Előfizetői tartalom

Valami nem stimmel a budapesti lakásárakkal: pillanatnyi káosz, vagy nálunk nem működnek az ökölszabályok?

Az elmúlt időszakban bevezetett családtámogatási kedvezmények láthatóan nem hagyták érintetlenül a hazai újlakás-piacot. A nagycsaládosok zsebükben a kedvezményes hitellel, vagy akár a vissza nem téritendő támogatásokkal, extra keresletet generáltak a nagy alapterületű, 4-5 szobás új lakások iránt. Úgy tűnik, hogy ez az árazásban is meghozta a hatását, és egy eddigi általános lakáspiaci elgondolást többé kevésbé ki is végzett: a hazai újlakás-piac egyes részein nem látszik működni az a megfigyelés, miszerint a kisebb lakások egy négyzetméterre vetített ára magasabb lenne, mint a nagy lakásoké. 2021 nyarára drágább lett 5 szobás lakást venni mint egy garzont, nemcsak végösszegben, hanem négyzetméterenként is.

A lakáspiac egyik alapvetése, hogy a kisebb alapterületű lakások négyzetméterenkénti ára általában magasabb, mint az állapotában, elhelyezkedésében nagyon hasonló, de jóval tágasabb, több szobás lakások fajlagos ára. Ez könnyen megmagyarázható a közgazdaságtanban jól ismert csökkenő határhaszon elvével, ami alapján - bármilyen termékről is legyen szó - minden új egységet egyre kevesebbre és kevesebbre értékelünk. Mondhatjuk úgyis, hogy az első gombóc fagyiért még megéri 300 forintot fizetni, de a tizedik gombóccal már sokkal kevésbé tudunk mit kezdeni, így valószínűleg 300 forintnál kevesebbre értékeljük.

A hazai lakáspiac kérdései lesznek a középpontjában a szeptember 25-i Portfolio Lakás Klub 2021 rendezvénynek. Részletekért kattints!

A legújabb Budapesti Lakáspiaci Riport adatai egy különös, ezzel ellenkező tendenciát mutatnak: az adatbázisban szereplő, árral ellátott új lakóprojektek lakásainak az ára ugyanis a 4-5 szobás kategóriában sok helyen jóval magasabb, mint az egyszobás újaké. Felmerül a kérdés, hogy ez egy egyszeri "elárazódás", vagy lehet némi befolyása az újlakás-piacra, és különösen a nagy lakások piacára a többgyerekeseket támogató ingyenmillióknak. Lehet, hogy a piac már beárazta a több tízmilliós támogatást, így a nagycsaládosok magasabb négyzetméterárral állnak szemben, mint az egy, vagy kétszobás otthont vásárlók? A rövid válasz, hogy valószínűleg, igen.

A 2-3 szobás lakások még "jól viselkednek", 4-5 szobánál viszont már jön az ellentmondás

A fajlagos árak megszokott csökkenő "viselkedése" az alapterület növekedésével, még teljesülni látszik a 2-3 szobás otthonok esetében. A látszólagos ellentmondás feloldására rögtön hozzá is kell tenni, hogy bár egy háromszobás lakás egyáltalán nem tekinthető kis, vagy közepes méretűnek elsőre, a számítások során a félszobákat is teljes szobaként tüntettük fel, így a háromszobás kategóriába könnyen bekerülhet egy nappali, plusz két kisszobás akár 40 négyzetméteres lakás, ami vélhetően szűkös lehetőség lenne egy két-, vagy háromgyermekes család számára. Ebből az is következik, hogy a 4, vagy 5 szobás lakások tűnnek a nagycsaládok számára inkább ideálisnak, és nem is véletlen, hogy a jelen piaci környezetben ezeknek a négyzetméterára már a megszokottól eltérő módon viselkedik.

Miről szól a cikk?

  • A 2-3 szobás lakások még "jól viselkednek", 4-5 szobánál viszont már jön az ellentmondás
  • Budapesti új lakások szobaszám szerinti négyzetméterára
  • Lehetséges okok a 4-5 szobás lakások fajlagos drágulása mögött
  • Némely kerületben még többet érnek a nagylakások
  • Lehetséges következmény: pár év múlva már csak nagy lakást éri meg fejleszteni?

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés