a jövő. Már tudjuk melyik cégekkel nem akarunk szerződni, mikor kell bányaengedélyt igényelni, vagy mely hatóságokhoz kell fordulni az egyes ügyekben.
- mondta el Scheer, majd hozzátette, hogy egy kiszámíthatóbb, egyenletes teljesítményt nyújtó, értékalapú, magas minőségben teljesítő, hatékony, szabályos iparágat kíván mindenkinek.
Hulljanak ki a csontvázak!
Az anyaggyártók és a generálkivitelezők közötti érdekellentétekről, a drasztikus anyagáremelkedés okairól és megoldásairól kérdezte a résztvevőket Ditróy Gergely, ingatlandivízió-vezető, Portfolio.
Tibor Dávid, elnök, Masterplast Nyrt. elmondta, hogy örül neki, hogy az építőipari anyagokkal kiemelten foglalkozik a kormány (utalva Nagy Márton előadására). Az építőanyag gyártókat igenis érintik a ciklikus mozgások, másrészt az adatok vizsgálata során az is feltűnő lehet, hogy még az anyaggyártáson belül is rengeteg féle anyagpiac van, ezek más és más hatásoknak vannak kitéve.
Ha nem lett volna semmilyen élénkítő program - ami most nem így van - akkor az áremelések drasztikus továbbítása ugyanúgy megtörtént volna. A Covid után felborult a kereslet és kínálat, ez az építőanyag gyártásra is kihat, durva áremelkedést generál, de ez teljes független a hazai konjunktúraciklustól, vagy az itteni oligopol helyzettől.
- mondta el Tibor Dávid, majd hozzátette, hogy a drasztikus anyagáremelkedés oka a drasztikus alapanyagár-emelkedés. Ez beépül az árakba és mindenki a piaci áron fogja adni a saját termékét. Az ársokkot nem a kereslet valós élénkülése okozta, hanem a globális anyagáremelkedés. Amint az alapanyagyártók profitja nem megy vissza a normál szintre addig ne várjuk, hogy az anyagok ára is kisebb lesz.
Két darab magyar kézben lévő alapanyaggyártó van, aki exportra is versenyképes. Ahhoz, hogy ez a szám nagyobb legyen, ahhoz tudatos befektetés, intézkedés kell.
Balázs Attila, vezérigazgató, Bayer ConstructZrt. az árak kapcsán elmondta, hogy az a kérdés, hogy van-e piaci kényszer, hogy meg kell-e venni valamit. A saját gyártású terméket egy külföldi termékből kell előállítani, akkor az beárazódik a végtermékbe is, de ha valaki saját anyaggyártással is foglalkozik és ebből készíti a termékeit, akkor nem lenne indokolt az áremelkedés.
Azt támogatom, hogy több hazai gyártás legyen. Mi idén már a hatodik gyárat alapítjuk és azt szeretnénk, hogy a lakóprojektjeink nagy részben saját magunk által gyártott anyagokból jöhessenek létre. Ha a legelejétől a legvégéig a teljes portfóliót a saját kezünkben tartjuk, akkor legrosszabb eset az lehet, hogy profit nélkül adjuk el a lakásainkat.
- emelte ki Balázs Attila, majd arról is beszélt, hogy a hatékonyság növelése lesz a legfontosabb kérdés a következő 5 évben. Ebben akkor lesz fejlődés, ha majd nem az lesz a hó végén a legfontosabb kérdés a cégeknél, hogy még egy forint adót hogyan lehet okosan elszámolni, hanem az, hogy hogyan tudnak hatékonyabbak lenni. Még mindig nagy versenyt futunk a nyugati bérekkel és az is látszódik, hogy egy négyzetméterre fordított munkadíj az a nyugati többszöröse, ezért is lenne a hatékonyság növelése indokolt.
Scheer Sándor FRICS, vezérigazgató, Market Építő Zrt. felhívta rá a figyelmet, hogy egy építőipari munka 60-70 százaléka az építőipari anyagoktól függ, ez nagyon nagy a kitettséget jelent, viszont ezt eddig nem vettük elég komolyan.
Most olyan anyagáremelkedésnél tart a piac, hogy amikor egy kétéves projektnél beárazzuk a betont, akkor a második évben már a fedezetünk nem teszi ki az áremelkedést. Ezért gondolkodunk bányaművelési jog megszerzésén, illetve gyár létesítésén.
- mondta el Scheer, majd hozzátette, hogy az építőiparban sok munka, 3-5 éves távlatban rengeteg feladat lesz.
Az áremelkedésekre való megoldások kapcsán felhozta példaként, hogy a kormányzati támogatások hatására több magyar kézben lévő építőipari gyárak tudtak létesülni az elmúlt időszakban, ami 20 százalékos árcsökkenést eredményezett az adott anyag árainál. A konferencia további beszámolói:
Képek forrása: Stiller Ákos
