A Parlament április végén elfogadta az Energiahatékonysági törvény módosítását, amely jelentősen emeli az energiahatékonysági kötelezettség mértékét. A változás lendületet adhat a hitelesített energiamegtakarítások piacának - annak a piacnak, ami az ingyenes padlásfödém-szigetelésről vált híressé. Lássuk, milyen változásokat hozhat a módosított szabályozás!
A fenntarthatósági törekvések akkor sem állnak le, ha éppen a riportkészítésre vonatkozó határidők kitolódnak. Az elmúlt hónapokban az EU Omnibusz javaslatcsomagja, amely könnyítené és eltolná a vállalatokra vonatkozó fenntarthatósági jelentéskészítést, megtorpanást és bizonytalanságot okozott a piacokon. Mostanra azonban egyre több nagyvállalat tisztázza az álláspontját, miszerint a több felkészülési idő a jelentéstételben, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a vállalatok elengedik a dekarbonizációs céljaikat. Sunam Sarkart, az Apollo Tyres elnökét és üzleti igazgatóját kérdeztük az Omnibuszról, az abroncsgyártás jövőjéről, az autóiparban tapasztalt változásokról, az európai és ázsiai piac trendjeiről, valamint a vállalat hosszú távú terveiről egy interrjú keretében.
Nagyvállalatok, a nekik beszállító kkv-k, ESG szakértők és a tanácsadók is árgus szemmel figyelik most az úgynevezett omnibusz egyszerűsítési javaslatcsomag sorsát, illetve a hazai törvényhozó lépéseit: a tét nem kicsi, hiszen vállalatok ezreit érintheti az adminisztrációs könnyítés átmenetileg: vagy azért mert az új méretmeghatározások miatt nem, vagy csak később kell fenntarthatósági jelentéseket készíteni, vagy azért, mert a kis- és középvállalati szektor átvilágítása nem lesz része a beszámolóknak. Ebben a kérdéses helyzetben beszélgettünk a vállalatoknál tapasztalható első reakciókról, az "ESG-piac" várható sorsáról, a megtérülésekről, a ROI és az ESG kapcsolatáról két tanácsadóval, a Credit Management Group ügyvezetőivel - Kozma Andrással és Schmidt Ákossal, valamint az RSM Hungary elnök-vezérigazgatójával Kalocsai Zsolttal. A vállalatvezetők bejelentették azt is, hogy közös vállalkozásként, régi-új szereplőként lépnek a hazai ESG tanácsadói piacra.
Ha egy nagyobb városban, vagy kerületben körbenézünk Magyarországon, vegyesen látunk erősen felújításra szoruló ipari létesítményeket, közepes állapotban lévő, de a múlt értékeit örző lakóépületeket, átlagos, de modernebb szállodákat, és az igazán korszerű, új irodaházakból is egyre több tűnik fel a színen. Mindeközben, ha olvasunk, hallunk az épületszektor fenntarthatósági szempontjairól biztosan belefutunk abba, hogy 2050-re karbonsemelges épületállományt fogunk (kell) elérni. Elnézve tehát a szomszédos rozoga társasházat, vagy akár csak egy átlagos, de energiahatékonynak egyáltalán nem nevezhető közeli épületet, korántsem nem tűnik reálisnak a fenti 25 éves cél Magyarországon, de sok helyen a világban máshol sem. Mit jelent akkor a gyakorlatban a karbonsemleges épületszektor? Lehet egy felújított ház karbonsemleges? Lehet egy új építés fenntartható, amikor új erőforrásokat kell kitermelni a felépülése érdekében? Vannak jó példák, vannak olyan mérhető eszközeink, amivel megállapítható egy épületről, hogy fenntartható? Ezekről kérdeztük Stefan Anderssont, a Skanska Commercial Development Malmö projektfejlesztési vezetőjét.
A pozitív példáknak és a pénzügyi rendszernek kritikus szerepe van abban, hogy valódi változásokat érjünk el a fenntarthatósági célokban. "A fenntarthatóság nemcsak a jövőnk záloga, hanem egy olyan lehetőség, amely a gazdaság számára is új távlatokat nyit. Az elmúlt évtizedekben az átállás pozitív aspektusa kisebb hangsúlyt kapott a fenntarthatósághoz kötődő kommunikációban, pedig mára bebizonyosodott, hogy a pozitív jövőkép felvázolásával nagyobb tömegek nyerhetők meg, mint a negatívval." - véli Barta Zsombor, a Greenbors Consulting alapító partnere, akit egy interjú keretében kérdeztünk a hazai szereplők fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, az ösztönzőkről, valamint az ESG vállalaton belüli stratégiai integrációjáról.
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.
Tevékenységével a hulladékgazdálkodás teljes vertikumát – a hulladékgyűjtést, szállítást, feldolgozást, a hulladékkezelési végpontok és lerakók üzemeltetését – valósítja meg a VERTIKAL Group Nyrt., amely jelentős műanyagipari és gyártó piaci szereplő is egyben. A cégcsoport számára igen sűrűnek bizonyult az elmúlt egy-másfél év: amellett, hogy a megelőző évben jelentős mértékben kapcsolódott be a MOHU új hulladékgazdálkdási rendszerébe, tavaly elindult a részvényeik kereskedése a BÉT Xtenden, nem is olyan rég pedig átadtak egy 2,5 milliárd forintos üzem- és technológiai fejlesztést. A modern üzem lehetőséget teremt arra, hogy az ipari szegmensebe is betörjenek, valamint, hogy a saját műanyagtermék-gyártásuk alapanyagainak előállítását is elvégezzék. A tőzsdére lépésről, a növekedési eredményekről és további célokról, az új üzem jelentőségéről, valamint az ellátási lánc rövidülésével járó lehetőségekről kérdeztük egy interjú keretében Ferencz Kornélt, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosát.
A zöld átállás megvalósítása nemcsak országos, vagy uniós cél, hanem minden versenyképes, a jövőben is működni vágyó nagyvállalat, kkv, szervezet, intézmény saját érdeke. Egy ilyen komplex és nagy volumenű változás, az innovációk átvétele, az új technológiák, technikák alkalmazása, az új zöld szabályok betartása azonban komoly költségteher a gazdaság szereplőinek, éppen emiatt érdemes minden szembejövő lehetőséget megragadni, támogatást kihasználni. Az Európai Unió jelentős összegeket csoportosít a European Green Deal céljait támogató alapokba, melyek összértéke több tízmilliárd euróra rúg. Magyarország ezen lehetőségeket eddig még kevéssé használta ki, noha a forrásszerzésre nyíló lehetőség folyamatosan adott a magyar szervezetek számára. Az itthon már jól ismert operatív programokon túl is van lehetősége a magyar gazdasági szereplőknek: a közvetlen uniós források elnyeréséhez kemény munkára lesz szükség, de ha egy vállalat egyszer bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, akkor az európai piacon is elismert projektjei, fejlesztései, stratégiái kapnak pénzügyi támogatottságot. Zsámba Judittal, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserével beszélgettünk az uniós forrásokra való pályázási lehetőségekről, és a LIFE Program áprilisban megjelent 2024-es felhívásairól.
Az ESG-törvény követelményrendszeréről és a kapcsolódó EU szabályozásról szervezett webináriumot a CMS nemzetközi ügyvédi iroda. Tisztázták a "kötelező fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek" egyes vonatkozásait, a kötelezettek körét, az ESG-beszámoló tartalmát, valamint a „fenntarthatósági jelentéstétel” részleteiről is beszélt dr. Kovács Veronika (Szenior tanácsadó, CMS) és dr. Jókay László (Szenior ügyvéd, CMS). Az ESG-törvénnyel, valamint az ingatlanpiaci vonatkozásokkal május 30-án a Property X konferencián foglalkozunk, ahol többek között előadást tart Túri Anikó államtitkár.
A Magyarország számára legjobbnak ítélt energiamix összetételét másként látják az egyes energiapiaci szakértők, van, akinek az atomenergia, míg másnak a nap-, vagy a szélenergia magasabb aránya jelenti a végleges, karbonsemleges és biztonságos megoldást. Abban viszont többségében egyetértés van, hogy a magyarok energiatudatosságán van még mit javítani, csakúgy, mint a motiváción, ami sokszor nem mutat túl a költségmegtakarítási tényezőkön. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett a magyar energiahelyzetről Aszódi Attilával, Holoda Attilával, Kaderják Péterrel, valamint Koczóh Leventével, a GPC szenior klímapolitikai szakértőjével. Április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján Holoda Attilával a geotermia hazai lehetőségeiről, Koczóh Leventével pedig az épületállomány dekarbonizációjáról beszélgetünk. Részletek a linken.
A dekarboniázció, az energiaátmenet és a zöld átállás minden lehetséges technológiai aspektusáról szólt az április 3-4. között megrendezett Schneider Electric Innovation Summit Párizsban. A kétnapos konferencián a green tech megoldások mellett igazán nagy hangsúly volt a partnerségeken, a közös gondolkodáson, amelyek nélkül aligha lehetne a kitűzött célokat időben teljesíteni. A Portfolio tudósít a helyszínről - megmutatjuk, hogy mivel foglalkozik jelenleg Nyugat-Európa, miben látják a legnagyobb kockázatokat, vagy éppen a megoldást jelentő kiutat a szakértők, és hogy mit üzen a Schneider Electric vezérigazgatója, Peter Herweck, a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatoknak, vállalatvezetőknek, döntéshozóknak. Helyszíni beszámoló következik.
A napokban számoltunk be róla, hogy Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke a BCSDH üzleti reggelijén tartott előadásában 3 alapvető tendenciát azonosított, ami most átformálja, és egyben meghatározza a jövő munkaerőpiacát, illetve a legkeresettebb szakmákat is bemutatta. Ennek kapcsán a Portfolio arról is megkérdezte az elnököt egy interjú során, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak, mit javasol, milyen területekre fókuszáljon a legfiatalabb generáció, vagyis azok a fiatalok, akik még ezután fognak a munkaerőpiacra lépni, vagy most kezdik el a karrierjüket. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletes program a linken.
Eddig csak az egyéni igények diktálták a rosszabb állapotban lévő házak, lakások felújítását, a klímacélok miatt azonban most már uniós szintű szabályozások rendelkeznek arról, hogy a tagállamok, beleértve Magyarországot is, milyen ütemben és eredménnyel csökkentsék az épületszektor energiafelhasználását 2030-ig. Egyre fokozódik tehát a nyomás, egyre nagyobb szükség van egy megalapozott és komplex támogatási, hitelezési rendszerre, ami felgyorsítja nem csak a "felszínes", hanem kifejezetten a mélyfelújításokat is, vagyis azokat a beavatkozásokat, amelyekkel tényleges energiamegtakarítás lenne elérhető a hazai épületállománynál. Mekkora ÜHG-kibocsátás csökkenés érhető el a legrosszabb állapotban lévő épületek felújításával egy hagyományos felújításhoz képest? Számokban kifejezve miért éri meg a legrosszabb épületekkel is foglalkozni? - Ezekre a kérdésekre ad választ a Green Policy Center legújabb tanulmánya. Az épületállomány energiahatékonyabbá tételéről, valamint az építőipar dekarbonizációs lehetőségeiről április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferencián is beszélgetünk.
Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.
A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.
Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.
