Nem csak a budapesti agglomeráció robbant fel - Vidéken is egyre népesebbek a nagyvárosi térségek
Agglomeráció vagy agglomerálódó térség?
Mielőtt megnéznénk, hogy hogyan is alakult konkrétan a vidéki nagyvárosok térségének népességváltozása, fontos egy kis statisztikai módszertani kitérőt tartani - nem minden nagyvárosnak van ugyanis agglomerációja. Ami azt illeti, Magyarországon Budapesten kívül mindössze három nagyváros rendelkezik agglomerációval és a két legnagyobb vidéki város (Debrecen és Miskolc) nincs is köztük. A KSH módszertanilag különbséget tesz a különböző településegyüttesek között, azok összefonódásának mértéke szerint. A térségszerveződés szintje szerint csoportosítva létezik tehát:
- Agglomeráció: olyan településstruktúrák, ahol az ott elhelyezkedő településekben népességgyarapodás, jelentős/jelentősebb lakásépítési tevékenység figyelhető meg. A központ és a közvetlen közelében fekvő települések között sokrétű funkcionális kapcsolatok jönnek létre (munkahely–lakóhely, vállalkozási-gazdasági, kereskedelmi-piaci, oktatási, művelődési, egészségügyi, kulturális, különféle jellegű szolgáltatási). Az intenzív agglomerálódási folyamat eredményeként összefüggő, fizikailag egybeépült településtest alakul ki, a települések egymással összenőnek.
- Agglomerálódó térség: azok a településstruktúrák (településegyüttesek), amelyekben már egyértelműen felismerhetőek az agglomerálódási folyamat ismérvei, de a folyamat még nem tekinthető befejezettnek. Az agglomerálódó térségekben fekvő településekre – a központ kivételével – is jellemző a népességszám gyarapodása, és ennek következményeként a felgyorsuló lakásépítési tevékenység. Az érintett térségek települési, területi összefonódásának, összefüggő településtest kialakulásának intenzitása még elmarad a kialakult agglomerációk esetében megfigyeltektől.
- Nagyvárosi településegyüttes: ezekben a térségekben az olyan jellegű területi összefonódás, összeépülés, netán összefüggő településtest kialakulása, amely az agglomerációk létrejöttének egyik sajátos kritériuma, a településegyüttesek vonatkozásában csekély mértékű vagy hiányzik. Ez a vizsgált településegyüttesek esetében az együttesen belül csak egyes településekre lehet jellemző (anyaváros és a vele szomszédos település).
Ma Magyarországon a fővárosin kívül összesen 22 fentieknek megfelelő térséget ismerünk - ebből három agglomeráció, négy agglomerálódó térség, a maradék pedig nagyvárosi településegyüttes.
A térképen látható településegyüttesekből kiemelendő a Balatoni agglomerálódó térség, ami annyiban egyedi, hogy nincs egyetlen konkrét központi települése (hiszen az egész a Balaton köré szerveződik egy város helyett). Nem meglepő módon itt van ezért a legtöbb társközpont is (szám szerint nyolc), melyek az északi és a déli part legnagyobb városai.
Vidéken is telítődnek az agglomerációk
A budapesti folyamatokhoz hasonlóan a fejlettebb vidéki régiókban is megfigyelhető az agglomerációk telítődése, a fejletlenebb térségekben azonban a nagyvárosok elnéptelenedésével összhangban a városok közvetlen környezetében is csökkent a népesség a 2000 és 2020 között (kivételek persze akadnak, amit az alábbi ábra is szemléltet).
A fenti ábra kapcsán pár fontos megállapítást kell tenni: először is látszólag nincs szoros kapcsolat az agglomerációk és a központi nagyvárosok népességdinamikájában - nem figyelhető meg semmilyen fordított vagy egyenes arányosság sem, még akkor sem, ha figyelembe vesszük a térségek összefonódásának szintjét (Miskolc például agglomeráció, ahol egyenes arányúnak tűnik a kapcsolat, de Pécsnek is agglomerációja van, ott pedig fordított a folyamat, pedig mind a két város térsége az ország elmaradottabb régióiban található).
Jól látható azonban, hogy a legnagyobb növekedéseket az ország fejlettebb régióiban figyelhetjük meg - az észak-nyugati nagyvárosokban (Sopron, ahol a népesség is hatalmasat nőtt 2000 és 2020 között, Győr, Tatabánya), valamint a feltörekvő ipari központokban, mint Kecskemét és Debrecen (ahol egyaránt jelentős járműgyártási beruházások történtek, történnek). Kilóg a sorból Dunaújváros és Pécs, melyek fejletlenebb városok, azonban agglomerációjuk, nagyvárosi településegyüttesükben jelentős népességnövekedés volt megfigyelhető. Fontos megint kiemelni még a balatoni térséget is, ahol szintén növekedni tudott a népesség az elmúlt évtizedekben.
A fenti 22 agglomerációs/nagyvárosi térségből mindössze 8 van, ahol csökkent volna a népesség. A nagyobb népességnövekedést tapasztaló térségekben az agglomeráció telítődése ugyan úgy problémákat okozhat, mint Budapest környékén, ahol az infrastruktúra (közlekedés) és a közintézmények (óvodai, iskolai kapacitások) egyszerűen nem bírják el az egyre nagyobb népességszámot.
Címlapkép: Shutterstock