Az energiakrízis indította el igazán Európát az energetikai átállás kétségtelenül hosszú útján, most állnak fel az új rendszerek, jönnek létre a szabályok és egyes területeken egészen új technológiák implementálódnak a gyakorlatba. A zöld átmenet egészen máshogy zajlik egy vállalatnál, amely alkalmazza az újdonságokat, és egy olyannál, amely hosszú évek munkájával kutatja és fejleszti azokat az eszközöket, amelyek a jelenlegi legjobb tudásunk szerint segíthetik a jövő és a jelen fenntarthatóbbá tételét. Az energiaátmenetről, az égető kihívásokról, egy Magyarországra hozott új technológia gyártásáról kérdeztük a Schneider Electric új, Európáért felelős alelnökét. Gwenaelle Avice Huet szeptember óta felel a vállalat európai tevékenységének teljes üzleti portfóliójáért, valamint képviseli az unió felé a Schneider Electric zöld és digitális átalakulásban betöltött szerepvállalását.
Abban bízunk, hogy a nehezén talán már túl vagyunk, de azért még nem engedhetjük el a gazdaság és a hazai ingatlanpiac válságos, recessziós állapotáról szóló jelzőket. Az optimistábbak már 2024 második felében a kilábalást látják, de jelenleg továbbra is igaz, hogy limitált a befektetési tranzakciót, az üresedési ráta emelkedik, és olyan „villámcsapásokra” is gyorsan kell reagálnunk az irodapiacon, mint a mesterséges intelligencia hozta esetleges munkaerő-leépítés egyes szektorokban. Egy év telt el és rengeteg piaci mozgás indult el azóta, hogy Mazsaroff Kata visszatért a Colliers Magyarországhoz, mint a cég első magyar és első női vezetője. Mindenről is kérdeztük, ami most az iroda-, vagy a munkaerőpiacon fejtörést okozhat egy vezetőnek, egy tanácsadónak, egy ingatlanfejlesztőnek vagy akármelyik sokat látott ingatlanpiaci szakértőnek.
A változástól való félelem nem új emberi jellemző, mégis mindig rá kell jönnünk, hogy mennyi remek újítást, technológiát, eszközt szalasztunk el csak azért, mert eddig még nem volt róla jó tapasztalatunk. Persze, ha ki sem próbáljuk, soha nem is lesz. Ez a hozzáállás iparágakat, gazdasági folyamatokat tud megakasztani, megnehezítve a fejlődés egyébként sem gyors pályáját. Az építőipar is küzd ezzel a jelenséggel, hosszú évek óta beszélünk a digitalizáltság fontosságáról a hagyományos iparágakban, a BIM előnyeiről, amit az építész, mérnöki, kivitelezői és üzemeltetési szakma élvezhet, mégsem használja ki még minden szereplő ezt a segítséget. Henry Ford híres idézetére („Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit szeretnének, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat”) az interjúalanyunk, Huw Roberts, a Graphisoft vezérigazgatója az építőipari digitalizáltsággal összefüggésben úgy reagált: „a lovaglást kellene abbahagyni, és megtanulni autót vezetni”. Mi akasztja meg a digitális tudás elterjedését az építőiparban? Mivel lehetne motiválni a szereplőket? Mit tapasztal egy BIM-re specializálódott szoftvergyártó a globális és a magyar piacon? Mit jelent az építőiparban a legújabb technológiai vihar, amit a mesterséges intelligencia indított el? - ezekről is szó volt a vezérigazgatóval készített interjúban.
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban... 
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra...
Nagyon mélyről indult a török gazdaság, de legalább jó irányba halad. A mínuszos évek után újra a pozitív tartományban... 
Az energiaátmenet korunk megkérdőjelezhetetlen megatrendje, amibe sokáig áramlott a pénz, de a lufi kipukkadt: 2021...
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának...
A legnagyobb előrejelzési piac egyre növekvő szegmensét alkotják azok, akik közepesen szofisztikált kriptós derivatívákkal...
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
